|
| Almaszüret Dercskén. MTI Fotó: Czeglédi Zsolt |
A Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (FruitVeB) közlése szerint a problémát elsősorban az okozza, hogy nagy a termésmennyiség évenkénti ingadozása, amellett nagy az ipari alma aránya az össztermésen belül, a csökkenő termőterület mellett pedig a korszerűnek minősíthető ültetvények aránya is alacsony. Magyarország almatermése egy átlagos évben 550-600 ezer tonna, de az elmúlt 10-15 évben a 200 és 920 ezer tonna között ingadozott.
Ezzel azonban nagyon nehéz piacot építeni és megtartani, ráadásul az almatermés hasznosítási aránya is 20 éve gyengélkedik: a termés kétharmada az ipari alma - ennek 80-85 százaléka sűrítményalapú léalma -, egyharmada pedig étkezési alma, amely arány az unióban pontosan fordított. A 2002-ben meglévő 41 ezer hektár almaültetvényből mára mintegy 26 ezer hektár maradt, elveszett az ültetvényfelület mintegy 40 százaléka. Az almaültetvények mintegy 40 százaléka korszerűtlen és potenciálisan versenyképtelen.
Milyen lesz idén?
A magyarországi termés az idén - az átlagosnál is gyengébb minőséggel - várhatóan mintegy 150 ezer tonna étkezési alma és 350 ezer tonna ipari alma lehet a szervezet előrejelzése alapján. Ez mindkét hasznosításnál a keresleti piacot erősíti, hasonlóan az európai trendhez. Magyarország egy átlagos évben 550-600 ezer tonna almát termel, amelyből 150-200 ezer tonna szükséges a belső étkezési piac biztonságos ellátásához, és 50-100 ezer tonna az egyéb ipari feldolgozásra.
A piaci viszonyok alapján arra számítanak a szakértők, hogy 2017 őszén az elmúlt 10 évben megszokott árszint felső harmadában fognak mozogni a termelői árak, de nem számítanak olyan extrém magas árak kialakulására, amellyel az elmúlt tíz évben ne találkoztak volna az ágazatban. Ezzel az első osztályú alma kilónkénti termelői ára 40-140 forint lehet, így a fogyasztói ár is ebben a sávban mozoghat majd.
Délutánra erősödött a főbb devizákkal szemben a hazai fizetőeszköz. 
