Hirdetés
Hirdetés

Ki spórolhat majd sokat az új biztosítási adóval?

Zsiborás Gergő, 2012. április 26., 08:50

A biztosítók, az állam vagy az ügyfelek járnak majd jól az új biztosítási adóval? Többet fizetnek majd be vagy kevesebbet a biztosítók az államkasszába mint eddig? A szakértő szerint megindulhat az árverseny, de ha olcsó biztosítások öntik el a piacot, az nem biztos, hogy jót tesz majd a szektor stabilitásának.

Idén két biztosító ágazati vezetőjével is készítettünk interjút, mindketten azt mondták nagyobb meglepetésre, a szektort érintő teherre már nem számítanak a kormány részéről. Lehet, hogy tévedtek?

A pénzügyi szektor áfamentességéből csinál pénzt a kormány

A Széll Kálmán Terv 2.0 egyik újdonsága ugyanis egy egységes biztosítási adó bevezetése, amibe korábbi adóterhek is beépülnek. A kormány ígéretéhez híven kivezeti ugyanis a bankadót, mely a biztosítási szektort is érintette, de a "pénzügyi szolgáltatások áfamentességéből eredő gazdaságtorzító hatás" ellensúlyozására újra megadóztatja a biztosítási szektort is. A bankok és egyéb pénzintézetek pedig a tranzakciós adót kapták az egykori bankadó helyébe.

A tervek szerint összevonják a tűzvédelmi hozzájárulást, a bankadót és a baleseti adót, mely tavaly év végén került bevezetésre. De hogy érinti mindez a biztosítási szektort, nőnek vagy apadnak a terhek? A kormány az intézkedésektől 15 milliárdos bevételnövekedést vár. De mihez képest? A Széll-terv úgy fogalmaz, hogy alapesetben a pénzügyi különadó megfelezésével számolt a kabinet, ehhez képest várnak most 15 milliárdos többletet.

Mennyit tejeltek eddig a biztosítók?

A Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) előzetes adatai szerint tavaly 38,5 milliárd folyt be a biztosítóktól bankadó címén (a MABISZ nem fedi le a teljes piacot, illetve módszertani okokból a tényadat ennél valószínűleg több lehet majd). A kgfb díjbevételek az idei kampány végére 88,8 milliárd forintra csökkentek, ez azt jelenti, hogy baleseti adóból a remélt 27 milliárddal szemben 23,9 milliárd folyt be a költségvetésbe. Tűzvédelmi hozzájárulás címén a szektor 2011-ben pedig 4,8 milliárdot fizetett be az államnak. Vagyis az összevonni tervezett tételekből a szektor összesen nagyjából 67,2 milliárd forintot fizetett be az államkasszába.

Az új egységes biztosítási adót differenciáltan vetik ki, mert a kormány támogatni kívánja a hosszú távú öngondoskodást - legalább is a Széll Kálmán Terv 2.0 szövege alapján. Ezt azt jelenti, hogy az életbiztosításokat nem terhelik adóval, de a többi biztosítás fajtára sem egységes kulcsokat alkalmaznak majd. Így tehát a vagyoni- és balesetbiztosítások 10%-os, a casco-biztosítások 15%-os, míg a kgfb 30%-os adókulccsal adóznak majd.

Egységes adó: kevesebb vagy több?

A Széll Kálmán Terv 2.0 sommás leírása sok kérdést vet fel, a részletek nem egészen tisztázottak még az új adóval kapcsolatban. Egyeztetések eddig nem voltak, a MABISZ-tól úgy tudjuk, a kormány ezek után ül le a szektor szereplőivel tárgyalni. Az alapján, amit eddig tudunk például nem egészen világos, hogy adóznak-e egyáltalán a felelősségbiztosítások, a jogsegélybiztosítások vagy a különböző pénzügyi kockázatokra köthető biztosítások?

A tavalyi negyedik negyedév díjbevételi adataiból kiindulva számításaink szerint a kormány 57,8 milliárdos bevételre számíthatna az új adóból - de ebben az esetben nem számolunk azzal, hogy a nem életbiztosítások díjbevétele valószínűleg csökkenhet majd. Egyrészt az adó miatt, másrészt a kormány is csökkenő fogyasztással számol idénre, ami mindig negatívan hat a biztosítási piacra is. 2011-ben az életbiztosítási díjbevételek 7,6%-kal növekedtek, míg a nem-életbiztosítások bevétele 4,3%-kal csökkent (az összes díjbevételen belül az életbiztosítások aránya 52,4%).

Ez azt jelenti, hogy a biztosítás szektor közel 10 milliárd forinttal kevesebbel járulhat hozzá jövőre a költségvetéshez, mint amennyit az előzetes és tényadatok alapján tavaly befizetett. A kormány alapesetben közel 40 milliárdos bankadó-bevétellel számolhatott a szektortól, amit ígéretéhez híven megfelezett volna 2013-ra. A Széll-tervben leírtak alapján ez azt jelenti, hogy 35 milliárdos bevételt remél jövőre az összevont új adóból a kormány - ezzel szemben számításaink szerint 57 milliárd körüli összeggel gazdagodhat a költségvetés.



