A jegybank múlt héten bejelentette, hogy április végével teljesen megszűnik a kéthetes betét. Ettől azt várják, hogy nagyjából 800 milliárd forint megy ki ebből az eszközből. Erről bővebben itt írtunk >>>>
Sarkadi-Szabó Kornél, a Shark Vision ügyvezetője szerint a betét megszűnése annak a tervnek a része, hogy áttereljék a banki eszközöket a rövid lejáratú likviditást szabályozó és célzó kéthetes betétből hosszabb lejáratú állampapírok felé.
Miért csak elméletben?
|
| Sarkadi-Szabó Kornél |
Ennek az a hosszabb távú perspektívája, hogy ezzel a jegybank segíti az állam finanszírozását, a hozamokat lent tartja, illetve áttételesen ezzel hozzájárul a hitelkamatok alacsony szinten történő stabilizálódásához, és ez így elméletben közvetve segíthetné a hitelezést is. Mindazonáltal, azzal, hogy átveszi a szerepet a hazai gazdasági paletta a külföldiektől, ami az állam finanszírozását illeti, ezzel kevésbé teszik sérülékennyé a magyar állampapírpiacot - mondta Sarkadi-Szabó a Trend FM-nek adott interjúban.
Arra a kérdésre, hogy ez miért csak elvileg segíti a hitelezést, a szakember azt mondta, azért, mert azok a célok, amiket az MNB itt deklarált vagy az összefüggésekből kiolvasható, ezek némileg ellentmondanak egymásnak.
Ugyanis egy ideig nyilvánvalóan az egy pozitív cél, hogy diverzifikáljuk az állampapírpiaci finanszírozást, a bankok aktivitását picit az állampapírok felé is áttegyük, és a lakossági szegmens felé is megpróbáljuk növelni az állampapírok népszerűségét, vonzerejét. Ezen stratégiával egyensúlyozhatunk az állampapírpiaci szereplők megoszlása között - jegyezte meg Sarkadi-Szabó.
De egy határon túl mit is érünk el? - teszi fel a kérdést. Ha adunk prémiumot közvetve a bankoknak is kamatcsere ügyletek révén, támogatjuk a vásárlásukat és a lakosságnak is ajándékozunk 1,5-2 százalékos kamatprémiumot a piaci szintekhez képest, akkor ezzel azt váltjuk ki, hogy a betétből óriási mennyiségű megtakarítás vándorol az állampapír piacra.
Hol akkor a baj?
A gond az Sarkadi-Szabó szerint, hogy ha túl nagy mértékben zajlik ez a folyamat, akkor leapad a bankok azon forrása, amiből tudnának, megérné nekik hitelezni. Egy ideig az alacsony kamatok a bankokat nagyobb hitelezésre ösztönözhetik, ha látják a megfelelően felpörgött keresletet a vállalati szektorban.
Amennyiben viszont nincs meg ez a növekvő kereslet egyéb okokból akkor a bankok még inkább elkényelmesednek, és megéri nekik – látva a csökkenő, de még mindig olcsó forrást biztosító betétállományt – 2-3 százalékos kamatmarzsot kínáló államkötvényben parkoltatni az eszközüket.
Így ennek alternatívája, a hitelezés csorbát szenved. Vagyis az MNB és az állam által képviselt célok nem mindig egy irányba mutatnak, hanem egy határon túl egymásnak ellentmondó érvrendszerek jönnek létre - jegyezte meg.
Sarkadi-Szabó Kornéllal készült interjút itt olvashatja tovább >>>>>
Az S&P csökkentette Izrael hosszú távú hitelminősítését a „katonai eszkalációs kockázatokra” hivatkozva. 
