Hirdetés
Hirdetés

Vámosi-Nagy Szabolcs szerint a kisadókat alig fogjuk észrevenni

2012. április 24., 17:51

Vámosi-Nagy Szabolcs szerint a kormány kisebb adók bevezetésével, periferiális területekről szedi be a szükséges pénzt, ami nem növeli jelentősen az adózók terheit, az új kisadók "szinte alig észrevehetőek". Az adószakértő helyesli, hogy a társasági adóhoz nem nyúlnak hozzá, "legalább ez legyen befektetésösztönző".

Az adószakértő szerint a feladat nyilvánvaló: pótolni kell a válságadók kivezetésével kieső bevételeket, ugyanakkor tovább kell mérsékelni a költségvetési hiányt - értékelte Vámosi-Nagy Szabolcs a Széll Kálmán Terv 2.0 részeként benyújtott konvergenciaprogramban szereplő adóelképzeléseket az MTI-nek. Az adószakértő szerint helyes, hogy a társasági adót nem módosítják. Legalább ez legyen befektetésösztönző - vélekedett. Így, mivel a személyi jövedelemadózásban a progresszivitás visszaállítása, és a vagyonadó bevezetése nem jöhet szóba, mert ez "hitkérdés", az árakat terhelő adóhoz pedig, amelynek 27 százalékos kulcsa világszinten már most is a legmagasabb, nem lehet hozzányúlni, csak az a megoldás maradt, hogy kisebb adókkal, amelyek "szinte alig észrevehetőek", az élet különböző területein szedjék be a szükséges pénzt - mutatott rá.

Ennek szerinte kiválóan megfelel a pénzügyi tranzakciós illeték bevezetése. Az illeték tervezett kulcsa 0,1 százalék, ami a banki, illetve postai tranzakciókra terjedne ki. Az egy ezrelék nem jelent érezhető terhet - különösen a jelenlegi magas banki költségek mellett - százezer forint átutalása mindössze 100 forinttal kerül többe. Hogy a pénzügyi tranzakciós illetékből várt 130-228 milliárd forintból mennyi lesz a tényleges bevétel, attól függ, hogy pontosan milyen tevékenységeket adóztatnak meg, ehhez többet kellene tudni a részletekről - mondta Vámosi-Nagy Szabolcs. Úgy vélekedett, hogy az egy ezrelék elég alacsony ahhoz, hogy a vállalkozók emiatt ne vigyék külföldre a bankszámlájukat.

Hirdetés

A távközlési szolgáltatási adót, amelynek bevezetése percenként 2 forinttal drágítja a beszélgetéseket, és az sms-ek küldése is darabonként ennyivel kerül többe, már 2012 közepétől bevezetnék. Az adószakértő szerint ez meglepő, mivel a kormányfő tíz nappal ezelőtt a rádióban még azt nyilatkozta, hogy év közben nem illik adórendszert módosítani, csak ha nagy baj van. Szerinte akkor úgy látszik, nagy baj van, mert a telefonadót év közben vezetik be a konvergenciaprogram szerint. Úgy vélte, az, hogy az eva helyett a kisvállalkozások számára egy pénzforgalmi szemléletű adót vezetnek be, átmenetileg adókieséssel jár majd, mert az áfát csak akkor kell kifizetni, amikor befolyik a bevétel.

A biztosítókra kivetett három jelenlegi adónemet (pénzügyi szervezetek különadója, baleseti adó, tűzvédelmi hozzájárulás) egy új, egységes biztosítási adóval váltják ki, a vagyoni és balesetbiztosítások esetében 10, a cascónál 15, a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításnál (kgfb) pedig - a beleseti adó beépítésével - 30 százalékos kulcsot vezetnek be, aminek révén 15 miliárd forint többletbevételre számít a kormány a csupán a különadó megfelezésével számoló forgatókönyvhöz képest. A biztosítási adók egységesítése várhatóan megdrágítja majd a biztosítási szolgáltatásokat, az életbiztosítási termékek kivételével - vélekedett Vámosi-Nagy Szabolcs.

Az adószakértő pozitív változásként értékelte, hogy a vállalkozások egymás közötti pénzmozgását valószínűleg kötelezően banki útra terelik. Olaszországban, ahol szakértői kormány van, február 1-jétől 1.000 euró feletti összegnél már előírták ezt, s hasonló előírás van Franciaországban, Törökországban és Bulgáriában is. Ez láthatóbbá teszi az üzleti kapcsolatokat, a fehérítésnek egy fontos állomása lesz, ha bevezetik - hangsúlyozta. A magyar adórendszer legnagyobb fogyatékossága ugyanis az, hogy a GDP 23-25 százaléka után nem adózik senki, és minél inkább bankszámlákra terelik a vállalkozói pénzeket, azok annál inkább láthatóvá válnak. Az nem szerencsés, hogy éppen akkor írják elő, amikor megadóztatják a pénzügyi műveleteket; úgy néz ki, mintha még nagyobb adóalapot kívánnának teremteni - fűzte hozzá.

