|
| MTI Fotó: Mohai Balázs |
Amióta csak felmerült a tej áfájának csökkentése, szinte minden Kormányinfón szóba kerül az UHT tej - az áfacsökkentés ugyanis csak a friss tejre vonatkozik, a tartósra nem. Állítólag nagyon erősen próbálkozik az UHT-lobbi, hogy termékét bejuttassa a kedvezményes áfakörbe. Csütörtökön Lázár János miniszterelnökséget vezető miniszter sokadszor is értetlenségét fejezte ki amiatt, hogy létezik olyan tej, ami akár fél évig is fogyasztható marad, nem romlik meg. Kísérletet teszünk a kétségek eloszlatására.
Csak a friss tej a jó tej?
"Én magam azok közé a vidéki választópolgárok közé tartozom, akik nem tudják megérteni azt, hogy egy doboz tej hat hónapig hogyan lehet jó, hogy nem romlik el hat hónapon keresztül, ha az egyébként friss és egészséges; milyen kezelésre van ahhoz szükség, ami hat hónapig lehetőséget biztosít arra, hogy elálljon a tej. (...) Kíváncsi lennék, hogy mi az, amit UHT-tejként, tartós tejként árulnak Magyarországon" - mondta Lázár csütörtökön.
A korábbi kormányinfón még azt is mondta: nem ad tartós tejet a gyermekeinek.
Mi történik a tejjel, miután kijön a tehénből?
A tejet soha nem isszuk olyan formában, ahogy fejés után az edényekbe kerül: ha a piacon friss, nyers tejet vásárolunk, fogyasztás előtt azt is fel kell forralni, hogy a benne lévő káros baktériumok elpusztuljanak. Ahogy a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal egy korábbi összeállításából is kiderül: hűtéssel csak lassítható a romlást okozó mikrobák elszaporodása, míg pusztulásuk a tej hőkezelésével érhető el.
A boltokban kapható, nem tartós tejeket pasztőrözik - ilyenkor 71,7 fokos hőmérsékleten rövid ideig hőkezelik (esetleg valamivel alacsonyabb hőmérsékleten, de hosszabb ideig), majd lehűtik. Ennek eredményeként nagyjából 3-5 nappal kitolják a tej eltarthatóságát.
A következő fokozat az ESL, az Extended Shelf Life, avagy kiterjesztett eltarthatóságú termék: itt már 100 fok feletti (de 135 fok alatti) hőmérsékletet használnak, de csak pár pillanatig - ezután a tejet gyorsan le is hűtik. Az eltarthatóság itt 2-3 hétre növekszik.
Lázár János nagy mumusa, az UHT-technológia az Ultra High Temperature kifejezés rövidítéséből adódik: 135 fok feletti hőmérsékletre melegítik a tejet néhány másodpercre, aztán hirtelen lehűtik. Ez minden olyan mikrobát elpusztít, amely szobahőmérsékleten el tudna szaporodni. Ráadásul a hőkezelés után olyan dobozba csomagolják, ahol fénytől, oxigéntől és a baktériumoktól is védve van - így aztán hűtés nélkül, hónapokig is eláll.
"Fontos tudni, hogy a hűtés nélkül tárolható ún. „tartós tej” nem tartalmaz tartósítószert!" - hívja fel a figyelmet az állampolgárok, köztük a vidéki választópolgárok és Lázár János figyelmét is összeállításában a Nébih. Még egy grafikát is készítettek korábban a tartósítási technológiákról:
Mit pusztít el a hőkezelés?
A hőkezelés intenzitásától függően kisebb-nagyobb mértékben megváltoztatja a tej kémiai és fizikai tulajdonságait - írja a Nébih. Érdemleges változás viszont az összetevőkben nem történik azon kívül, hogy az esetlegesen jelen lévő megbetegítő baktériumok elpusztulnak. Az UHT íze a magas hőkezelés miatt kicsit más, és a vitaminok elenyésző része is elbomolhat, de élettanilag érdemi különbség nincs az UHT és a pasztőrözött tej között.
Egyébként pedig a legfrissebb, a piacon vásárolt tejet is felforraljuk, ráadásul jobban, mint a pasztőrözött boltit...
22 ezer liter külföldi tejet vettek le a polcokról - azért, mert mérgező?
Arról a Privátbankár.hu is beszámolt, hogy a Nébih rászállt a külföldi UHT-tejekre, 48 fajta terméket vizsgáltak meg, amelyek közül összesen 22 tétel megbukott, több tízezer liter tejet kellett kivonni a forgalomból.
|
Ideje elhagyni az országot Lázár János úgy fogalmazott: a multinacionális nagyvállalatok egy részének ideje volna elhagyni az országot ahelyett, hogy Magyarországra zúdítja Európa élelmiszer-ipari szemetét. |
Lázár János is megemlékezett erről, üdvözlendőnek nevezte a vizsgálatot. Szerinte ezejk a tejek olyan anyagokat tartalmaztak, amelyek a "tej" kategóriának nem feleltek meg.
A Nébih közleménye alapján azonban ez nem igaz: nem az volt a baj a problémás tejekkel, hogy valami rossz dolgot kevertek bele, hanem az, hogy gyártóik becsapták a vevőket. Alacsonyabb volt ugyanis a tej tejzsír-tartalma, mint amit ráírtak a dobozra (jellemzően 1,5 százalékos jelölésű termékek voltak érintettek). Pedig a tejzsír egyébként a tej értékes része, amit fölözés után például tejszín, vaj vagy tejföl készítésére használnak - nem véletlen, hogy a mohó gyártók igyekeztek minél kevesebbet benne hagyni a tejben.
A tej tehát kevésbé volt értékes, mint ahogy azt a vásárlók hihették, de nem volt benne semmiféle extra vegyszer vagy bármilyen adalék. Remélhetőleg a vizsgálat tárgyát ezúttal nem képező magyar gyártású UHT-tejekkel nincs ilyen probléma.
Nem a minőséggel van baj igazából: szlovák gazdákat nem akarnak támogatni
Az UHT tej 60 százaléka import, a maradék hazai előállítású (ennek ellenére a Nébih csak a külföldieket ellenőrizte a különakcióban) - emiatt az áfacsökkentés kiterjesztése az UHT tejekre nem szolgálná a magyar termelők érdekeit, mondta Lázár János.
Így tehát érthető, hogy a szlovák, cseh, lengyel gazdákat - nagyon helyesen - nem akarja saját forrásból támogatni a magyar kormány, ezért nem csökkenti az áfát teljes körűen, kár azonban az olcsó UHT-tejek egészségügyi kockázatával riogatni az embereket, ha egyszer nincsenek ilyenek.
Az elmúlt időszakban ismét a figyelem középpontjába került az arany, mint jegybanki tartalékeszköz, a stabilitás szimbóluma. 
