Hirdetés
Hirdetés

Vámosi-Nagy Szabolcs szerint a kisadókat alig fogjuk észrevenni

2012. április 24., 17:51

Vámosi-Nagy Szabolcs szerint a kormány kisebb adók bevezetésével, periferiális területekről szedi be a szükséges pénzt, ami nem növeli jelentősen az adózók terheit, az új kisadók "szinte alig észrevehetőek". Az adószakértő helyesli, hogy a társasági adóhoz nem nyúlnak hozzá, "legalább ez legyen befektetésösztönző".

Hirdetés

Az adószakértő szerint a feladat nyilvánvaló: pótolni kell a válságadók kivezetésével kieső bevételeket, ugyanakkor tovább kell mérsékelni a költségvetési hiányt - értékelte Vámosi-Nagy Szabolcs a Széll Kálmán Terv 2.0 részeként benyújtott konvergenciaprogramban szereplő adóelképzeléseket az MTI-nek. Az adószakértő szerint helyes, hogy a társasági adót nem módosítják. Legalább ez legyen befektetésösztönző - vélekedett. Így, mivel a személyi jövedelemadózásban a progresszivitás visszaállítása, és a vagyonadó bevezetése nem jöhet szóba, mert ez "hitkérdés", az árakat terhelő adóhoz pedig, amelynek 27 százalékos kulcsa világszinten már most is a legmagasabb, nem lehet hozzányúlni, csak az a megoldás maradt, hogy kisebb adókkal, amelyek "szinte alig észrevehetőek", az élet különböző területein szedjék be a szükséges pénzt - mutatott rá.

Ennek szerinte kiválóan megfelel a pénzügyi tranzakciós illeték bevezetése. Az illeték tervezett kulcsa 0,1 százalék, ami a banki, illetve postai tranzakciókra terjedne ki. Az egy ezrelék nem jelent érezhető terhet - különösen a jelenlegi magas banki költségek mellett - százezer forint átutalása mindössze 100 forinttal kerül többe. Hogy a pénzügyi tranzakciós illetékből várt 130-228 milliárd forintból mennyi lesz a tényleges bevétel, attól függ, hogy pontosan milyen tevékenységeket adóztatnak meg, ehhez többet kellene tudni a részletekről - mondta Vámosi-Nagy Szabolcs. Úgy vélekedett, hogy az egy ezrelék elég alacsony ahhoz, hogy a vállalkozók emiatt ne vigyék külföldre a bankszámlájukat.

A távközlési szolgáltatási adót, amelynek bevezetése percenként 2 forinttal drágítja a beszélgetéseket, és az sms-ek küldése is darabonként ennyivel kerül többe, már 2012 közepétől bevezetnék. Az adószakértő szerint ez meglepő, mivel a kormányfő tíz nappal ezelőtt a rádióban még azt nyilatkozta, hogy év közben nem illik adórendszert módosítani, csak ha nagy baj van. Szerinte akkor úgy látszik, nagy baj van, mert a telefonadót év közben vezetik be a konvergenciaprogram szerint. Úgy vélte, az, hogy az eva helyett a kisvállalkozások számára egy pénzforgalmi szemléletű adót vezetnek be, átmenetileg adókieséssel jár majd, mert az áfát csak akkor kell kifizetni, amikor befolyik a bevétel.

A biztosítókra kivetett három jelenlegi adónemet (pénzügyi szervezetek különadója, baleseti adó, tűzvédelmi hozzájárulás) egy új, egységes biztosítási adóval váltják ki, a vagyoni és balesetbiztosítások esetében 10, a cascónál 15, a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításnál (kgfb) pedig - a beleseti adó beépítésével - 30 százalékos kulcsot vezetnek be, aminek révén 15 miliárd forint többletbevételre számít a kormány a csupán a különadó megfelezésével számoló forgatókönyvhöz képest. A biztosítási adók egységesítése várhatóan megdrágítja majd a biztosítási szolgáltatásokat, az életbiztosítási termékek kivételével - vélekedett Vámosi-Nagy Szabolcs.

