4p
Több ok miatt sem akar a Nyugat diplomáciai krízist kirobbantani Ankarával Erdogan tisztogatásai miatt. A keddi szentpétervári találkozón a törökök legfeljebb egy alárendelt szerepet kaphatnak a megújuló kétoldalú viszonyban. De mi a konkrét célja Erdogannak?
Kép forrása: EPA

Már 70 ezer fölé lépett azon török tanárok, ügyészek, újságírók, üzletemberek és katonák száma, akiket az Erdogan rezsim felfüggesztett állásából, illetve rács mögé juttatott a puccs óta. A civilizált világban az iszlamista tisztogatást egyre erősebb aggodalommal figyelik és a pártok keményebb kurzusra állnak át. A berlini Zöldek európai szankciókat szorgalmaznak, míg a politikai hovatartozás tisztázása érdekében a német kereszténydemokraták (CDU) a 2014 óta érvényes kettős állampolgárság gyakorlatának felszámolását sürgetik, elvárva a német útlevélért folyamodó fiataloktól, hogy döntsenek végleges hovatartozásukról.

Az osztrák kancellár közben bejelentette, hogy a szeptember 16-i pozsonyi Európai Csúcson javasolni fogja az EU-s csatlakozási tárgyalások leállítását Ankarával. Olaszországban pedig Erdogan elnök fiát, Bilalt vették ügyészségi vizsgálat alá pénzmosás vádjával és nem engedik, hogy befejezze a PhD kurzusát Bolognában.

A politikai feszültség tehát növekszik, a Nyugat egyelőre mégsem akarja kenyértörésre vinni a dolgot a rezsimmel, mégpedig négy okból sem: egyrészt a NATO katonai bázisok nélkülözhetetlenek a közel-keleti és a kaukázusi darászfészkek peremén, másrészt Törökország kulcsállam a Kelet és Nyugat közötti energia-útvonalakon, harmadrészt az országban tartózkodó 3 millió szír menekült folytathatná vándorlását Németország felé, és negyedrészt egy diplomáciai krízis Ankarát rögtön Moszkva befolyási övezetébe lökhetné.

Moszkva álláspontja

Tekintve Moszkva elhúzódó konfliktusát a Nyugattal, az orosz elnök nem fecsérli el a lehetőséget holnap, hogy Erdogant minél távolabb fordítsa a Nyugattól. Putyinnak nincsenek különösebb politikai érzékenységei, ha a világi török elit felszámolását látja – amely ráadásul együtt jár a hadsereg gyengülésével – , így ez nem lesz probléma a kétoldalú viszonyban. A keddi szentpétervári találkozója Erdogannal tehát ígéretes lehet, különösen, mivel mindkét vezető a tavaly november óta tartó politikai jégkorszak túlhaladására törekszik. De meghozhatja-e a holnapi találkozó olyan szinten az áttörést, hogy a Nyugatnak komolyan aggódnia kelljen?

A felszínen mindenképpen, de a mélyben az elmúlt időszak során Moszkva és Ankara stratégiai érdekei éppenséggel távolodtak egymástól. Ez nemcsak Szíriára és Ukrajnára igaz, hanem a Kaukázusra is, ahol a kiújult feszültség Örményország és Azerbajdzsán között kiélezte a vetélkedést Ankara és Moszkva között. Ankara elképedve figyelhette az elmúlt hónapokban, ahogy Moszkva Asszad jóváhagyásával megerősítette csapatait a szíriai Tartuszban és Latakiában, Örményországgal pedig már közös légvédelmi rendszert hozott létre.

Egy egyenrangú stratégiai partnerség ellen szól, hogy az utóbbi időszakban Moszkva megerősítette pozícióit a Fekete-tenger térségében, a Balkánon és Közel-Keleten is, márpedig mindhárom térség létfontosságú Ankara geopolitikai érdekei szempontjából is. Tehát Erdogan legfeljebb egyfajta alárendelt szerepet tölthet be ebben az új kétoldalú felállásban.

Káncz Csaba

Ankara álláspontja

Erdogan és hívei számára a Nyugat kritikus hozzáállása a puccs utáni megtorlásokhoz és tisztogatásokhoz tovább erősítette az elképzelést, hogy közelebb kell húzódni az eurázsiai tömbhöz. Törökország ennek keretében az orosz-kínai vezetésű Sanghaji Együttműködési Szervezettel (SCO) fűzné szorosabbra a kapcsolatát. Moszkva vonatkozásában pedig holnap Erdogan célja az lehet, hogy egyrészt felhagy Asszad elnök eltávolításának követelésével és cserébe Moszkva támogatásának csökkentését kéri az észak-szíriai kurdok irányába.

