Az EvoBank eljutott az Alkotmánybíróságra
A másodfokú tárgyalások sorozata múlt hétfőn kezdődött az EvoBank Zrt. perével, amelyben a Fővárosi Ítélőtábla is az Alkotmánybírósághoz (Ab) fordult, ezért felfüggesztette a tárgyalást az Ab eljárásának végéig.
A tanácsvezető bíró megítélése szerint a közelmúltban elfogadott devizahiteles törvény alkotmányellenes, így többek között az a pont, amely kimondja, hogy a szerződéses kikötés semmis, ha a pénzügyi intézmény a törvényben rögzített határidőben nem kezdeményezte a polgári peres eljárás lefolytatását vagy a bíróság a keresetet elutasítja vagy a pert megszünteti.
Az állam nyert, mégis fellebbezett, aztán visszalépett
| De minek fellebbezett egyáltalán az állam olyan ügyekben, amelyeket megnyert, és a vesztes pénzintézetek egyébként is beletörődtek az ítéletbe? Jogászok találgattak >> |
A Milton Hitelezési Zrt., a Retail Prod Szolgáltató Zrt., a Széchenyi István Hitelszövetkezet, a Rajka és Vidéke Takarékszövetkezet, valamint a Bóly és Vidéke Takarékszövetkezet ügyében jogerőre emelkedik az elsőfokú ítélet, mivel a pénzintézetek nem fellebbeztek, a magyar állam pedig - amely nem értett egyet például az indoklás bizonyos pontjaival - visszavonta fellebbezését.
Egy ügyben benézték a számokat
A K&H Bank ügyében az ítélőtábla felfüggesztette a másodfokú eljárást, mert a Fővárosi Törvényszék elsőfokú ítéletében több sorszámozási hibát is vétett, amelyeket előbb ki kell javítania.
Két ügyben halasztottak
További két pénzintézet, a Magyar Takarékszövetkezeti Bank (TakarékBank) Zrt. és a Sopron Bank Burgenland Zrt. ügyében elhalasztotta a döntést a másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla.
Akik még első fokon járnak: elutasítva és elhalasztva
Első fokon a CIB Bank Zrt. keresetét kedden azért utasította el a törvényszék, mert a bank által alkalmazott általános szerződéses feltételek nem feleltek meg az átláthatóság és az arányosság elvének. A szerződések nem tartalmaztak az emelés mértékére vonatkozó szabályozást, az árazási elvek pedig nem voltak nyilvánosak a fogyasztók számára, akik így nem tudhatták, hogyan, milyen mértékben változnak az általuk fizetendő díjak.
A héten a CIB mellett a Nagykáta és Vidéke Takarékszövetkezet, a Lakiteleki Takarékszövetkezet, az FHB Ingatlanlízing Zrt. és a Szegvár és Vidéke Takarékszövetkezet, a DRB Dél-Dunántúli Regionális Bank Zrt. és az ÉRB Észak-magyarországi Regionális Bank Zrt. magyar állam elleni keresetét tárgyalta a Fővárosi Törvényszék, amely utóbbi kettő pénzintézet perét elhalasztotta a többi keresetet elutasította.
64-ből 61 az államé
A bíróság eddig első fokon összesen 64 ítéletet hozott, ebből 61 felperesi keresetet utasítottak el teljesen. Három esetben részben helyt adtak a keresetnek. Egy pénzintézet visszalépett, három pert - az OTP Bank, az OTP Jelzálogbank közös keresetét, valamint az Eger és Vidéke Takarékszövetkezet, továbbá az OTP Ingatlanlízing magyar állam ellen indított perét - pedig az elsőfokú eljárásban felfüggesztettek azért, mert a bíró az Alkotmánybírósághoz (Ab) fordult.
Ne írja alá! De, írja alá!
A Magyar Bankszövetség a héten ismét tiltakozott "a piaci szabályokat felrúgó, utólagos jogszabályalkotások és a szektor tisztességtelenné minősítése ellen" és azt kezdeményezte, hogy a köztársasági elnök ne írja alá a fogyasztói kölcsönszerződések elszámolására vonatkozó törvényt, hanem küldje el az Alkotmánybíróságnak előzetes normakontrollra.
A bankszövetség szerint a normakontroll szükségességét az is indokolja, hogy az elszámolási törvény alapjául szolgáló, júliusban elfogadott törvénnyel kapcsolatban bírói kezdeményezésre alkotmánybírósági eljárás van folyamatban, amelytől a szövetség szerint a most elfogadott törvény elválaszthatatlan.
Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője erre reagálva levélben kérte a köztársasági elnöktől, ne engedjen a bankok nyomásgyakorlásának, és írja alá az elszámoltatási törvényt.
Áder János mindkét felet elhajtotta, úgy fogalmazott: "tisztségemből adódó felelősségem, hogy döntésemet semmilyen más szempont, vélemény, kérés vagy felszólítás - érkezzen az bárhonnan is - ne befolyásolhassa".
Amerika vétójával a Biztonsági Tanács elutasította a palesztin államiság teljes elismerését a nemzetközi szervezetben. 
