Hirdetés
Hirdetés

Mindig feltűnnek különlegesen tehetséges alapkezelők – interjú

Eidenpenz József, 2017. május 10., 06:06

Az OTP Planéta Alap olyan alapok jegyeiből vásárol, amelyek kezelői jó hozamokkal bizonyítottak, ugyanakkor az alap mérete még nem túl nagy. Régiónkban azonban maguk válogatják a részvényeket. Az utóbbi időben jó teljesítményt nyújtottak az orosz papírok, Törökországtól is hasonlót várnak. Interjú Boér Leventével, az OTP Alapkezelő portfólió-menedzserével.

Privátbankár (P.): Az OTP Planéta nevű alap, amely főleg az Ön nevéhez kötődik, Az Év Legjobb Feltörekvő Piaci Részvény Alapja 2017 díjat nyerte a Privátbankár.hu Klasszis díjátadón. Mivel foglalkozik ez az alap, miért lett a legjobb?

Hirdetés

Boér Levente (B. L.): Alapok alapjaként más alapok befektetési jegyeit vásárolja, de a tőke egy részét aktívan kezeljük, egyedi részvényeket is vásárolhatunk a portfólió bizonyos százalékáig. Ha látjuk, hogy bárhol, bárki jó alapot kezel, azt megvehetjük bele, nincsen kötött partner. Kialakult nálunk egy elemzőcsapat, amely felelős az Új Európáért, a Fundman-ért, és az ott meglevő ötleteket, ha beleilleszthetők a globális fejlődő piaci univerzumba, a Planétában is meg tudjuk játszani.

Arra figyelünk, hogy ne a múltban nagyon jól teljesítő, óriásira hízott alapokat vegyük meg. Inkább megnézzük a portfólió-kezelő személyét, azt, hogy másutt már bizonyított-e, indult-e új alapja, amely még nem túlságosan nagy méretű. A méret ebben a műfajban elég nagy hátrány, például 300-500 millió dollár felett. Ha túl nagyra hízik egy alap, hiába ügyes a portfólió kezelője, az versenyhátrányt jelent.

P.: Ha jó a portfóliókezelő, akkor miért kicsi az alapja? Nem ellentmondás ez?

B. L.: Főleg olyan alapokra vadászok, ahol például egy, már bizonyított portfólió-kezelő átment egyiktől a másik céghez, ott új alapot indított. Az ilyen fiatal fázisban levő alapokba érdemes befektetni. Egy nagy globális, makroszemléletű hedge fund-nál nem annyira fontos a méret, de különösen a kevésbé likvid közepes és kisebb részvénytársaságokra szakosodott alapoknál, ahol a részvény-kiválasztás a fontos, már igen. Ha megnő például egymilliárd dollárra, akkor kinövi ezt az eszközosztályt, nem tud eleget venni a kiválasztott részvényekből.

P.: A nagy nevekkel, mint Warren Buffett vagy Soros György, mi a helyzet?

B. L.: Soros más, mert az említett makromegközelítéssel dolgozott. Warren Buffettnél pedig jól látszik, hogy bár most sem rossz, inkább a pályája elején volt jó a teljesítménye, amikor még kicsi volt a kezelt vagyon. Ma már csak ritkán vesz vagy ad el, inkább cégeket menedzsel, van egy szilárd portfóliója.

P.: Ha Buffett közzéteszi, hogy valamelyik részvénybe bevásárolt, az azonnal fel is megy 5-10 százalékkal.

B. L.: Igen, ez hátrányt is jelenthet, mert már eléggé nehezen tud jó áron bevásárolni. Attól ő még zseniális, de tudunk olyan alapokat is, ahol szintén jó a portfólió-kezelő, de még kicsi az alap.

P.: De hedge fund-okat nem vesznek a Planétába?

B. L.: Nem, hiszen ez egy részvényalap, ahol a feltörekvő piaci részvényuniverzumban gondolkodunk. Van egy benchmarkja, és ezt szem előtt tartjuk. (Benchmark: irányadó index. A Planétánál 95 százalékban az MSCI Emerging Markets ND feltörevő piaci index, 5 százalékban az RMAX magyar állampapír-index – a szerk.) Ennek körülbelül harmada az EMEA-régió, amit elég jól ismerünk, vannak ebben saját, török, orosz alapjaink is. Ebben a régióban mi magunk válogatjuk a részvényeket, a maradékot viszont más alapokon keresztül. Például megkeressük, melyik a legjobb Brazíliában befektető alap.

