Hányan verték meg az állampapírokat? Nagy Befalap-körkép I.

„Csak úgy röpködtek a tíz százalék feletti hozamok, arany évük volt a hazai alapoknak” – ezt sajnos még egy évvel ezelőtt írtuk a Magyarországon kezelt befektetési alapok 2012-es teljesítményének áttekintésekor. Tavaly, 2013-ban szerényebben alakult a mezőny, és nem csak a tíz százalék feletti hozamok száma csökkent.

Felére csökkent a kamatszint és a hozam

Míg 2012-ben az átlagos hozam (az alapok mérete szerinti súlyozás nélkül és minden devizanemben együtt) 9,1 százalék volt, addig tavaly már csak 4,4 százalék. Az alapkezelők mentségére legyen azonban szólva, hogy eközben a hazai jegybanki alapkamat is majdnem feleződött, a 2012 végi 5,75 százalékról 2013. december végére 3,00 százalékra csökkent.

Az 502 különböző, legalább egy éve működő befeketésijegy-sorozatból 102 sorozat volt devizában denominálva, 402 forintban, ez utóbbiak átlagos hozama már magasabb, 4,91 százalék volt. A 2012 év végi egy éves állampapír-piaci referenciahozam ugyanakkor 5,38 százalék, sőt a magánszemélyek 6,65 százalékos kamatozással is tudtak akkoriban egy éves Kamatozó Kincstárjegyet vásárolni.

Könnyű volt infláció felett hozni

Tovább kutatva a számokban, a 402 darab forintos befektetésijegy-sorozatból 312 hozama volt pozitív, ami 77,6 százalék, ez jó hír. De csak 174 sorozat hozama haladta meg az említett 5,38 százalékos referenciahozamot, ami az alapok 43 százaléka. Két számjegyű hozamot a 20 százalékuk ért el, míg egy évvel korábban még több mint 40 százalékuk, bár ezt nem érdemes túlértékelni, mert erre az alacsonyabb kamatszint részben magyarázatot ad.

(Fotó: 123rf.com)

Miután az infláció is töredékére esett tavaly – a november végi adat 0,9 százalék volt, és várhatóan a decemberi sem lesz sokkal magasabb a rezsicsökkentés miatt –, a pénzromlást nem volt nehéz túlteljesíteni, a 402-ből 305 befektetési jegy volt egy százalék felett. Bár a tulajdonosaik valószínűleg már nem örülnek annyira annak, ha ezt csak egy picivel sikerült felülmúlni.

Részvényalapok: jogos volt az utálat?

Meglepő dolgot láthatunk a részvényalapok kategóriájában, annak ellenére, hogy az évek óta tartó nemzetközi részvényár-emelkedés tovább tartott tavaly is, csak 3,1 százalékos átlaghozamot értek el. A BUX ugyan inkább stagnált, de az MSCI World világindex például 24 százalékkal ment fel (lásd korábbi cikkünket). Márpedig kizárólag hazai részvényekbe manapság szinte senki sem fektet már.

Így aki a részvényalapokat kerülte, utólag igazolva érezheti magát. A hazai piacon a részvényalapok ugyanis már évek óta kiestek a befektetők kegyeiből, tőkéjük jobbára stagnál vagy csökken, sőt egyenesen a magyar befektetők körében tapasztalható „részvényutálatról” szoktak beszélni.

Észak-Amerika, yes, Dél-Amerika, no!

Volt ugyan sok 10-20-30 százalékos teljesítményű részvényalap, és a tavalyi év legjobb, 40,01 százalékos hozamszámát is egy részvényalap produkálta, de akadt szép számmal mínuszos, vagy a nulla körül teljesítő, középszerű konstrukció is. Az egyes befektetési területek közül jól alakult az észak-amerikai részvénypiacok teljesítménye, illetve általában a fejlett részvénypiacoké. A korábbi szűk esztendők után reneszánszát éli a megújuló energia és a környezetvédelem. (Táblázataink a cikk végén.)

Csúnyán elbántak viszont a török részvénypiaccal, Latin-Amerikával, Indiával és más ázsiai tőzsdékkel, az ezekben a régiókban aktív alapok adják a lista végét, jelentős két számjegyű veszteségekkel húzva le csúnyán az átlagot. Úgy tűnik, mintha túl sok lenne nálunk a feltörekvő piacokra szakosodott alap, valószínűleg ez okozza az említett gyenge átlaghozamot is.

Abszolút hozamúak mínuszban is

A talán legizgalmasabb kategória, az abszolút hozamú alapoké arról nevezetes, szereplői is azzal szoktak híveket toborozni, hogy emelkedő és eső piacon is tudnak pozitív hozamot elérni. Illetve általában nagyon szabadon, sokféle piac között mozogva, a menedzsereknek szabad kezet adva vadászhatják a hozamot. Azért is érdekes ez a terület, mert minden körülmények között pozitív hozamra törekszenek, csökkentik a kockázatokat, kevésbé rizikósak, mint a részvényalapok, a kamatcsökkenés miatt pedig sokan rájuk találnak, ömlik beléjük a tőke.

A „minden körülmények között pozitív hozam”, azonban csak egy törekvés, nem ígéret és nincs rá garancia sem. A gyakorlatban sokaknak nem jön be, tavaly például 59 alapból 12 mínuszos volt, azaz az ötödrészük. (Sőt, feltüntettük a három éves hozamokat is, még ilyen távon is volt jó pár veszteséges sorozat.)

Hosszabb távra jobbak

Az abszolút hozamú kategória átlaga 6,38 százalékos éves hozammal mindenesetre jól teljesített, jobban, mint az alapok nagy átlaga. Harmaduk tudott két számjegyű hozamot elérni, 59 százalékuk pedig az állampapír-piaci referenciahozam felettit, ami már jobban hangzik. Több közülük három évre visszatekintve is évi tíz százalék felett végzett, sőt van olyan, amely tavaly ugyan szerényebben hozott, de korábban nagyon jól.

Összességében azt mondhatjuk, hogy tavaly már nem volt éppen arany évük a hazai befektetési alapoknak, bár nem volt különösebben rossz sem, talán átlagosnak mondható. Közel felük túlteljesítette az állampapír-piaci referenciahozamot, és háromnegyedük az inflációt is, ha ez utóbbi nem is volt nagy művészet. Eközben ömlik az alapokba a friss tőke az alacsony kamatszint miatt.

Holnap a kötvényjellegű, pénzpiaci és egyéb alacsony kockázatú alapok tavalyi teljesítményével foglalkozunk részletesebben.