|
| MTI Fotó: Varga György |
A magyarok nagyjából a fele – 48%-a – nyaral idén, amelyet jellemzően júliusra vagy augusztusra időzítenek. A Budapest Bank felmérése szerint egy nappal tovább nyaralunk, mint tavaly: 8 helyett átlagosan 9 napig tart az üdülés. Többen mennek tengerparta: 16-ról 23 százalékra nőtt az arányuk egy év alatt.
Több pénzünk van nyaralni - de miből?
A hosszabb nyaralás, távolabbi utazás több pénzbe is kerül: a pihenésre szánt átlagos összeg negyedével – több mint 30 000 forinttal – nőtt, a tavalyi 118 000 forintról 151 000 forintra.
A többség számára a nyári kikapcsolódás előre eltervezett kiadást jelent, amelyet a nyaralni készülők 79%-a elsősorban a spórolt pénzéből fedez. A kutatásban részt vevők nem szívesen folyamodnak kölcsönért nyári szabadságuk finanszírozásához; ha mégis, akkor inkább családtagokhoz, ismerősökhöz fordulaaadf nak segítségért (4%-uk), és még ennél is kevesebben igényelnek gyorskölcsönt vagy terhelik meg hitelkártya-keretüket (2-2%).
Még mindig a készpénzre esküszünk
Nőtt ugyan a bankkártyával fizetők aránya a nyaralók között 3 százalékponttal, de még mindig csak 20 százalék választja a plasztikot. Lehetnének előrelátóbbak is a nyaralók: a külföldi vakáció során elveszett vagy ellopott bankkártyáját ugyanis a megkérdezetteknek csak egyharmada tudná azonnal letiltani, míg a többiek fele-fele arányban bankjuk telefonos ügyfélszolgálatán, illetve interneten tájékozódnának a teendőkről - írja a Budapest Bank.
Vannak árnyoldalai is a szovjet időkből megmaradt hatalmas készleteknek. 
