Szakértők szerint a kormány érzékelhető törekvése a különböző profilú közműcégek egyre egységesebb kezelése. Míg korábban a gáz- és áramszolgáltatók szabályozásán volt érzékelhető némi összhang, addig a Fidesz-kormány először a távhőágazatot, majd fokozatosan a már említett víz-, csatorna- és hulladékkezelő társaságokat is igyekezett minél inkább egy kalap alá vonni. Ebbe beletartozna a családi rezsi jó részét kitevő tarifák egységes meghatározása is. Ezeket eddig javarészt a helyi önkormányzatok állapították meg.
Amikor 2008-ban eredetileg kivetették az akkor nyolcszázalékos Robin Hood-adót, nemcsak azt deklarálták, hogy az 2010-ig lesz érvényben, hanem azt is, hogy az adó bevételeit épületek és távhőrendszerek felújítására fordítják, vagyis energiatakarékosságra költik – írja a lap. Ezt az NGM is elismerte, szerinte „a gazdasági válság azonban „elsöpörte ezt a lehetőséget”. A törvény által megfogalmazott feladat ellátása ugyanakkor azóta is folyamatos, ugyanis az ország szén-dioxidkvótáinak eladásából származó bevételeket fordítják e célra az Új Széchenyi Terven (ÚSZT) keresztül.
Az elnök kijelentése messzire vezethet.

A magyar eszközök most immunisak a globális válságra – Klasszis Podcast
Uniós pénzek, hozamok és a hatékonyság csapdája – Klasszis Podcast
Így néz ki a kormány célkeresztjébe került bizalmi vagyonkezelői piac
Új korszak a magyar alternatív befektetéseknél, lebomlanak a falak a lakosság előtt – Klasszis Podcast
Vége a korlátoknak: Új korszak indul a magyar alternatív befektetéseknél




