Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke egy hétvégi lapinterjúban úgy fogalmazott: az uniós tagállamok támogatni fogják a görög kormány erőfeszítéseit a görög adóelkerülők elleni küzdelemben. Hasonlóan vélekedett nemrég a német gazdasági miniszter, Sigmar Gabriel, aki szerint az EU-ban élő adóelkerülők más tagállamban lévő számláinak és vagyonának zárolása lehet erre a megoldás.
Politikai nyomás is közrejátszik
Az uniós szabályok az adóhatóságok közötti együttműködés keretében lehetővé teszik, hogy a tagállami adóhatóságok egy konkrét adóügyi probléma (pl. adóhátralék) esetén információt kérjenek adott személy vagy vállalkozás más országban lévő vagyonáról az ottani adóhatóságtól. Továbbá, egy egységes, leegyszerűsített eljárás keretében arra is van mód, hogy az adóhatóság felkérje más tagállam hatóságát az ott lévő vagyonra történő végrehajtásra.
A szabályozás már 2012 óta hatályos, de az adókikerülés és az adóelkerülés elleni küzdelem miatt most még nagyobb a politikai nyomás, hogy a szabályokat hatékonyan és egyre gyakrabban alkalmazzák az adóhatóságok.
„Jelenleg több gyakorlati nehézsége is lehet az együttműködésnek: ha például két tagállamban adóhátraléka van az érintett adózónak, akkor először az a tagállam tudja behajtani rajta a tartozását, amelyikben a vagyona található. Továbbá, a szabályozás megteremti ugyan az együttműködés kereteit, de a vagyonnal szembeni végrehajtás nagyban függ az egyes tagállamok hazai eljárási szabályaitól: van, ahol például nincs lehetőség a bankszámlák zárolására. Az elmúlt hetek politikai nyilatkozatai ezért felhívásként is értelmezhetőek, hogy valamennyi tagállam a szabályok gyakorlati érvényesítésével is segítse Görögországot az adóelkerülők, és ezzel együtt a hatalmasra duzzadt államadósság elleni küzdelemben” – mondta el Békés Balázs, a Ryan amerikai adótanácsadó cég régiós vezetője.
Nem új az ötlet
A gyakorlati nehézségek ellenére az adóhatóságok közötti együttműködés ma is működik, sőt, azt a magyar adóhatóság is alkalmazza. Erre példa egy közelmúltban történt eset: idén januárban például a NAV kezdeményezésére zárolták egy áfacsaló bűnszervezetben érintett magyar család osztrák bankszámláját, amely részben fedezheti az általuk okozott kárt. A politikusi nyilatkozatok és a fokozódó nemzetközi nyomás miatt a közeljövőben még gyakoribbá válhatnak az ilyen és ehhez hasonló esetek.
„Bár az kérdés, hogy politikai felhívásra hogy érvényesülhetnek a szabályok a gyakorlatban, az biztosnak látszik, hogy az ilyen együttműködések száma a közlejövőben ugrásszerűen nő majd. Az egyre több terültre kiterjedő automatikus adóügyi információcserének köszönhetően ugyanis a nemzeti adóhatóságok külön kérés nélkül is tudomást szerezhetnek adózóik külföldi vagyonáról. A Megtakarítási Irányelv alapján a tagállamok nagy része már ma is kiadja a más tagállambeli magánszemély bankszámla tulajdonosok adatait és kamatjövedelmükre vonatkozó információkat. 2017-től pedig az automatikus információcsere további jövedelmekre is kiterjed majd, és a cégek számláira is vonatkozni fog. Az adózók tehát nem bújhatnak el a banktitok mögé” – mondta el Békés Balázs.
Magyar Péter színre lépése óta először volt a Kossuth rádió vendége a magyar kormányfő. 
