A Microsoft Magyarország ügyvezetője, Papp István a Heti Válasz mai számában megjelent írásában szakmai érvek mentén javasolja a netadó jelenlegi formájának és intézményének az eltörlését, mert az álláspontja szerint ellentétes nemcsak azokkal a stratégiai célkitűzésekkel, amelyeket a kormány a Digitális Nemzet Fejlesztési Programban megfogalmazott, de alapjaiban kérdőjelezi meg azoknak a jelentős kormányzati beruházásoknak a hasznosulását is, amelyeket a következő évekre a kabinet ezen a területen előirányzott.
Papp szerint a netadó mellett nem szól életképes érv – ellene viszont annál inkább.
A netadó nem közelebb viszi, hanem távolítja Magyarországot azoktól a céloktól, amelyeket a kormány – együttműködésben a hazai ikt-szektorral – stratégiai fontosságúként fogalmazott meg.
1600 milliárdot hozhatna a fejlesztés - megéri 20 milliárdért kockáztatni?
Ez utóbbiak legfontosabb kormányzati keretprogramja az ún. Digitális Nemzet Fejlesztési Program, amely elemeinek megvalósítása csupán három esztendő alatt a bruttó nemzeti össztermék több mint 1600 milliárd forintos bővülését eredményezheti – részben közvetlenül (például az informatikai piac bővítése, azaz az állam innen származó bevételeinek növelése, illetve a direkt beruházások révén); részben pedig közvetett módon – például az ún. digitális foglalkoztatottság növelésén, vagy a bürokrácia csökkentésén keresztül.
Ez hatalmas összeg: a netadóból tervezett – évente mintegy 20-25 milliárd forintosra saccolt – állami bevétel sokszorosa. Mindez azonban csak a korábban ismert piaci, szabályozói környezetben érvényesülhet, ám a netadó ezt a környezetet – viszonylagos szerény nagyságrendje ellenére is – drámai mértékben rendezi át, alapvetően változtatja meg - írja az ügyvezető.
Pont szembemegy a kormány saját stratégiájával
A netadó azért is meglepő, mert alapvető ellentmondásban van a kormány infokommunikációs stratégiájával: a tervek szerint 2018-ra Magyarország teljes lakossága számára elérhető lenne a 30Mbps sávszélesség, a netadó viszont gyengítheti a programot.
A fejletlen magyar piac adóztatása olyan, mintha valaki megtakarításai jelentős részéből vetőmagokat venne, a gyümölcsöt azonban idejekorán, még éretlen, ehetetlen állapotában akarná leszüretelni - írja Papp. Jelenleg legfeljebb 1 millió magyar használja rendszeresen az e-közigazgatás szolgáltatásait, a további bővülést akadályozhatja az új adó.
Az internetadó bevezetése helyett Papp István digitális infrastruktúra-fejlesztést javasol: ez szélessáv-fejlesztést, a háztartások és vállalkozások korszerű eszközökkel történő ellátását és az eszközök használatának ösztönzését tartalmazná.
A villamosenergia-rendszerről készített digitális másolat segítségével felgyorsíthatóvá válik az autógyárak energiarendszerének megtervezése, modernizálása. 