P.: Kik a befektetői az alapjuknak?

B. L.: Főleg magánbefektetők, az intézményi befektetők számára egy másik, zárt körű alapot hoztunk létre.

P.: Sok szakmai vita van arról, hogy az aktív vagy a passzív befektetések, illetve alapok teljesítenek jobban, melyiket érdemes választani.

B. L.: Nagyon nehéz erről pontos statisztikát találni, de elvi síkon és józan paraszti ésszel végiggondolva az aktív és a passzív alapok összessége maga a piac, így a teljesítményének a nagy átlaga egyaránt a piaci benchmark, mínusz a vagyonkezelési díj. Így, mivel a passzív alapok díja alacsonyabb, a befektetőik nagy átlagban, összesítve jobban járnak.

Ám az aktív alapok közül általában pont a legnagyobbak nem jók, és azok húzzák le az alapok átlagát is. Ettől még rengeteg kis, megfelelően rugalmas aktív alap van a piacon, amelyek kiválóan tudnak teljesíteni. Ez a véleményem tükröződik a Planéta befektetési politikájában is.

P.: Az utóbbi három évben mely országok, régiók húzták fel az alap hozamát?

B. L.: Nagyjából a benchmark szerinti globális összetétel alapján fektettünk be. Ez körülbelül 30 százalék kínai, 20 százalék egyéb ázsiai részvény, 25 százalék EMEA, 25 százalék Dél-Amerika. (Az EMEA-régió: Feltörekvő Európa, Közel-Kelet és Afrika – a szerk.) Aktívabb pozíciót azon a piacon szoktunk felvállalni, amihez jobban értünk, ez az EMEA-régió, itt is főleg az orosz és a török kitettséggel tudunk aktívabban bánni.

Az elmúlt két évben az orosz részvénypiaci szelekciónk nagyon bejött, de az is segített, hogy az utóbbi években a részvényeket általában is felülsúlyoztuk. A török piac nem teljesített ugyan túl jól, de sikerült egyes emelkedő időszakokat jól meglovagolni, majd esés előtt kiszállni.

P.: A török piac a politika, a leértékelődő deviza miatt nem túl kockázatos?

B. L.: Természetesen kockázatos, de a kérdés másik fele mindig az, hogy mennyiért jutunk hozzá. Ha vásárlóerő-paritáson nézzük, akkor például még sohasem volt annyira olcsó a líra, mint az idén.  Az is kérdés, hogy most rosszabb helyzetben van-e az ország politikailag és gazdaságilag, mint például tavaly ilyenkor. Szerintem nem, csak többet beszélnek róla, ezért jobban veszített értékéből a líra.

Ha valami nagyon labilisnak tűnik, az még jól is elsülhet, mert az azt jelenti, hogy nagy iránta a pesszimizmus. Ilyen volt Magyarország esete is: amikor 2011 végén évi tíz százalék felett volt az állampapírjaink hozama, és éppen mindenki leminősített bennünket, akkor jó vételnek bizonyultak a magyar eszközök. Ma három százalék körül vannak a magyar hozamok, de nem faltétlenül az ország alakult át azóta durván. Ami nagyot változott, az a befektetői megítélés.

P.: Ahogy a régi Rothschild-szállóige tartja, akkor kell vásárolni, amikor vér folyik az utcákon?

B. L.: Igen, de azért óvatosan, tudni kell, hogy el fog-e állni az a vér. Azt kell ügyesen eltalálni, jobban, mint a piac egésze, hogy hány százalék esély van a dolgok jobbra fordulására, és ez mekkora áremelkedést okoz majd.

Bár a puccs és a terrortámadások megviselték a törökországi turizmust és azon keresztül a gazdaságot, a potenciális növekedés még midig magas. A bankszektorban pedig, amely az index komoly részét teszi ki, a profitot növelő intézkedések születtek az utóbbi egy évben. Nem szabad mindent csak a politika szemszögén keresztül nézni.

P.: Hol van az a pont egy országnál, amikor már azt mondják rá, túlzottan kockázatos, kerülendő vagy ki kell belőle szállni?

