11p

Mi legyen a pénzünkkel? Tegyük állampapírba? Részvénybe? Ingatlanba? Kriptóba?
A befektetésektől a vagyonkezelésig - újra itt a Klasszis Klub Live!

Jöjjön el személyesen, találkozzon neves szakértőkkel vagy csatlakozzon online!

2024. március 27. 17:00

Részletek és jelentkezés itt!

Az OTP Planéta Alap olyan alapok jegyeiből vásárol, amelyek kezelői jó hozamokkal bizonyítottak, ugyanakkor az alap mérete még nem túl nagy. Régiónkban azonban maguk válogatják a részvényeket. Az utóbbi időben jó teljesítményt nyújtottak az orosz papírok, Törökországtól is hasonlót várnak. Interjú Boér Leventével, az OTP Alapkezelő portfólió-menedzserével.

Privátbankár (P.): Az OTP Planéta nevű alap, amely főleg az Ön nevéhez kötődik, Az Év Legjobb Feltörekvő Piaci Részvény Alapja 2017 díjat nyerte a Privátbankár.hu Klasszis díjátadón. Mivel foglalkozik ez az alap, miért lett a legjobb?

Boér Levente (B. L.): Alapok alapjaként más alapok befektetési jegyeit vásárolja, de a tőke egy részét aktívan kezeljük, egyedi részvényeket is vásárolhatunk a portfólió bizonyos százalékáig. Ha látjuk, hogy bárhol, bárki jó alapot kezel, azt megvehetjük bele, nincsen kötött partner. Kialakult nálunk egy elemzőcsapat, amely felelős az Új Európáért, a Fundman-ért, és az ott meglevő ötleteket, ha beleilleszthetők a globális fejlődő piaci univerzumba, a Planétában is meg tudjuk játszani.

Arra figyelünk, hogy ne a múltban nagyon jól teljesítő, óriásira hízott alapokat vegyük meg. Inkább megnézzük a portfólió-kezelő személyét, azt, hogy másutt már bizonyított-e, indult-e új alapja, amely még nem túlságosan nagy méretű. A méret ebben a műfajban elég nagy hátrány, például 300-500 millió dollár felett. Ha túl nagyra hízik egy alap, hiába ügyes a portfólió kezelője, az versenyhátrányt jelent.

P.: Ha jó a portfóliókezelő, akkor miért kicsi az alapja? Nem ellentmondás ez?

B. L.: Főleg olyan alapokra vadászok, ahol például egy, már bizonyított portfólió-kezelő átment egyiktől a másik céghez, ott új alapot indított. Az ilyen fiatal fázisban levő alapokba érdemes befektetni. Egy nagy globális, makroszemléletű hedge fund-nál nem annyira fontos a méret, de különösen a kevésbé likvid közepes és kisebb részvénytársaságokra szakosodott alapoknál, ahol a részvény-kiválasztás a fontos, már igen. Ha megnő például egymilliárd dollárra, akkor kinövi ezt az eszközosztályt, nem tud eleget venni a kiválasztott részvényekből.

P.: A nagy nevekkel, mint Warren Buffett vagy Soros György, mi a helyzet?

B. L.: Soros más, mert az említett makromegközelítéssel dolgozott. Warren Buffettnél pedig jól látszik, hogy bár most sem rossz, inkább a pályája elején volt jó a teljesítménye, amikor még kicsi volt a kezelt vagyon. Ma már csak ritkán vesz vagy ad el, inkább cégeket menedzsel, van egy szilárd portfóliója.

P.: Ha Buffett közzéteszi, hogy valamelyik részvénybe bevásárolt, az azonnal fel is megy 5-10 százalékkal.

B. L.: Igen, ez hátrányt is jelenthet, mert már eléggé nehezen tud jó áron bevásárolni. Attól ő még zseniális, de tudunk olyan alapokat is, ahol szintén jó a portfólió-kezelő, de még kicsi az alap.

P.: De hedge fund-okat nem vesznek a Planétába?

