A végtörlesztés után jobban spórolnak az emberek? – euróban talán

Jött ugyan pénz, de a nagybefektetőktől

Egyelőre a befektetésialap-piacon ennek nem látszanak komoly jelei. Igaz ugyan, hogy számításaink szerint a Bamosz adatbázisában levő nyilvános alapokba 10,2 milliárd forintot helyeztek el a befektetők márciusban, ebből azonban 12,7 milliárd egyedül a Generali Hazai Kötvénybe fektetett összeg, 6,8 milliárd pedig a Generali Cash-re jutott. Ráadásul mindegyiknél a csak jogi személyek, intézmények számára nyitva álló B sorozatról van szó és egyik napról a másikra érzetett az új tőke. Tehát ez nem közvetlenül lakossági megtakarítás, hanem intézményi tőkeátcsoportosítás volt (és valószínűleg nem is másik befektetési alapokból jött, legalábbis nem nyilvánosból).

A kisbefektetők a jelek szerint inkább a forintos pénzpiaci, likviditási és ingatlanalapokból vitték el a pénzt, a legnagyobb tőkekiáramlást elszenvedő alapok listáján az utolsó tízből hat ilyen jellegű volt. Ha nem is teljesen a lista elején, de a kedveltebb alapok között pedig sok olyat találunk, amelyek egyenként félmilliárd-egymilliárd forint körüli értékű eurót voltak képesek magukhoz csábítani (Lásd táblázatainkat.)

Összesen 7,1 milliárd forintnyi friss eurót hoztak az ügyfelek, a dollárban jegyzett alapok értéke pedig 1,6 milliárddal nőtt csak tőkemozgás következtében. (A képet még külföldieknek készült zloty-s és cseh koronás alapok árnyalják kissé, de ezeket itthon nem árulják.)

Szeretik a nagy kockázatú abszolút hozamú alapokat

Az abszolút hozamú alapok, amelyek kockázata nagy, de sokszor szép eredményeket értel el, változatlanul nagyon kedveltek, több, mint hatmilliárd érkezett ezekbe. Az ingatlanalapok és a tőkevédett alapok tőkéje újabb pár milliárddal csökkent.

Így összefoglalva, bár februárban és márciusban annyiból tényleg fordulat történt az alappiacon, hogy folytatódott a korábbi durva zsugorodás, a tendencia a kisbefektetők viselkedésében azért teljesen nem változott meg: alapvetően továbbra is inkább vitték el a pénzüket. Ez az eléggé volatilis tőkepiacok, hullámvasutazó devizák, gyengélkedő BUX közepette nem túl meglepő. A 8-9 százalékos akciós kamatok, a 9,5 százalékos (első évi) kamatozású inflációs államkötvények elszívó hatása is jelentős lehet erre a piacra.