Norvégia állami vagyonalapja a jövőben az ár ellen fog úszni. A Government Pension Fund Global (GPFG) névre hallgató, 650 milliárd dollár körüli értékű, a bőséges norvég olajbevételeknek köszönhetően valószínűleg a világ legnagyobb egyben levő vagyontömegét kezelő szervezet befektetési politikáját ugyanis októberben módosította a kormány – írja a Handelsblatt Online. Az új szabály alapján, ha az előirányzott 60 százalékos aránytól legalább négy százalékponttal tér el hó végén a portfólióban a részvények súlya, akkor vételekkel vagy eladásokkal módosítják azt.
A kisbefektetők rosszul, a nagyok jól csinálják?
„El tudjuk viselni, hogy több részvényt vásároljunk eső piacokon” – mondta Paal Haugerud, a norvég pénzügyminisztérium vagyonkezelésért felelős vezetője a lapnak. „Az igazán hosszú távú befektetőknek a rövid távú volatilitás (árfolyamingadozás) nem olyan fontos” – tette hozzá. Az alapot menedzselő csapatnak ezen kívül a jövőben tágabb lehetőségei lesznek az aktív vagyonkezelésben, az egyes befektetések önálló kiválasztásában.
Európánál jobban szereti Ázsiát és Dél-Amerikát
Az olajbevételekből hízlalt nyugdíjcélú alap hozamcélja ugyanis évi négy százalék, ám ez mostanában nemigen sikerült. Most azzal érvelnek, hogy magasabb kockázatot is el tud viselni az alap, mint más vagyonkezelők, hiszen folyamatos a pénzbeáramlás és nincsenek rövid távú kötelezettségei. Az alap már márciusban is nagy változásokat hajtott végre, az akkori döntés értelmében az európai részvények és kötvények arányát folyamatosan 54-ről 41 százalékra csökkentik, és az így felszabaduló összegeket feltörekvő piacokon, főleg Ázsiában és Dél-Amerikában fektetik be újra.
A Lehman-csőd után is bevásároltak
A GPFG részvényaránya 2007-ben még csak 40 százalék volt, ez nőtt mára 60 százalékra. A Lehman Brothers 2008-as csődje után 633 milliárd koronát veszített, de erre a részvényportfólió növelésével reagált, és 2009 elején 136 milliárd koronát fektetett részvényekbe. Ez mintegy 0,5 százalékkal növelte az alap hozamát – állítja az alapot kezelő szervezet.
Részvényeket 1998-ban vásárolt először a hatalmas vagyonalap, feltörekvő piaci papírokkal 2000-ben, ingatlanokkal csak 2011-ben kezdték színesíteni a portfóliót. A Bloomberg cikke szerint 2013 végétől pedig az USA ingatlanpiacát is megcélozzák majd. Az ingatlanok aránya jelenleg 5, a kötvényeké 35 százalék.
Szegény norvégok, túl sok már a pénz náluk
A GPFG azért fektet be külföldön, és nem Norvégiában, hogy ne verje fel túlságosan a norvég eszközök árait, ne okozzon inflációt – írja a Handelsblatt. Ugyanakkor van az országnak egy másik alapja is, a Government Pension Fund Norway (GPFN), amely norvég eszközöket vásárol, de jóval kisebb. (A 2011 végi adatok szerint a GPFG mérete 3312, a GPFN-é csak 130 milliárd korona volt.)
A globális alap magyar vonatkozásokkal is büszkélkedhet, nekünk sem mindegy, mit csinál. Tavaly év végén 1,41 milliárd koronányi, azaz 190,4 millió euró, mostani árfolyamokon mintegy 54 milliárd forintnyi magyar részvényt tartott, ami csak a portfóliója 0,4 ezreléke, de a hazai tőzsdén eléggé jelentős tétel. El lehet képzelni, mi történne, ha az alap például úgy döntene, hogy egy százalékra, de akár csak félre növeli a magyar részvények arányát, ha a napi tőzsdei forgalom nálunk csak 10-15 milliárd forint.
Náluk volt a magyar papírok egy százaléka
Az összes pesti részvény piaci értéke egyébként a BÉT havi jelentése szerint 4753 milliárd forint volt szeptember végén, tehát a hazai részvények valamivel több mint egy százaléka volt a norvégoké. A magyar papírokon belül a norvég alapnál, szintén tavaly év végén, a négy legnagyobb tőzsdei társaságot találjuk – Mol, OTP, Richter, Magyar Telekom -, ezen kívül az Egist és az FHB-t. Valószínű, hogy az alap a BUX legfontosabb papírjait igyekezett megvásárolni.
Az OTP-nek 1,7, a Mol-nak 1,6, az Egis-nek 2,3, a Richternek 1,5 százalékos tulajdonosa volt az alap a szervezet honlapján levő lekérdező rendszer szerint. Kötvényeinkből is tartottak 673 millió korona (közel 26 milliárd forint) értékben, ebből 644 millió volt állampapírokban, 29 millió pedig az OTP Bank valamely meg nem nevezett papírjában.
Nem tudni, ki a legnagyobb a világon
Egyes nem hivatalos adatok szerint Abu Dhabi állam vagyonalapja meghaladhatja a norvég alap méretét, a Wikipedia szerint az Abu Dhabi Investment Authority (ADIA) nagyságára vonatkozó becslések 300 és 875 milliárd dollár között szóródnak. A szervezet maga azonban nem publikál nyilvános adatokat.
A Klasszis Média Lapcsoport állandó szerzője, Bod Péter Ákos a nemzetgazdasági miniszter által jegyzett versenyképességi stratégiát elemzi. 