A szakértő emlékeztetett arra, hogy 1997. január 1-jétől már bevezették egyszer a kötelező bankszámla-átutalást azzal a szankcióval, hogy különben az áfát nem vonhatják le, vagy költségként nem számolhatják el a vállalkozások, de akkor az Alkotmánybíróság "visszadobta". Majd 2009. február 9-től vezették be a 250 ezer forint feletti összegekre, de február 19-től visszamenőleges hatállyal hatályon kívül is helyezte a parlament arra hivatkozva, hogy válságban nem ezzel kell foglalkozni. Az adócentralizáció a tervezett intézkedések nyomán nem emelkedik jelentősen, a konvergenciaprogram szerint legalábbis 2011-ben 36,7, 2012-ben 38,2, 2013-ban 37,9 százalék lesz az átlagos adóteher - mondta az adószakértő.

Az adóbeszedés hatékonyságát egyebek között a belföldi áfa összesítő jelentés bevezetésével növelné a kormány. Vámosi-Nagy Szabolcs emlékeztetett arra, hogy az érvényben lévő szabályozás szerint ezt 2013. január 1-jétől vezetnék be. A konvergenciaprogram szerint azonban most megvizsgálják, hogy kiket, milyen értékhatárral vonjanak be ebbe, vagyis korlátok között vezetnék be, amit Vámosi-Nagy Szabolcs helyesel, tekintve, hogy rengeteg adatról van szó, s nagy adminisztrációs teherrel jár majd az adóhatóság és a vállalatok számára is. Az adótanácsadók ellenőrzésétől önmagában nem lesz nagyobb az adózási fegyelem - kommentálta az adószakértő azt a tervet, hogy Pénzügyi Ágazati Közfelügyelet elnevezéssel egy intézményt hoznának létre, amely ellenőrizné és felügyelné azoknak a szakembereknek a tevékenységét, akik az adózók számára adózással, számvitellel, pénzügyekkel összefüggő tevékenységet nyújtanak. Vámosi-Nagy Szabolcs ezt kötelező kamarai tagsággal oldaná meg.

Értékeld a cikket
Jelenlegi értékelés
Hozzászólások : 2 db Hozzászólok »
Szóljon hozzá - számít a véleménye!

Címlapon

Egyvalami miatt izgulhatunk a jövő héten – szerencsére csak keddig kell várni

Egyvalami miatt izgulhatunk a jövő héten – szerencsére csak keddig kell várni

Itthon a MNB monetáris tanácsának kamatdöntő ülése lesz a jövő hét legfontosabb eseménye. Sokan úgy vélik, kedden ismét előveszik a jegybankban az ollót, és folytatódik a márciusban újraindított monetáris enyhítési ciklus. A kamatdöntés emellett azért jön még több makroadat is, bár ezeknek nem lesz nap piacmozgató hatásuk.

Hirdetés

További cikkek

Hirdetés

A nap kommentárja

Hirdetés

Hírlevél

Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:

Utánajártunk

Hirdetés

Facebook

Heti várható események, adatok

  • április 20
    április 21
    09:00 Keresetek, 2015. január–február (második becslés)
    11:30 3 hónapos diszkont kincstárjegy aukció
    14:00 MNB Monetáris Tanács kamatdöntő ülése

    11:00 ZEW német üzleti hangulatindex
    11:00 ZEW euróövezeti hangulatindex
    április 22
    11:30 államkötvény csereaukció
    01:50 Kereskedelmi mérleg
    11:00 ZEW svájci üzleti hangulatindex
    16:00 Fogyasztói bizalmi index
    16:00 Folyamatban lévő lakáseladások
    április 23
    16:00 NGM: tájékoztató az államháztartás központi alrendszerének márciusi helyzetéről (részletes adat)
    08:00 Feldolgozóipari BMI
    08:00 Feldolgozóipari BMI
    09:30 Feldolgozóipari BMI
    10:00 Feldolgozóipari BMI
    14:30 Munkanélküli-segélyt kérők száma
    15:45 Feldolgozóipari BMI
    16:00 Új lakásértékesítések száma
    április 24
    09:00 Kiskereskedelem, 2015. február (második becslés)
    Az euróövezeti országok pénzügyminisztereinek találkozója
    IFO hangulatindex
    14:30 Tartós fogyasztási cikkek havi rendelésállománya

Szavazás

Magyarország 150 katonát küld az Iszlám Állam nevű terrorszervezet ellen Irakba. Ön egyetért ezzel?