Időarányosan 25 milliárd körüli összegre számított a költségvetés a tranzakciós illetékből (csekkadó), ehelyett a tegnap nyilvánosságra került adatok szerint csupán 13,4 milliárd folyt be a kasszába.
A tranzakciós illeték bevezetéséről, majd annak tervezett mértékének megemeléséről tavaly egy hónapon belül, októberben döntött a kormány, a cél az államháztartás konszolidálása, hogy a hiánycél teljesüljön idén is, és kikerüljük végre a túlzottdeficit-eljárás alól (tavaly sikerült a bravúr, a deficit 2,14% lett).
Nem biztos, hogy "alá lőtt" a kormány?
A bankadó mellett ezt az újabb terhet kapták nyakukba a pénzintézetek, ebben az évben a költségvetés úgy számol: 300 milliárd folyik majd be ebből. A tegnap publikált részletes adatok az időarányos teljesülés feléről adnak számot, a 13,4 milliárdos bevétel ugyanakkor nem feltétlenül azt jelenti, hogy a kormány totálisan "alá lőtte volna" ezt a tételt. Az is előfordulhat, hogy az adó január elsejei bevezetése miatt többen készpénzt halmoztak fel - ugyanakkor az, hogy az adónak csak a fele folyt be, még így is nagyon gyanús.
Könnyen meglehet, hogy a cégek és a magánszemélyek előrehozták utalásaikat 2013 januárjáról a múlt év végére, hogy megspórolják az év első felében az adófizetést. Ez azért is lehetett okos döntés a részükről, mert bár korábban a kormány azzal érvelt, hogy a verseny miatt nem fogják majd a fogyasztókra terhelni ezt a sarcot a pénzintézetek, ez végül nem így lett, a legtöbbjük az ügyfelekkel fizetteti meg az adót.
Egyelőre egyhavi adat áll rendelkezésre, amiből nagyon nehéz megmondani, hogy tartós tendenciáról van-e szó, vagyis a gazdaság szereplői kikerülik az adófizetési kötelezettséget így vagy úgy.
Bármikor "átkalibrálható atomfegyver"
Az NGM költségvetésért felelős államtitkára, Banai Péter Benő is azt mondta tegnap késő délután az adatismertetést követően, hogy egyelőre nincs szó az adó újragondolásáról vagy áttervezéséről. Ne feledjük, "feltalálása" után a tranzakciós adót a bevezetés előtt a kormány már megemelte, és tavaly decemberben ismételten felvetődött, hogy az adókulcsot emelni kellene. Az biztos, hogy az első félévben a kormány nem nyúl majd a tranzakciós illetékhez, ezt tegnap az NGM helyettes államtitkára is megerősítette. Ne feledjük ugyanakkor, hogy a tranzakciós illeték bevezetésekor, maga Matolcsy mondta, még mint gazdasági miniszter, hogy az adó előnye, hogy "bármikor átkalibrálható".
Nem sérthetik meg az alkotmányt
Az adó felülvizsgálatára nemcsak a hiánycél tartása miatt lehet szükség, a stabilitási törvény és az alkotmány szerint a következő évi államadósság-ráta nem lehet magasabb, így a kormánynak mindenképp szüksége van erre a 300 milliárdos tételre, amit annak szülőatyja, Matolcsy György, korábbi jegybankelnök "taktikai atomfegyvernek" nevezett. Elemzők szerint a kormány által várt makropálya túl optimista, akár 200-300 milliárdos kiigazításra is szükség lehet. A jegybank és a Költségvetési Tanács is úgy számol egyelőre, hogy a kormány a tartalékokkal együtt fogja csak tudni tartani a hiánycélt, ha bármi váratlan kiadása lesz az államnak, az viszont könnyen veszélybe sodorhatja az év végi deficitcél teljesülését. A 100 milliárdos tartalék mellett - melyhez idén már az év 5-ik napján sikerült hozzányúlni - 400 milliárdot pakoltak az Országvédelmi Alapba - ez azt jelenti, hogy idén a megemelt deficit (871 milliárd forint) több mint fele van tartalékban.
Banai Péter Benő szerint egyelőre azt sem tudják, hogy a tranzakciós adóbevételben számíthatnak-e szezonális hatásokra, ami azért is meglepő nyilatkozat, mert bevezetése mellett éppen az volt az egyik érv, hogy csökkentheti az adóbevételek szezonalitását. A helyettes államtitkár szerint júliusban tekintik át, hogy alakul a "kőbe vésett", de eddig már háromszor is módosított költségvetés kiadási és bevételi oldala - és kedvezőtlen fejlemények esetén ekkor dönthetnek arról, milyen megszorításokkal tarthatók az idei évre kitűzött célok.
Az elmúlt időszakban ismét a figyelem középpontjába került az arany, mint jegybanki tartalékeszköz, a stabilitás szimbóluma. 
