Hirdetés
Hirdetés

Ki spórolhat majd sokat az új biztosítási adóval?

Zsiborás Gergő, 2012. április 26., 08:50

A biztosítók, az állam vagy az ügyfelek járnak majd jól az új biztosítási adóval? Többet fizetnek majd be vagy kevesebbet a biztosítók az államkasszába mint eddig? A szakértő szerint megindulhat az árverseny, de ha olcsó biztosítások öntik el a piacot, az nem biztos, hogy jót tesz majd a szektor stabilitásának.

Hirdetés

Idén két biztosító ágazati vezetőjével is készítettünk interjút, mindketten azt mondták nagyobb meglepetésre, a szektort érintő teherre már nem számítanak a kormány részéről. Lehet, hogy tévedtek?

A pénzügyi szektor áfamentességéből csinál pénzt a kormány

A Széll Kálmán Terv 2.0 egyik újdonsága ugyanis egy egységes biztosítási adó bevezetése, amibe korábbi adóterhek is beépülnek. A kormány ígéretéhez híven kivezeti ugyanis a bankadót, mely a biztosítási szektort is érintette, de a "pénzügyi szolgáltatások áfamentességéből eredő gazdaságtorzító hatás" ellensúlyozására újra megadóztatja a biztosítási szektort is. A bankok és egyéb pénzintézetek pedig a tranzakciós adót kapták az egykori bankadó helyébe.

A tervek szerint összevonják a tűzvédelmi hozzájárulást, a bankadót és a baleseti adót, mely tavaly év végén került bevezetésre. De hogy érinti mindez a biztosítási szektort, nőnek vagy apadnak a terhek? A kormány az intézkedésektől 15 milliárdos bevételnövekedést vár. De mihez képest? A Széll-terv úgy fogalmaz, hogy alapesetben a pénzügyi különadó megfelezésével számolt a kabinet, ehhez képest várnak most 15 milliárdos többletet.

Mennyit tejeltek eddig a biztosítók?

A Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) előzetes adatai szerint tavaly 38,5 milliárd folyt be a biztosítóktól bankadó címén (a MABISZ nem fedi le a teljes piacot, illetve módszertani okokból a tényadat ennél valószínűleg több lehet majd). A kgfb díjbevételek az idei kampány végére 88,8 milliárd forintra csökkentek, ez azt jelenti, hogy baleseti adóból a remélt 27 milliárddal szemben 23,9 milliárd folyt be a költségvetésbe. Tűzvédelmi hozzájárulás címén a szektor 2011-ben pedig 4,8 milliárdot fizetett be az államnak. Vagyis az összevonni tervezett tételekből a szektor összesen nagyjából 67,2 milliárd forintot fizetett be az államkasszába.

Az új egységes biztosítási adót differenciáltan vetik ki, mert a kormány támogatni kívánja a hosszú távú öngondoskodást - legalább is a Széll Kálmán Terv 2.0 szövege alapján. Ezt azt jelenti, hogy az életbiztosításokat nem terhelik adóval, de a többi biztosítás fajtára sem egységes kulcsokat alkalmaznak majd. Így tehát a vagyoni- és balesetbiztosítások 10%-os, a casco-biztosítások 15%-os, míg a kgfb 30%-os adókulccsal adóznak majd.

Egységes adó: kevesebb vagy több?

A Széll Kálmán Terv 2.0 sommás leírása sok kérdést vet fel, a részletek nem egészen tisztázottak még az új adóval kapcsolatban. Egyeztetések eddig nem voltak, a MABISZ-tól úgy tudjuk, a kormány ezek után ül le a szektor szereplőivel tárgyalni. Az alapján, amit eddig tudunk például nem egészen világos, hogy adóznak-e egyáltalán a felelősségbiztosítások, a jogsegélybiztosítások vagy a különböző pénzügyi kockázatokra köthető biztosítások?

A tavalyi negyedik negyedév díjbevételi adataiból kiindulva számításaink szerint a kormány 57,8 milliárdos bevételre számíthatna az új adóból - de ebben az esetben nem számolunk azzal, hogy a nem életbiztosítások díjbevétele valószínűleg csökkenhet majd. Egyrészt az adó miatt, másrészt a kormány is csökkenő fogyasztással számol idénre, ami mindig negatívan hat a biztosítási piacra is. 2011-ben az életbiztosítási díjbevételek 7,6%-kal növekedtek, míg a nem-életbiztosítások bevétele 4,3%-kal csökkent (az összes díjbevételen belül az életbiztosítások aránya 52,4%).