Ez utóbbiak szervezete, a PYD már összekötő irodát is nyithatott Moszkvában és egy de facto államocskát kerített ki Szíria északi részén, amely egy rettenetes fejlemény a török stratégák szemében. Áttörésként értékelhető, hogy a tervek szerint holnap a két tárgyaló fél egy közös munkacsoportot hoz létre a szír krízis megoldásának elősegítésére. Egy politikai konszolidáció Moszkvával végeredményben segíthetné a kurdok gyengítését és egyben erősíthetné Erdogan belföldi hatalmát. A jelen helyzetben a török vezető számára ez sem lenne elhanyagolható eredmény.

Káncz Csaba jegyzete

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Valami történt az amerikai gazdaságban
Privátbankár.hu | 2024. április 23. 17:57
Az amerikai gazdasági aktivitás lassuló ütemben nőtt áprilisban az S&P Global Market Intelligence gazdaságkutató intézet kompozit beszerzésimenedzser-indexének (BMI) kedden közzétett előzetes értékei alapján.
Makro / Külgazdaság Mit jelez Matolcsy Györgyék lépése?
Privátbankár.hu | 2024. április 23. 17:12
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa a várakozásoknak megfelelően 50 bázisponttal, 7,75 százalékra csökkentette az alapkamatot, és a kamatfolyosó két szélét is ilyen mértékben mérsékelte.
Makro / Külgazdaság Nem várt helyről kapott beszólást Varga Mihály
Dobos Zoltán | 2024. április 23. 16:44
A szolgáltatások visszatekintő árazása és a nemzetközi környezet romlása, elsősorban a Fed felfelé tolt kamatpályája negatívan hat a magyar monetáris politika lehetőségeire. Az erős dezinfláció, a folyó fizetési mérleg tartós javulása és a magas devizatartalék-szint miatt viszont jók a kilátások. A kamatdöntő ülés után Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke tartott háttérbeszélgetést, ahol odaszúrt a pénzügyminiszternek is.
Makro / Külgazdaság Kitilthatják a kényszermunkával készült termékeket az EU-ból
Privátbankár.hu | 2024. április 23. 15:59
Az Európai Parlament (EP) megszavazta a kényszermunkával készült termékek kitiltását az EU piacáról. A most elfogadott szabályoknak köszönhetően jobban megéri majd, és könnyebb lesz a javíttatás, kevesebb hulladék képződik, és hátszelet kapnak a javítással foglalkozó vállalkozások.
Makro / Külgazdaság Friss külföldi pénzzel pöröghet fel az ukrán lakások újraépítése
Mester Nándor | 2024. április 23. 15:01
Kormányprogram indult a hitelpiacon, viszont az építkezéseket hátráltatja az egyre erősebb munkaerőhiány.
Makro / Külgazdaság Lehullt a lepel, Matolcsy Györgyék léptek
Privátbankár.hu | 2024. április 23. 14:01
Kedden ismét kamatdöntő ülést tartott a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa, ahol változtattak a jegybanki alapkamaton.
Makro / Külgazdaság Aki gázzal fűt, örülhet az új prognózisnak
Privátbankár.hu | 2024. április 23. 11:55
Ursula von der Leyen szerint lejjebb mehetnek a gázárak. 
Makro / Külgazdaság Meglepetés született az eurózónában
Privátbankár.hu | 2024. április 23. 11:11
A vártnál jóval kedvezőbben alakult az euróövezeti szolgáltatóipar teljesítménye áprilisban, aminek a hatására a kompozit beszerzésimenedzser-index is a becsültnél jobb lett annak ellenére, hogy a feldolgozóipar teljesítmény tovább romlott. 
Makro / Külgazdaság Szijjártó Péter 25 ezer munkahelyet ígér
Privátbankár.hu | 2024. április 23. 10:35
A kínai cégek hatbillió forintért ruháznak be Magyarországon Szijjártó Péter külügyminiszter szerint. 
Makro / Külgazdaság A magyar útra lépnek a franciák, jön a bolti szigor
Privátbankár.hu | 2024. április 23. 09:22
Sokat várnak Franciaországban attól, hogy a kormány kötelezi a kiskereskedőket az áruzsugorítások feltüntetésére. Ez a burkolt áremelés jó ideje bosszantja az áruházak vásárlóit.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG