Az Aegon Magyarország összefoglalója szerint az öregségi nyugdíj alapját kizárólag a bejelentett fizetés képezi, tehát az ezen felül kapott dolgozói „juttatás” vagy vállalkozásból kivont pénz nem növeli a majdani nyugdíj összegét.
Kényszervállalkozók, minimálbéresek és feketemunkások
A kényszervállalkozói létforma igen elterjedt Magyarországon. A KSH adatai alapján jelenleg közel 400 ezer egyéni vállalkozó van hazánkban, a nem hivatalos becslések szerint ez a szám akár a duplája is lehet. Köztudott, hogy a vállalkozók egy része minimálbérre van bejelentve. A nyugdíj szempontjából ez azt jelenti számukra, hogy csak a minimálbér után számítják a leendő nyugdíjukat. Érdemes tehát felkészülniük arra, hogy rendszeres és megfelelő mértékű megtakarítás hiányában nagyon alacsony nyugdíjjal kell majd számolniuk.
Még súlyosabban érinti ez a probléma a magyar munkaerő-piacon 10-17%-os arányban jelen lévő, ugyanakkor adó- és járulékfizetés szempontjából „láthatatlan” feketemunkásokat (Munkaerő-piaci tükör, 2012). Közülük egyáltalán nem számíthatnak nyugdíjra azok, akik nincsenek bejelentve. A keresetük bizonyos része (pl. minimálbér) után járulékfizetők is csak mostani bevételük töredékét kapják kézhez idős korukban.
|
Mekkora nyugdíjra számíthat az az 50 éves férfi, aki egész életében minimálbérre volt bejelentve? Az Aegon nyugdíjkalkulátorával kiszámolták, hogy egy 50 éves férfi, aki 20 éves kora óta dolgozik, és mindvégig minimálbérre volt bejelentve, körülbelül 50 ezer forintot kap havonta nyugdíjas korában. Ez az összeg a legóvatosabb becslések szerint is fele vagy harmada annak, amiből ez a férfi jelenleg él. Jelentős életszínvonal-romlásra kell tehát készülniük azoknak a minimálbéreseknek – akár kényszervállalkozók, akár alkalmazottak -, akik csak a hivatalosan bejelentett bérük után járó nyugdíjból szeretnének élni időskorukban - hacsak nem tesznek félre rendszeresen nyugdíjas éveikre. |
Idén már jobban megéri nyugdíjra spórolni
|
A nyugdíjrendszer fenntarthatatlansága miatt egyre későbbre tolódik majd a nyugdíjkorhatár. Más kérdés, hogy ez nem hoz megoldást a „minimálbér-nemzedék” számára az időskori biztonság megteremtéséhez, s nem lesz megoldott idősebb munkavállalók foglalkoztatása sem. |
A januártól bevezetett adójóváírás régóta meglévő hiányt pótol az egyéni élet- és nyugdíjbiztosítási piacon. A jelenlegi jogszabályok szerint a nyugdíjbiztosításra befizetett összeg 20 százaléka jár személyi jövedelemadó (szja) kedvezményként a befizetőnek.
Az adójóváírás legfeljebb évi 130 ezer forint lehet, és a 2013. december 31. után kötött nyugdíjbiztosításokra vehető igénybe.
Mostanra szinte minden hazai biztosító elindította az adókedvezményes nyugdíjbiztosítását és az első hónapok tapasztalatai szerint van is igény a termékekre.
Az Alteo rendkívüli osztalékot fizet.