Ez azt jelenti, hogy a biztosítás szektor közel 10 milliárd forinttal kevesebbel járulhat hozzá jövőre a költségvetéshez, mint amennyit az előzetes és tényadatok alapján tavaly befizetett. A kormány alapesetben közel 40 milliárdos bankadó-bevétellel számolhatott a szektortól, amit ígéretéhez híven megfelezett volna 2013-ra. A Széll-tervben leírtak alapján ez azt jelenti, hogy 35 milliárdos bevételt remél jövőre az összevont új adóból a kormány - ezzel szemben számításaink szerint 57 milliárd körüli összeggel gazdagodhat a költségvetés.



A jövőre befizetendő terhek tehát mindenképpen magasabbak annál, mint amit a biztosítók eddig remélhettek.

A fogyasztás és a díjszintek visszaesésével azonban nem számolhatunk. Ez utóbbi külön érdekes a baleseti adó miatt. A casco- és kgfb-piacon az árverseny nagyon erős, tulajdonképpen aki tavaly biztosítót váltott a kötelező kampányban, szinte biztosan meg tudta spórolni a baleseti adót, miközben a kgfb díjbevétel 99,5 milliárdról 88,8 milliárdra csökkent. Éppen ezért nem jött össze a kormány 27 milliárdos célja, igaz, a fogyasztók nagy része így nem érezte meg az extra adót. Nem valószínű ugyanakkor, hogy vannak még olyan szegmensek, amelyek tartalékot nyújthatnak a biztosítóknak a további árcsökkentésre -főleg ami az autóbiztosításokat illeti.

Lesznek, akik az új adóval is spórolni tudnak majd

Németh Péter, a CLB Független Biztosítási Alkusz kft. kommunikációs igazgatója szerint ugyanakkor lesznek majd olyan ügyfelek, akik az egységes biztosítási adó bevezetése mellett is spórolni tudnak majd, a szakértő arra számít, hogy az új adó átrendezheti a piacot. A CLB szerint a legtöbb elavult szerződés a lakásbiztosítások piacán van, itt tehát érdemes lesz majd körbenéznie az ügyfeleknek, hogy újrakössék-e szerződéseiket.

Nagyon sok a tíz évnél régebbi díj, amely a mai árakkal már nem versenyképes, holott ezen a területen is ma már igen nagy az ár- és a szolgáltatási kínálat. Elképzelhető, hogy ezek a passzív ügyfelek most, a pluszteher hatására megmozdulnak, szétnéznek a piacon, s kiderül, hogy a jelenlegi díjuk töredékéért a mostaninál sokkal jobb, korszerűbb szolgáltatást kaphatnának - mondja Németh.

Csökkenő díjterhek, növekvő kiadások a biztosítóknak

A szakember szerint más biztosítási szegmensekben is nagy árverseny kezdődhet, hasonlóan a kgfb-hez. Ez akár a szektorra is veszélyes lehet, hiszen miközben a díjtételek csökkennek, az ügyfelek ugyanazt a szintű szolgáltatást várják el. Nem is beszélve az új adó miatt keletkező esetleges plusz kiadásokat. A baleseti adó "beszedetését" a kormány a biztosítókkal oldotta meg, vagyis az ehhez szükséges technikai háttér felépítése is a szektor szereplőire hárult - hasonló lehet a helyzet az egységes biztosítási adóval is. Az pedig ugye pénzbe kerül, de nem az államnak.

Tudj meg többet a befektetési alapokról! Ingyenes sorozat érthetően, egyszerűen, gyakorlati példákkal. Regisztrálj most!(x)

Értékeld a cikket
Jelenlegi értékelés
Hozzászólások : 0 db Hozzászólok »
Szóljon hozzá - számít a véleménye!
Hirdetés

Címlapon

Biztonságos? 10 alacsony kockázatú befektetés alacsony kamatkörnyezetben

2014. október 20., 11:00
Biztonságos? 10 alacsony kockázatú befektetés alacsony kamatkörnyezetben

A kamatok nagyon alacsonyak az országban, és ha minden jól megy, még várhatóan sokáig azok is maradnak. A szituáció új, a hazai befektetők többsége nincs tisztában a megoldásokkal sem. Most a legbiztonságosabb befektetési formák között nézünk szét.

Hírlevél

Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:

Ajánlatunk

Facebook

Szavazás

Létezik a világban olyan lehetséges befektetési célpont, ahol nincs se személyi jövedelemadó, se társasági adó, sem illetékek. Tudja, melyik az?

Hirdetés
Hirdetés