B. L.: Nem, hiszen ez egy részvényalap, ahol a feltörekvő piaci részvényuniverzumban gondolkodunk. Van egy benchmarkja, és ezt szem előtt tartjuk. (Benchmark: irányadó index. A Planétánál 95 százalékban az MSCI Emerging Markets ND feltörevő piaci index, 5 százalékban az RMAX magyar állampapír-index – a szerk.) Ennek körülbelül harmada az EMEA-régió, amit elég jól ismerünk, vannak ebben saját, török, orosz alapjaink is. Ebben a régióban mi magunk válogatjuk a részvényeket, a maradékot viszont más alapokon keresztül. Például megkeressük, melyik a legjobb Brazíliában befektető alap.

P.: Kik a befektetői az alapjuknak?

B. L.: Főleg magánbefektetők, az intézményi befektetők számára egy másik, zárt körű alapot hoztunk létre.

P.: Sok szakmai vita van arról, hogy az aktív vagy a passzív befektetések, illetve alapok teljesítenek jobban, melyiket érdemes választani.

B. L.: Nagyon nehéz erről pontos statisztikát találni, de elvi síkon és józan paraszti ésszel végiggondolva az aktív és a passzív alapok összessége maga a piac, így a teljesítményének a nagy átlaga egyaránt a piaci benchmark, mínusz a vagyonkezelési díj. Így, mivel a passzív alapok díja alacsonyabb, a befektetőik nagy átlagban, összesítve jobban járnak.

Ám az aktív alapok közül általában pont a legnagyobbak nem jók, és azok húzzák le az alapok átlagát is. Ettől még rengeteg kis, megfelelően rugalmas aktív alap van a piacon, amelyek kiválóan tudnak teljesíteni. Ez a véleményem tükröződik a Planéta befektetési politikájában is.

P.: Az utóbbi három évben mely országok, régiók húzták fel az alap hozamát?

B. L.: Nagyjából a benchmark szerinti globális összetétel alapján fektettünk be. Ez körülbelül 30 százalék kínai, 20 százalék egyéb ázsiai részvény, 25 százalék EMEA, 25 százalék Dél-Amerika. (Az EMEA-régió: Feltörekvő Európa, Közel-Kelet és Afrika – a szerk.) Aktívabb pozíciót azon a piacon szoktunk felvállalni, amihez jobban értünk, ez az EMEA-régió, itt is főleg az orosz és a török kitettséggel tudunk aktívabban bánni.

Az elmúlt két évben az orosz részvénypiaci szelekciónk nagyon bejött, de az is segített, hogy az utóbbi években a részvényeket általában is felülsúlyoztuk. A török piac nem teljesített ugyan túl jól, de sikerült egyes emelkedő időszakokat jól meglovagolni, majd esés előtt kiszállni.

P.: A török piac a politika, a leértékelődő deviza miatt nem túl kockázatos?

B. L.: Természetesen kockázatos, de a kérdés másik fele mindig az, hogy mennyiért jutunk hozzá. Ha vásárlóerő-paritáson nézzük, akkor például még sohasem volt annyira olcsó a líra, mint az idén.  Az is kérdés, hogy most rosszabb helyzetben van-e az ország politikailag és gazdaságilag, mint például tavaly ilyenkor. Szerintem nem, csak többet beszélnek róla, ezért jobban veszített értékéből a líra.

Ha valami nagyon labilisnak tűnik, az még jól is elsülhet, mert az azt jelenti, hogy nagy iránta a pesszimizmus. Ilyen volt Magyarország esete is: amikor 2011 végén évi tíz százalék felett volt az állampapírjaink hozama, és éppen mindenki leminősített bennünket, akkor jó vételnek bizonyultak a magyar eszközök. Ma három százalék körül vannak a magyar hozamok, de nem faltétlenül az ország alakult át azóta durván. Ami nagyot változott, az a befektetői megítélés.

P.: Ahogy a régi Rothschild-szállóige tartja, akkor kell vásárolni, amikor vér folyik az utcákon?

B. L.: Igen, de azért óvatosan, tudni kell, hogy el fog-e állni az a vér. Azt kell ügyesen eltalálni, jobban, mint a piac egésze, hogy hány százalék esély van a dolgok jobbra fordulására, és ez mekkora áremelkedést okoz majd.

Bár a puccs és a terrortámadások megviselték a törökországi turizmust és azon keresztül a gazdaságot, a potenciális növekedés még midig magas. A bankszektorban pedig, amely az index komoly részét teszi ki, a profitot növelő intézkedések születtek az utóbbi egy évben. Nem szabad mindent csak a politika szemszögén keresztül nézni.