B. L.: Ez nem egy hirtelen döntés, hanem egy folyamat. Ha például egy német és egy török bank értékeltsége egyforma, akkor nyilván a német bank vonzóbb, mert ehhez kisebb kockázat tartozik. A kockázatosabbá váló befektetésektől sokkal nagyobb megtérülést várunk el, esetleg a súlyukat is csökkentjük. Nem akarjuk, hogy a kockázata túlságosan megnőjön az alapnak.

Ha egy ország kockázata megnő, növeljük az elvárt hozamot, például 10-ről 15 százalékra, és nem biztos, hogy az a befektetés, amely 10 százalékos elvárás mellett még vonzó volt, 15 mellett is az marad. Lehet, hogy kiesik a portfólióból, lehet, hogy bennmarad. Ha jó a hozam-kockázat arány, akkor bárhol befektethetünk.

P.: Egyiptom is az EMEA-régió tagja, nemrég felére értékelődött le a devizája, van olyan részvényük is?

B. L.: Az OTP Afrika Alapban van, köztük olyan is, amelynek értéke az utóbbi időben négyszeresére emelkedett. A Planétában csak minimális mennyiség. De figyeljük, mert úgy tűnik, az egyiptomi eszközök most olcsók.

P.: Kína tavaly év elején nagyon rosszul festett, azóta azonban a kínai részvények szépen lassan felfelé kúsznak. Meddig még?

B. L.: Nem szabad összekeverni a részvénypiacot a gazdasággal. A GDP az egész ország gazdaságát mutatja, a tőzsdeindex az adott vállalatcsoportét. Kínai részvényeket például leginkább Hong Kongban lehet kapni, ahol erősen felülreprezentáltak például az internetes és a pénzügyi cégek.

Mindenki kárhoztatja Kínát, hogy a cégek olcsó hitelekkel vannak kitömve, és össze fog omlani a bankszektor, de a negatív hangulat miatt a bankok lehet, hogy már eléggé olcsók. Ami pedig az internetes cégeket illeti, a kínai felhasználók száma annyira megugrott, hogy már sokkal nagyobb piacot jelentenek, mint az USA-ban. Ráadásul az ottani internetes cégek is nagyon innovatívak, hatalmas, nagyon jól menedzselt vállalatok, nagy versenyelőnnyel a kínai piacon. Éves szinten 30-40 százalékkal is tudják növelni a nyereségüket.

Lehet, hogy összeomlik majd az acélgyártás vagy a lakásépítés Kínában, de az emberek továbbra is fognak internetezni. Az internetes cégek teljesítettek jól főként a kínai piacon az utóbbi időben. Ha lesz is egy-két rossz év, az emelkedő trend megállíthatatlannak tűnik.

P.: Már Sanghajban is befektethetnek a tőzsdén külföldiek, ha jól tudom.

B. L.: Igen, de azt is kell nézni, milyen az értékeltségi különbség. Évekkel ezelőtt a korlátozások miatt a Hong Kongban forgó részvények prémiummal forogtak, a helyi, belföldi részvények pedig diszkonttal. Közel két évvel ezelőtt, amikor nagy emelkedés volt a kínai részvényeknél, akkor a sanghaji papírok forogtak sokkal magasabb értékeltséggel, ez után a leszálló ágban ez megint sokat csökkent. (A kínai anyaországban forgó „A” jelzésű részvények felárát mutatja ez az index – a szerk.) Most a belföldi tőke Hong Kongba áramlása figyelhető meg, ahogy a tőkekorlátozásokat folyamatosan feloldják.

P.: Két évvel ezelőtti interjújában jó véleménnyel volt az orosz részvénypiacról, amelyet akkor mindenki nagyon utált. Az orosz befektetéseket segítette akkor a magas kamatszint és a magas osztalékhozam is. A dollárban számított RTSI orosz részvényindex 2015 tavasza és 2017. tavasza között mintegy 25 százalékkal ment fel. Most milyenek ott a kilátások?

B. L.: A kamatszint még mindig nagyon magas Oroszországban, és mivel a jegybank sikeresen leszorította az inflációt, az egész világon talán ott a legmagasabbak az állampapírok reálhozamai. A jegybank mostanában indította el kamatcsökkentési ciklusát, emiatt a hozamszintek és a cégek finanszírozási költségei csökkenhetnek, ez adhatja a következő orosz részvénypiaci emelkedéshez a lökést.

