Nehéz lenne nem a jegybanki vezetés átalakításának tulajdonítani az elmúlt két hét árfolyammozgását – írja a Totalreturn.hu, amelyet az Aegon Befektetési Alapkezelő munkatársai hoztak létre. Ilyenkor szokás a forint elleni spekulatív támadásról beszélni, de egy ilyen letöréséhez a jegybanknak azért megvannak az eszközei.
Titokzatos kéz védi az árfolyamot?
Múlt héten még úgy tűnt, a 300-as szintet mintha védenék a “titokzatos offerek” (devizapiaci ajánlatok – a szerk.), ma viszont megint gyors gyengüléssel indult a reggel. Sokkal egyszerűbb lenne, ha az új jegybankelnök vagy -alelnök szólalna meg, amennyiben negatív fejleménynek ítéli meg a forint gyengülését. Mert a piac pont ettől a csendtől ideges – írja a blog. Ameddig nem kapnak a befektetők világosabb jelzéseket az új vezetés céljai felől, nem csoda, hogy alig vesznek fel long forint pozíciókat, a deviza pedig a gyengébb ellenállás irányába halad.
|
| Melyik erősödik? (Csokoládéeuró és forgalomból kivont forint.) |
A szerző szerint a bizonytalanság és az esetleges nem-konvencionális intézkedések nem szándékolt mellékhatásai nagyobb politikai kockázatot jelentenek, mint akár a túlzottdeficit-eljárás kimenetele, akár a jövő évi választások. De amíg az új jegybanki vezetés első tesztre adott reakcióit nem ismerjük, addig nem meri jó szível azt mondani, hogy „long HUF”. (A forintot érdemes venni deviza ellenében – a szerk.)
Teljesült a piac régi vágya az új miniszterrel
Matolcsy György és Varga Mihály kinevezése nem volt váratlan esemény, az unortodox monetáris politikával kapcsolatos rémület régóta tart – írta az oldal pár nappal korábban. A cikk szerint elfeledkezünk arról, hogy a miniszterelnök Varga Mihály kinevezésével teljesítette a piac régi vágyát.
|
| A "Matolcsy-hatás". (Kékkel, bal tengely: HUF, Pirossal, jobb: zloty) (Totalreturn.hu) |
„Leváltotta” azt a nemzetgazdasági minisztert, akit pénzügyiszektor-ellenes lépései és kiszámíthatatlan gazdaságpolitikája miatt folyamatosan kritikával illettek az elemzők. Az NGM új vezetője korábbi kormányzati tevékenysége alapján a kiszámíthatóság szobrának tekinthető, ami lehetőséget nyújt arra, hogy a konszolidáció, a pénzügyi szektorral való kiegyezés nyomán a beruházások és a növekedés beinduljon hazánkban.
Két megoldás devizahitelekre
A következő hónapokban a lakosság devizaadósságának gyorsított leépítését tervezik – írja Zsiday Viktor a Concorde Alapkezelő Alapblog.hu oldalán. Eszerint alapvetően két dolgot tehet az MNB és a kormány.
Az egyik az, hogy az MNB devizatartalékaiból biztosít nagyon olcsó euróforrást a bankrendszernek, cserébe kötelezi a bankokat, hogy a THM-et vigyék le például négy százalékra. Ebben az esetben maradnak a hitelek devizában, marad a devizakockázat, de érezhetően, 20-30 százalékkal csökkennek a törlesztőrészletek. A másik az, hogy forintosítják a devizahiteleket, és ehhez a devizát az MNB tartalékaiból biztosítják.
Tévedés a forintgyengítés terve
A baj az, hogy mindkét megoldás forintleértékelődést okoz. Ugyanis az elsőnél a külföldi anyabankok kivonják vállalatközi hiteleiket, a másodiknál meg drasztikusan esik a jegybank tartaléka, ami kiválthatja a Magyarországon befektetők aggodalmát, tőkemenekítést okozva. Az első tartós, de lassabb, a második egyszeri, gyorsabb gyengülést okozhatna. Nehéz olyan, valóban jó megoldást találni, ami nem a forint gyengülésében csapódik le – írja Zsiday.
Ugyanakkor szerinte „tévnézet, amit mostanában sok elemző, különösen külföldiek hangoztatnak, hogy a kormányzat gyengébb forintot akarna. Egyáltalán nem, és amikor megközelítjük a 300-as szintet, azonnal elkezdődik a verbális beavatkozás, pár hete is így volt, most is így van”. Ennek ellenére ha helytelenül lépnek, könnyen lehet nagyobb forintgyengülés, de ebben az esetben azonnal éles fordulat és beavatkozás várható, ami stabilizálná a forintot.
Az Alteo rendkívüli osztalékot fizet.