P.: Hol van az a pont egy országnál, amikor már azt mondják rá, túlzottan kockázatos, kerülendő vagy ki kell belőle szállni?

B. L.: Ez nem egy hirtelen döntés, hanem egy folyamat. Ha például egy német és egy török bank értékeltsége egyforma, akkor nyilván a német bank vonzóbb, mert ehhez kisebb kockázat tartozik. A kockázatosabbá váló befektetésektől sokkal nagyobb megtérülést várunk el, esetleg a súlyukat is csökkentjük. Nem akarjuk, hogy a kockázata túlságosan megnőjön az alapnak.

Ha egy ország kockázata megnő, növeljük az elvárt hozamot, például 10-ről 15 százalékra, és nem biztos, hogy az a befektetés, amely 10 százalékos elvárás mellett még vonzó volt, 15 mellett is az marad. Lehet, hogy kiesik a portfólióból, lehet, hogy bennmarad. Ha jó a hozam-kockázat arány, akkor bárhol befektethetünk.

P.: Egyiptom is az EMEA-régió tagja, nemrég felére értékelődött le a devizája, van olyan részvényük is?

B. L.: Az OTP Afrika Alapban van, köztük olyan is, amelynek értéke az utóbbi időben négyszeresére emelkedett. A Planétában csak minimális mennyiség. De figyeljük, mert úgy tűnik, az egyiptomi eszközök most olcsók.

P.: Kína tavaly év elején nagyon rosszul festett, azóta azonban a kínai részvények szépen lassan felfelé kúsznak. Meddig még?

B. L.: Nem szabad összekeverni a részvénypiacot a gazdasággal. A GDP az egész ország gazdaságát mutatja, a tőzsdeindex az adott vállalatcsoportét. Kínai részvényeket például leginkább Hong Kongban lehet kapni, ahol erősen felülreprezentáltak például az internetes és a pénzügyi cégek.

Mindenki kárhoztatja Kínát, hogy a cégek olcsó hitelekkel vannak kitömve, és össze fog omlani a bankszektor, de a negatív hangulat miatt a bankok lehet, hogy már eléggé olcsók. Ami pedig az internetes cégeket illeti, a kínai felhasználók száma annyira megugrott, hogy már sokkal nagyobb piacot jelentenek, mint az USA-ban. Ráadásul az ottani internetes cégek is nagyon innovatívak, hatalmas, nagyon jól menedzselt vállalatok, nagy versenyelőnnyel a kínai piacon. Éves szinten 30-40 százalékkal is tudják növelni a nyereségüket.

Lehet, hogy összeomlik majd az acélgyártás vagy a lakásépítés Kínában, de az emberek továbbra is fognak internetezni. Az internetes cégek teljesítettek jól főként a kínai piacon az utóbbi időben. Ha lesz is egy-két rossz év, az emelkedő trend megállíthatatlannak tűnik.

P.: Már Sanghajban is befektethetnek a tőzsdén külföldiek, ha jól tudom.

B. L.: Igen, de azt is kell nézni, milyen az értékeltségi különbség. Évekkel ezelőtt a korlátozások miatt a Hong Kongban forgó részvények prémiummal forogtak, a helyi, belföldi részvények pedig diszkonttal. Közel két évvel ezelőtt, amikor nagy emelkedés volt a kínai részvényeknél, akkor a sanghaji papírok forogtak sokkal magasabb értékeltséggel, ez után a leszálló ágban ez megint sokat csökkent. (A kínai anyaországban forgó „A” jelzésű részvények felárát mutatja ez az index – a szerk.) Most a belföldi tőke Hong Kongba áramlása figyelhető meg, ahogy a tőkekorlátozásokat folyamatosan feloldják.

P.: Két évvel ezelőtti interjújában jó véleménnyel volt az orosz részvénypiacról, amelyet akkor mindenki nagyon utált. Az orosz befektetéseket segítette akkor a magas kamatszint és a magas osztalékhozam is. A dollárban számított RTSI orosz részvényindex 2015 tavasza és 2017. tavasza között mintegy 25 százalékkal ment fel. Most milyenek ott a kilátások?