A jövőre befizetendő terhek tehát mindenképpen magasabbak annál, mint amit a biztosítók eddig remélhettek.

A fogyasztás és a díjszintek visszaesésével azonban nem számolhatunk. Ez utóbbi külön érdekes a baleseti adó miatt. A casco- és kgfb-piacon az árverseny nagyon erős, tulajdonképpen aki tavaly biztosítót váltott a kötelező kampányban, szinte biztosan meg tudta spórolni a baleseti adót, miközben a kgfb díjbevétel 99,5 milliárdról 88,8 milliárdra csökkent. Éppen ezért nem jött össze a kormány 27 milliárdos célja, igaz, a fogyasztók nagy része így nem érezte meg az extra adót. Nem valószínű ugyanakkor, hogy vannak még olyan szegmensek, amelyek tartalékot nyújthatnak a biztosítóknak a további árcsökkentésre -főleg ami az autóbiztosításokat illeti.

Lesznek, akik az új adóval is spórolni tudnak majd

Németh Péter, a CLB Független Biztosítási Alkusz kft. kommunikációs igazgatója szerint ugyanakkor lesznek majd olyan ügyfelek, akik az egységes biztosítási adó bevezetése mellett is spórolni tudnak majd, a szakértő arra számít, hogy az új adó átrendezheti a piacot. A CLB szerint a legtöbb elavult szerződés a lakásbiztosítások piacán van, itt tehát érdemes lesz majd körbenéznie az ügyfeleknek, hogy újrakössék-e szerződéseiket.

Nagyon sok a tíz évnél régebbi díj, amely a mai árakkal már nem versenyképes, holott ezen a területen is ma már igen nagy az ár- és a szolgáltatási kínálat. Elképzelhető, hogy ezek a passzív ügyfelek most, a pluszteher hatására megmozdulnak, szétnéznek a piacon, s kiderül, hogy a jelenlegi díjuk töredékéért a mostaninál sokkal jobb, korszerűbb szolgáltatást kaphatnának - mondja Németh.

Csökkenő díjterhek, növekvő kiadások a biztosítóknak

A szakember szerint más biztosítási szegmensekben is nagy árverseny kezdődhet, hasonlóan a kgfb-hez. Ez akár a szektorra is veszélyes lehet, hiszen miközben a díjtételek csökkennek, az ügyfelek ugyanazt a szintű szolgáltatást várják el. Nem is beszélve az új adó miatt keletkező esetleges plusz kiadásokat. A baleseti adó "beszedetését" a kormány a biztosítókkal oldotta meg, vagyis az ehhez szükséges technikai háttér felépítése is a szektor szereplőire hárult - hasonló lehet a helyzet az egységes biztosítási adóval is. Az pedig ugye pénzbe kerül, de nem az államnak.

Hirdetés
Értékeld a cikket
Jelenlegi értékelés

Címlapon

Észak-Korea újabb rakétát lőtt ki: veszélyben Szöul és Tokió

Észak-Korea újabb rakétát lőtt ki: veszélyben Szöul és Tokió

Míg az ENSZ BT arról kezdett tárgyalni, hogyan vehetné rá Észak-Koreát nukleáris és rakétaprogramjának feladására, az újabb rakétát lőtt ki, igaz, az 77 km-es magasságban szétesett. Az amerikai külügyminiszter szerint Szöult és Tokiót rövidesen atombombával támadhatja a kommunista rezsim, és a mai események fényében úgy tűnik, tényleg megtenné.

Hirdetés
Hirdetés

További cikkek

Hirdetés

Napi kommentár - videó

Utánajártunk

Hirdetés

Hírlevél

Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:

  • BUX32956.30-0.01%
    DAX9823.5-2.77%
    EUR/HUF311.610%
    EUR/USD1.08340%
    Arany1118.150%

Heti várható események, adatok

  • április 24
    Fogyasztói bizalmi index
    KSH: Kiskereskedelem (második becslés, február)
    IFO üzleti hangulatindex
    Alcoa (2017 Q1)
    T-Mobile USA (2017 Q1)
    április 25
    MNB: Monetáris Tanács kamatdöntő ülése
    ÁKK: 3 hónapos diszkont kincstárjegy aukció (20 mrdFt)
    McDonald's (2017 Q1)
    Újlakás értékesítések és építések
    április 26
    Daimler (2017 Q1)
    PepsiCo (2017 Q1)
    Twitter (2017 Q1)
    Boeing (2017 Q1)
    április 27
    Lufthansa (2017 Q1)
    Fogyasztói bizalom (végleges)
    EKB kamatdöntés
    Fogyasztói árindex
    Microsoft (2017 Q1)
    Alphabet (2017 Q1)
    április 28
    KSH: Foglalkoztatottság és munkanélküliség (január–március)
    KSH: Ipari termelői árak (március)
    Fogyasztói árindex
    Munkanélküliségi ráta
    Ipari termelés
    Fogyasztói árindex
    GDP (Q1)

Szavazás

Ön szerint hogyan kellene hívni a 2018-as költségvetést?