Hirdetés
Hirdetés

Plafon nélkül: ellentétes hatást válthat ki a spekulánsok megsarcolása

Zsiborás Gergő, 2012. május 11., 13:12

Egy apró módosítással a megsarcolni kívánt "spekulánsok" könnyedén új utak után nézhetnek, hogy ne kelljen majd befizetniük a tranzakciós illetéket. A Széll Kálmán Terv 2.0 munkaanyagában ugyanis még az szerepelt, az adónak lesz értékhatára, az NGM kérdésünkre megerősítette: ezzel már nem számolnak. Brüsszel valószínűleg békén hagy minket.

Hirdetés

Mindegy, hogy hívják

Kovács László egykori adóügyi EU-biztos szerint a kormány a szavakkal játszva akarja kicselezni Brüsszelt. Míg korábban ugyanis arról volt szó, hogy tranzakciós adót vezetnek be, Matolcsy György az adóváltozások bejelentésekor már tranzakciós illetékről beszélt. A Népszavának nyilatkozó egykori biztos szerint ez azért nem mindegy, mert így Brüsszel nem indíthat vizsgálatot. Kovács szerint ugyanis az EU tagállamaiban egy forgalmi típusú adó lehet, és emiatt a tranzakciós adó az EU áfa-irányelvével ellentétes is lehet.

Ezzel az érveléssel azonban van egy kis gond. Az Európai Bizottság (EB) maga is régóta kutatja azokat a módokat, ahogyan a pénzügyi műveleteket megadóztathatnák a tagállamok, ráadásul úgy, hogy azok ne ütközzenek a főbb irányelvekbe. A tranzakciókra eddig nem rakódott forgalmi típusú adó - nehezen elképzelhető, hogy ebbe Brüsszel beleköt, hiszen a magyar jogalkotási folyamat ebből a szempontból illeszkedik az európai elképzelések közé. És bár az EB eredeti célja az adóval a spekuláció visszaszorítása volt, valószínűleg nem bánja majd, ha az ebből befolyt pénzekkel sikerül a célszint alatt tartani a magyar államháztartási deficitet - miközben a mediterrán államok sorra a fiskális szigor ellen emelnek szót.

Az elnevezés az eddigi tapasztalatok alapján pedig oly mindegy Brüsszelnek, ha vizsgálat lefolytatásáról van szó, az irányelveket szimpla szójátékkel nem lehet megkerülni. Az adó és illeték közötti különbségnek persze van jelentősége, az illetékért cserébe annak alanya ugyanis valamilyen konkrét állami szolgáltatást vehet igénybe. Nagy kérdés, hogy mit ad majd az állam szolgáltatásként a bankoknak (talán azt, hogy a hitelezési aktivitásért cserébe csökkenhetnek a terhek).

Hogy fogjuk így meg a "spekulánsokat"?

Térjünk vissza a spekulánsok elleni küzdelemhez: hogyan fog erre az európai "igényre" rímelni magyar tranzakciós illeték? A miniszterelnök mai rádióinterjújában megerősítette, hogy a plusz teher a "spekulánsok és svihákok ellen" van, az "embereknek viszont előnyös". A Széll Kálmán Terv 2.0 munkaanyagában a banki tranzakciós adónál még szerepelt egy 30 ezer forintos értékhatár: "a 2013. évi költségvetési hiánycél eléréséhez elégséges 130 milliárd forint bevétel ebből az adónemből, amelyet 0,1%-os adómértékkel és 30 ezer forintos értékhatár mellett látunk elérhetőnek". Csakhogy erről Matolcsy György már nem beszélt és Orbán Viktor reggeli nyilatkozata után sejthető volt, hogy az értékplafon végül kikerül az elképzelések közül. A Nemzetgazdasági Minisztérium kérdésünkre megerősítette, nem lesz értékhatára az adónak. 

Az eredeti elképzelés szerint tehát a havi 30 millió forint feletti utalás után is 30 ezer forintot kellett volna fizetni, így viszont azok a cégek, akiknek a forgalma ezt meghaladja, ennél többet is fizethetnek majd. A "spekulánsokra" azonban nem éppen az a jellemző, hogy ilyenkor belenyugszanak az új törvényi keretekbe, a globális pénzügyi világban ma már könnyen kikerülhetők az ilyen plusz terhek. Például egy 30 milliárdos forgalom mellett működő alapkezelő könnyedén megoldhatja, hogy ne kellejen adót fizetnie - 3 millió forint csak emiatt már jelentős tétel, míg a 30 ezer forint a nagyobb pénzeket mozgató cégeknek és pénzügyi vállalkozásoknak nem olyan nagy teher, hogy ne nyelnék le. Az értékplafon kihúzása tehát könnyen kontraproduktívvá teheti a spekulánsok elleni küzdelmet - ráadásul kérdéses lehet, így befolyik-e a remélt 130 milliárd.

A kormány még egyeztet a tranzakciós illetékről a bankszektor szereplőivel, annak végleges formáját még nem fogadták el.

Értékeld a cikket
Jelenlegi értékelés

Címlapon

A magyar bankszektorban is beköszöntött az új világ: itt az első fejlesztés

A magyar bankszektorban is beköszöntött az új világ: itt az első fejlesztés

Minden olyan tevékenységet, amit emberek végeznek és nem élvezik, azt robotoknak kell átadni - vallják az autokassza létrehozói, a MagNet Bank és a Számlázz.hu, arról a fejlesztésről, amit közösen vittek véghez a közelmúltban. Az autokassza iskolapéldája annak, hogy egy bank és egy fintech képes az együttműködésre – Magyarországon ilyet még senki sem csinált, pedig a jövő biztosan erről szól majd.

Hirdetés
Hirdetés

További cikkek

Hirdetés

Napi kommentár - videó

Ajánlatunk

Hirdetés

Utánajártunk

Hírlevél

Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:

  • BUX32886.03-1.97%
    DAX9823.5-2.77%
    EUR/HUF311.610%
    EUR/USD1.08340%
    Arany1118.150%

Heti várható események, adatok

  • február 27
    Fogyasztói bizalmi index
    Munkanélküliségi ráta
    Fogyasztói bizalom
    Függőben lévő lakásértékesítések
    február 28
    Mol (2016 Q4)
    Termelői árindex
    MNB kamatdöntés
    Kiskereskedelmi forgalom
    Ipari termelés
    Fogyasztói árindex
    GDP
    Chicagói BMI
    március 1
    Beszerzési menedzser index
    Bézs könyv
    Munkanélküliségi ráta
    Feldolgozóipari BMI
    Fogyasztói árindex
    Jelzáloghitel igénylések
    március 2
    Munkanélküliségi ráta
    Friss és tartós munkanélküli-segély kérelmek
    március 3
    OTP (2016 Q4)
    Kiskereskedelmi forgalom
    Külkereskedelmi mérleg
    Szolgáltatóipari BMI
    Szolgáltatóipari BMI
    Kiskereskedelmi forgalom

Szavazás

5 százalékra csökkentenék a hal- és vadhús áfáját. Ha ezek a termékek olcsóbbak lennének, többet venne belőlük?