B. L.: A kamatszint még mindig nagyon magas Oroszországban, és mivel a jegybank sikeresen leszorította az inflációt, az egész világon talán ott a legmagasabbak az állampapírok reálhozamai. A jegybank mostanában indította el kamatcsökkentési ciklusát, emiatt a hozamszintek és a cégek finanszírozási költségei csökkenhetnek, ez adhatja a következő orosz részvénypiaci emelkedéshez a lökést.

A fogyasztás Oroszországban még mindig stagnál, de előbb-utóbb itt is fordulat várható. Ahogy az állampapírok hozama csökken, úgy az orosz részvényektől elvárt hozam is csökkenhet, így a papírok értékeltsége megnőhet. Az állam által erősen befolyásolt olaj- és gázszektor ugyanakkor nem túl befektetőbarát, ezeket próbáljuk kerülni. A magánkézben levő, valamilyen versenyelőnnyel rendelkező orosz exportcégek, például bányák, olcsó gázzal termelő műtrágyacégek, a jó osztalékfizetők ugyanakkor vonzóak lehetnek.

P.: Mit javasolna a kisbefektetőknek, vásároljanak most feltörekvő piaci részvényeket, vagy várjanak a következő korrekcióra?

B. L.: A kisbefektetőknek azt tanácsolnám, hogy ne próbálják meg időzíteni a piacot, mert az egyáltalán nem könnyű. Arra kell törekedni, hogy legyen egy stabil, jól diverzifikált, saját maguk számára megfelelő kockázati szintű portfóliójuk, amihez ragaszkodni tudnak, és amikor van hosszú távú megtakarításuk, akkor annak egy részét fektessék részvényekbe. Nem érdemes korrekcióra várni, ugrálni ki-be, mert azt mutatják a hosszú távú tapasztalatok, hogy ez általában nem szokott sikeres lenni, és csak a költségeket növeli.

P.: Fejlett piaci részvények vagy feltörekvő piaci részvények?

B. L.: Erre sem lehet egyszerűen válaszolni, ez is időzítési probléma. Érdemes megnézni az értékeltségeket, az elmúlt 5-6 évben a feltörekvő piacok alulteljesítettek, tavaly volt az eső év, amikor egy kicsit kezdtek magukhoz térni. Pedig a fejlődő és fejlett gazdaságok egymással kölcsönhatásban vannak. Az átlagtól való hosszú távú eltérés most a fejlődők mellett szól. De valószínűleg érdemes mindkettőből tartani.