Az adószakértő pozitív változásként értékelte, hogy a vállalkozások egymás közötti pénzmozgását valószínűleg kötelezően banki útra terelik. Olaszországban, ahol szakértői kormány van, február 1-jétől 1.000 euró feletti összegnél már előírták ezt, s hasonló előírás van Franciaországban, Törökországban és Bulgáriában is. Ez láthatóbbá teszi az üzleti kapcsolatokat, a fehérítésnek egy fontos állomása lesz, ha bevezetik - hangsúlyozta. A magyar adórendszer legnagyobb fogyatékossága ugyanis az, hogy a GDP 23-25 százaléka után nem adózik senki, és minél inkább bankszámlákra terelik a vállalkozói pénzeket, azok annál inkább láthatóvá válnak. Az nem szerencsés, hogy éppen akkor írják elő, amikor megadóztatják a pénzügyi műveleteket; úgy néz ki, mintha még nagyobb adóalapot kívánnának teremteni - fűzte hozzá.

A szakértő emlékeztetett arra, hogy 1997. január 1-jétől már bevezették egyszer a kötelező bankszámla-átutalást azzal a szankcióval, hogy különben az áfát nem vonhatják le, vagy költségként nem számolhatják el a vállalkozások, de akkor az Alkotmánybíróság "visszadobta". Majd 2009. február 9-től vezették be a 250 ezer forint feletti összegekre, de február 19-től visszamenőleges hatállyal hatályon kívül is helyezte a parlament arra hivatkozva, hogy válságban nem ezzel kell foglalkozni. Az adócentralizáció a tervezett intézkedések nyomán nem emelkedik jelentősen, a konvergenciaprogram szerint legalábbis 2011-ben 36,7, 2012-ben 38,2, 2013-ban 37,9 százalék lesz az átlagos adóteher - mondta az adószakértő.

Az adóbeszedés hatékonyságát egyebek között a belföldi áfa összesítő jelentés bevezetésével növelné a kormány. Vámosi-Nagy Szabolcs emlékeztetett arra, hogy az érvényben lévő szabályozás szerint ezt 2013. január 1-jétől vezetnék be. A konvergenciaprogram szerint azonban most megvizsgálják, hogy kiket, milyen értékhatárral vonjanak be ebbe, vagyis korlátok között vezetnék be, amit Vámosi-Nagy Szabolcs helyesel, tekintve, hogy rengeteg adatról van szó, s nagy adminisztrációs teherrel jár majd az adóhatóság és a vállalatok számára is. Az adótanácsadók ellenőrzésétől önmagában nem lesz nagyobb az adózási fegyelem - kommentálta az adószakértő azt a tervet, hogy Pénzügyi Ágazati Közfelügyelet elnevezéssel egy intézményt hoznának létre, amely ellenőrizné és felügyelné azoknak a szakembereknek a tevékenységét, akik az adózók számára adózással, számvitellel, pénzügyekkel összefüggő tevékenységet nyújtanak. Vámosi-Nagy Szabolcs ezt kötelező kamarai tagsággal oldaná meg.

Értékeld a cikket
Jelenlegi értékelés
Hozzászólások : 2 db Hozzászólok »
Szóljon hozzá - számít a véleménye!
Hirdetés

Címlapon

Mind meg vagyunk vezetve? 3000 milliárdos megszorítás jöhet Paks miatt

2014. szeptember 16., 19:10
Mind meg vagyunk vezetve? 3000 milliárdos megszorítás jöhet Paks miatt

Egy tanulmány szerint semmiképpen sem fogja megérni a Paksi bővítés, hiába növeli a GDP-t és generál adóbevételeket is. Más hosszasan sorolja a kockázatokat, a devizahitel árfolyamkockázatától a fejünk felett lebegő túlzottdeficit-eljáráson át odáig, hogy ha mindent Paksra alapozunk, kiesése lebéníthatja az országot. Még mindig rengeteg minden csak feltételezés, sok információ hiányzik.

Hirdetés

Mi történt az elmúlt órákban?

Hírlevél

Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:

Utánajártunk

Hirdetés

Facebook

Szavazás

Ön szerint hogyan végződnek a devizahiteles perek, hány pénzintézet lesz, amelyik bizonyítani tudja, hogy tisztességesen járt el?

A hitelintézetek a bírósághoz fordultak a devizahiteleseket segítő törvény miatt. A bíróságnak arról kell döntenie, hogy tisztességesek-e a pert indító pénzügyi intézmény egyoldalú szerződésmódosításai.