A fogyasztás Oroszországban még mindig stagnál, de előbb-utóbb itt is fordulat várható. Ahogy az állampapírok hozama csökken, úgy az orosz részvényektől elvárt hozam is csökkenhet, így a papírok értékeltsége megnőhet. Az állam által erősen befolyásolt olaj- és gázszektor ugyanakkor nem túl befektetőbarát, ezeket próbáljuk kerülni. A magánkézben levő, valamilyen versenyelőnnyel rendelkező orosz exportcégek, például bányák, olcsó gázzal termelő műtrágyacégek, a jó osztalékfizetők ugyanakkor vonzóak lehetnek.

P.: Mit javasolna a kisbefektetőknek, vásároljanak most feltörekvő piaci részvényeket, vagy várjanak a következő korrekcióra?

B. L.: A kisbefektetőknek azt tanácsolnám, hogy ne próbálják meg időzíteni a piacot, mert az egyáltalán nem könnyű. Arra kell törekedni, hogy legyen egy stabil, jól diverzifikált, saját maguk számára megfelelő kockázati szintű portfóliójuk, amihez ragaszkodni tudnak, és amikor van hosszú távú megtakarításuk, akkor annak egy részét fektessék részvényekbe. Nem érdemes korrekcióra várni, ugrálni ki-be, mert azt mutatják a hosszú távú tapasztalatok, hogy ez általában nem szokott sikeres lenni, és csak a költségeket növeli.

P.: Fejlett piaci részvények vagy feltörekvő piaci részvények?

B. L.: Erre sem lehet egyszerűen válaszolni, ez is időzítési probléma. Érdemes megnézni az értékeltségeket, az elmúlt 5-6 évben a feltörekvő piacok alulteljesítettek, tavaly volt az eső év, amikor egy kicsit kezdtek magukhoz térni. Pedig a fejlődő és fejlett gazdaságok egymással kölcsönhatásban vannak. Az átlagtól való hosszú távú eltérés most a fejlődők mellett szól. De valószínűleg érdemes mindkettőből tartani.

Értékeld a cikket
Jelenlegi értékelés

Címlapon

Visszafojtott lélegzettel megyünk neki ennek a hétvégének

Visszafojtott lélegzettel megyünk neki ennek a hétvégének

A német választások előtt a DAX index nem ment sehová, a többi európai tőzsdeindex kissé emelkedett. Rosszabb a helyzet Amerikában, sok minden esik. A BUX kissé javult, az euró/forint hiába próbálja áttörni a 310-es szintet.

Hirdetés

További cikkek

Hirdetés
Hirdetés

Hirdetés

Napi kommentár - videó

Powered by Saxo Bank

Utánajártunk

Mi mozgatja a befektetők fantáziáját

További cikkek

Tipp

Hírlevél

Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:

Heti várható események, adatok

  • szeptember 18
    Fogyasztói árindex (végleges) - augusztus
    szeptember 19
    Monetáris Tanács kamatdöntő ülése;
    ÁKK: 3 hónapos diszkont kincstárjegy aukció, 15 mrdFt
    ZEW index - szeptember
    ZEW index - szeptember
    Adobe - 2017 Q3
    FedEx - 2018 Q1
    szeptember 20
    KSH: Keresetek - január–július
    MNB: Negyedéves fizetési mérleg és külfölddel szembeni állományok - első közlés 2017. II. negyedév + revízió 2014.I.n.év - 2017.I.n.év
    ÁKK: 2022/A államkötvény csereaukció, 2019/C - 20 mrdFt; 2026/D államkötvény csereaukció, 2020/B - 20 mrdFt
    Fed kamatdöntő ülése
    Kiskereskedelmi forgalom (év/év) - augusztus
    Import (év/év) - augusztus
    Export (év/év) - augusztus
    szeptember 21
    Fogyasztói bizalom (előzetes) - szeptember
    Friss és tartós munkanélküli-segély kérelmek
    Philadelphiai Fed index - szeptember

    szeptember 22
    KSH: Kiskereskedelem - július
    Feldolgozóipari BMI (előzetes) - szeptember
    Szolgáltatóipari BMI (előzetes) - szeptember
    Feldolgozóipari BMI (előzetes) - szeptember
    Szolgáltatóipari BMI (előzetes) - szeptember

Szavazás

Ön szerint létezik globális felmelegedés?