Részvényárfolyamok

részvény ár min max változás vétel eladás forgalom deviza dátum idő
OTP 17040 16895 17050 +0,86% 17040 17045 809 495 340 HUF 2024-03-19 10:53:29
MOL 2954 2954 2978 -0,61% 2952 2954 72 580 066 HUF 2024-03-19 10:51:25
MTELEKOM 894 893 898 -0,45% 894 896 10 056 024 HUF 2024-03-19 10:26:00
RICHTER 9360 9310 9375 +0,70% 9340 9360 626 662 965 HUF 2024-03-19 10:53:48
OPUS 396 395 396 -0,50% 395 396 781 699 HUF 2024-03-19 10:43:00
A fentiek 15 perccel késleltetett adatok, melyeket a Portfolio TeleTrader Kft., a Budapesti Értéktőzsde hivatalos adatszolgáltatója biztosít számunkra.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Befektetési alapok Nőtt a befektetási alapok vagyona februárban - a hozamok változatosak
Privátbankár.hu | 2024. március 14. 12:54
Februárban 4,3 százalékkal, 626 milliárd forinttal nőtt a befektetési alapokban kezelt vagyon, így az előző hónap végén a Bamosz tagjai 15 179 milliárd forintot kezeltek befektetési alapokban.
Befektetési alapok Ingatlanalapok: kiemelkedő eredmények nehéz piaci helyzetben
PR | 2024. március 13. 08:58
Noha a tavalyi- év jelentős kihívásokat tartogatott a hazai és a nemzetközi kereskedelmi ingatlanpiacon, az ingatlanalapok és a magyarországi befektetési alapkezelők szempontjából 2023 kifejezetten eredményes évnek volt tekinthető. Ezen belül pedig kiemelkedően teljesítettek a Gránit Alapkezelő ingatlanos termékei. Az elemzők várakozása szerint a következő években az ingatlanbefektetések volumene emelkedni fog hazákban és a régióban, ami új lendületet adhat a kereskedelmi ingatlanpiacnak, és kedvezően hathat az ingatlanalapok teljesítményére is. A hazai és nemzetközi kereskedelmi ingatlanpiac, valamint az ingatlanalapok tavalyi teljesítményéről és idei kilátásairól beszélgettünk Pozsgai Gáborral, a Gránit Alapkezelő értékesítési vezetőjével és Duha Bencével, szenior értékesítési és terméktámogatási menedzserrel.
Befektetési alapok Az év legjobb alapkezelőjét díjazták
Privátbankár.hu | 2024. március 1. 11:23
A Real Estate Awards Gálán az Erste Alapkezelő Zrt. kapta az Év Asset Management Cége 2023 elismerést. Ezzel a társaság másodszor nyerte el az ingatlanpiaci szakma egyik legjelentősebb díját.
Befektetési alapok Egy vagy két számjegyű hozam jutott az ingatlanalap-befektetőknek tavaly?
Eidenpenz József | 2024. január 26. 05:41
Nagy átlagban elmaradtak az évi tíz százaléktól a hazai ingatlanalapok hozamai tavaly, de volt néhány kivétel. Ennek számos oka lehet, nem csak a gazdaság és az ingatlanpiac lehűlése, még a kamatszint és a forint is belejátszhatott.
Befektetési alapok Már túl erős a forint, százmilliárdokat fizet nekünk idén a PMÁP
Eidenpenz József | 2024. január 18. 15:01
Az Equilor szerint 2024-ben a magyar gazdaság kilábalhat a recesszióból, 3,2 százalékkal bővülhet a GDP, a forint viszont enyhén gyengülhet, év végén 395 forint lehet az euró. Nemsokára több százmilliárd forintnyi állampapírkamat keres majd új helyet. Az év azonban a nagy kérdőjelek éve lesz a sok kockázat miatt.
Befektetési alapok Mi történt a magyarok legkedveltebb alapjaival?
Eidenpenz József | 2024. január 15. 05:44
Megnéztük a kötvényalapok tavalyi teljesítményét, a hozamuk pedig átlagosan jóval meghaladta az inflációt, 14,77 százalékra rúgott az évben. Ám nagy a szórás, devizában például nem volt jó ötlet megtakarítani. Másrészt pedig még ez sem tudja feledtetni a rettenetes 2022-es esztendőt.
Befektetési alapok Az MBH önálló, specializált befektetési bankjánál is a reneszánszukat élik a kötvénybefektetések
Natív tartalom | 2024. január 2. 13:04
A három hitelintézet fúziójából létrejött és 2023. május 1-jén indult MBH Bank a turbulens gazdasági környezet és az egyesüléssel járó plusz feladatok mellett is kiemelkedő tavalyi első háromnegyedéves eredményeket tudhat maga mögött. A privátbanki üzletág által kezelt vagyon mintegy 20 százalékos gyarapodásához vezető folyamatok mellett természetesen szó esett az idei kilátásokról is az újonnan alakult MBH Befektetési Bank vezérigazgató-helyettesével, Pleschinger Gyula Márkkal készült interjúban.
Befektetési alapok Van, ahol 362 milliárd forintot ért a november
Privátbankár.hu | 2023. december 14. 15:41
Szépen híznak a befektetési alapok.
Befektetési alapok Évi 35 százalékos hozam kötvényalappal
Eidenpenz József | 2023. október 24. 09:31
Az utóbbi egy évben 15-35 százalék közötti hozamot értek el a forintos hazai rövid és hosszú kötvényalapok, de ennek megismétlődése valószínűtlen. Ha a hozamcsökkenési trend tovább tart, akkor azért még előfordulhatnak két számjegyű értékek. A devizavétel sem jött be tavaly, a devizás alapok eredményei szerényebbek voltak. 
Befektetési alapok Ez a vagyon 438 milliárd forinttal hízott egy hónap alatt
Privátbankár.hu | 2023. október 16. 13:57
A befektetési alapokban kezelt pénzekről van szó.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG