Mindenki temette, de Trump után is ebben lehet a nagy pénz

  • A választási kampányok alatt kilátásba helyezett szigorítások miatt az egészségügyi szektor részvényei alulteljesítettek.

  • Az iparág azonban továbbra is növekedés elé néz a hosszú távon erősödő kereslet és a nagyfokú innováció miatt.

  • Az Obamacare eltörlése nem okozna jelentős bevételkiesést, miközben a külföldről hazahozott nyereségből a befektetők is profitálnak.

  • A Egyesült Államok egészségügyi ellátása ugyanakkor továbbra is gyengén teljesít a magas kiadások ellenére.

  • A hibák kiküszöböléséhez szélsőségesebb reformokra lenne szükség.

Az Egyesült Államok egészségügyi rendszere egyáltalán nem hatékony és alig nyújt bármiféle gondoskodást az állampolgároknak. Az Obamacare teljes elsöprésének ígérete nagy súllyal nehezedett a szektorra Donald Trump kampánya alatt, ami nem tette boldoggá a befektetőket. Úgy tűnik viszont, hogy a várható átalakítás vagy hatályon kívül helyezés nem fog leszámolni a hiányosságokkal, és minimális hatása lesz az egészségügyre.

A szektor ugyan alulteljesít, de a bevételi oldal még mindig pozitív képet fest. Komoly támaszt nyújt a hosszú távú erős kereslet és az innováció, ami az eladásokat növelő gyógyszerek kifejlesztéséhez vezet. Szintén nyerhetnek a befektetők Trump tervével, amely szerint az Amerikában adózó cégek terhei csökkennek majd.

A nagy visszatérés

Trump kampánya során nagy hangsúlyt fektetett arra az ígéretre, hogy győzelme esetén hatályon kívül helyezi az “Affordable Health Care Act” (ACA) más néven az Obamacare néven elhíresült egészségügyi törvényt, de a befektetők nyugtalanságához az is hozzájárult, hogy Hillary Clinton is az egészségügy megregulázásáról beszélt a választások alatt. Ahogy egyre nőttek Clinton esélyei, úgy kezdődtek el a találgatások, hogy győzelme esetén a Független Javadalmazási Tanácsadó Bizottság (IPAB) esetleg mesterségesen szabályozza majd a piaci árakat.

Ahogy a vége felé közeledett a kampányidőszak, úgy fordultak el a befektetők a szektortól, amelynek érték jelentősen csökkent (1. és 2. ábra). Pedig az Obamacare visszavonása csak kisebb hatással lenne az iparágra, Trump győzelme pedig akár az IPAB megszűnését, de legalábbis jelentős átalakítását eredményezheti, miközben az adózás inkább a szektorális szereplőknek kedvezhet majd. Ez vonzó növekedést hozhat, amely stabilan támaszkodhat a növekvő igények és a technológiai fejlődésére, az egészségügy tehát újra a befektetők fókuszába kerülhet.

 

 

Obamacare - nem jelent fenyegetést

Az ACA több millió amerikai számára tette megfizethetővé egészségügy szolgáltatásait, és olyanoknak vált elérhetővé az egészségbiztosítás, akik eddig még soha sem voltak biztosítva. Hatálybalépése óta 14,5 százalékról 9 százalékra esett a lakosság azon része, amelyik nincs biztosítva, és 15 millió ember részesült a pozitív hatásaiból. Ez azonban az amerikai egészségügy befektetőinek vajmi keveset számít: az évente nagyjából 3 millió új biztosított szinte semmit sem jelent egy olyan iparágnak, amelyik körülbelül 316 millió embert szolgál ki. Így ha a törvényt valóban hatályon kívül helyezik és nem csak átalakítják, nem jelent majd komoly kihívást az 1-2 százalékos forgalom kiesése.

A befektetők nyerhetnek a külföldről hazahozott bevételekkel

Az is csak erősítette a bizonytalanságot, hogy nem lehetett tudni, mi lesz a külföldön szerzett bevételek megadóztatásával. Trump egy alacsonyabb, 10 százalékos adókulcsot szorgalmazott, így a győzelme azt jelentheti, hogy több cég hozza majd haza a bevételeit, ami magasabb osztalékokkal, kölcsönök visszafizetésével, részvény-visszavásárlással és M&A-ügyletekkel a hozamot növeli. Ezek azok a bevételek, amelyeket eddig a cégek külföldi leányvállalataiknál tartottak és kifejezetten jelentősek a gyógyszeripar számára, amely a maga 39 milliárd dolláros külföldön tartott vagyonával a második legnagyobb a technológiai szektor után. A gyógyszeripar két legnagyobb külföldi bevétellel rendelkező cége a Pfizet és az Amgen.

A hazahozott nyereség jelentősen felturbózza majd egyes cégek mérlegét, és további M&A tranzakciókat hozhat az egészségügyben” - Hilary Natoff, Global Healthcare alapkezelő

Az egészségügynek reformra van szüksége

Bármi is történjék az Obamacare-rel, nem fér hozzá sok kétség, hogy az amerikai egészségügyi rendszernek gyökeres átalakulásra van szüksége, hogy leszámoljon az alapvető hiányosságokkal. Ezek legtöbbje a “fizess a szolgálatért” modellből fakad. A jelenlegi rendszerben újabb és újabb orvosi szolgáltatásokért kérnek pénzt, a betegeket egyik drága teszt után küldik a másikra. A kritikusok szerint ehelyett egy “eredményorientált fizetési rendszer” államilag meghatározott árakkal sokkal hatásosabb lenne. Azonban ahogy egy friss OECD elemzés is rámutatott: a rendszer buktatóinak kiiktatása nehéz feladat lehet. Az együttható a költés és a szolgáltatás minősége között nagyon alacsony (6. ábra). GDP-hez viszonyítva az OECD-országoknál többet költ Amerika, mégsem jönnek az eredmények. Rengeteg egészségügyi mutató az átlag alatt, sőt, az alsó harmadban áll, köztük például a várható élettartam is.

A különféle ellátások szintjén sem tartogatnak túl sok jó hírt a felmérések: az Egyesült Államok az alsó harmadban helyezkedik el az asztma, a méhnyakrák, a diabétesz, az elhízás kezelésével, és úgy általában az ellátás elérhetőségével kapcsolatban. Ugyanakkor jobb az ellátásuk az ischaémiás stroke és mellrák-túlélőknek, illetve a szívelégtelenségből fakadó kórházi halálozásoknak is alacsonyabb a száma.

Az OECD szerint a közegészségügyi szolgáltatások hiánya a fő oka annak, hogy a rengeteg elköltött pénz ellenére a fertőzéses betegségek túlélési aránya is alacsonyabb. A vizsgált 34 országból az Egyesült Államokban a legalacsonyabb az egészségbiztosítások száma a maga 35 százalékával. A magánszektorban magasabb, 54 százalékos az arány, bár még így is rengetegen maradnak védelem nélkül.

Túl sok gyógyszer, túl sok kalória és túl kevés önsegély

A viselkedés is mély nyomot hagy a nemzet egészségén. Az Egyesült Államokban sokkal gyakoribb a túl magas kalóriaszámú étrend követése, ahogy az illegális és receptre kapható gyógyszerek fogyasztása is. Nagyobb a közúti baleset és az öngyilkosságok száma, ráadásul a többi OECD országhoz képest a szegénység szintje sem alacsony. Ahhoz képest, hogy az összehasonítás alapján az amerikai lakosság aránylag fiatal, többet költenek gyógyszerekre, mint bárhol máshol az OECD tagjai között (8. ábra) - ez pedig jelentősen növeli az egészségügy összköltségét. Ha az erre költött pénzt inkább egészségesebb diétára és életmódra cserélnék, sokkal kevesebb lenne az elhízásból, a szív- és érrendszeri panaszokból származó megbetegedés.

 

A méretes bevételnövekedés kilátásai

A változásokat övező kétségek ellenére a társadalmi igény várható növekedése jelentősen javítja a szektor kilátásait: reálértéken számolva évente 5,5 százalékos volt az egészségügyi kiadások növekedése 1960 és 2013 között, és elég kevés az esélye annak, hogy ez változni fog a jövőben. A szolgáltatások iránti egyre nagyobb keresletet első sorban a várható élettartam emelkedése okozhatja, ami a krónikus megbetegedések - mint a rák, a cukorbetegség, elhízás, szívelégtelenség, vagy Alzheimer-kór - számának növekedéséhez vezet (9. ábra). A fejlődő országok egyre szélesebb középosztálya is egyre többet költ, így az egészségügy itt is fontos támaszokra lelhet.

 

A bevételi oldalt a gyógyszeripar új kutatási területein, például a géntérképezésben és az immunterápiában elért új eredmények erősíthetik, és az ezekkel kapcsolatos új gyógyszerek forgalomba hozatala. Az engedélyeztetések segítik az iparágat abban, hogy újabb és újabb egészségügyi szükségletet elégítsenek ki, ezzel növelve a forgalmat. A Fidelity elemzői szerint az Egyesült Államok 50 legnagyobb egészségügyi vállalatának értékesítése évente átlagosan 6,5 százalékkal nő az elkövetkezendő 3 évben. Ugyanebben az időszakban ez a várható nyereségnövekedésre levetítve 7,6 százalékot jelent, míg az amerikai piac egészére nézve ez mindössze 7,3 százalék.

Biotechnológia: a növekedés példája

Míg az egészségügy önmagában is vonzó növekedési potenciállal rendelkezik, egy alszektor kifejezetten erősnek tűnik, ez pedig a biotechnológia. A biotechnológia élő organizmusok segítségével állít elő új kezelési módokat, amelyek a szektorális átlagnál jobb eredményeket érhetnek el. Talán a legjobb példája az ilyen újfajta gyógymódoknak az inzulin, mivel az öregedésből és az egészségtelen életmódból adódó gyakori cukorbetegség miatt egyre nagyobb szükség van rá. Az Amgen és a Bristol-Myers Squibb két kitűnő példája a biotechnológiai termékekkel dolgozó cégeknek.

Az Amgen hat területre fókuszál: onkológia, kardiovaszkuláris megbetegedések, gyulladások, csontegészség, vesegyógyászat és ideggyógyászat. A legfontosabb gyógyszereik azokra a megbetegedésekre jelentenek orvosságot, amelyeknél a létező hatásos megoldások száma alacsony. Az Amgen első sikerét a vesemegbetegedésekre nyújtott újszerű gyógymódja hozta, újabban pedig az úgy nevezett bioszimiláris - azaz egy már kifejlesztett és engedélyezett gyógyszerekre hasonlító - készítményekre terjesztette ki a kutatásait. Az új termékek segítséget nyújthatnak a mellrák, a rheumatoid arthritis és - ami talán a legígéretesebb - a magas koleszterinszint kezelésében.

Nagy változáson esett át a Bristol-Myers Squibb (BMS): korábban változatos gyógyszerészeti megoldásokon dolgozó vállalatból vált biotechnológia-alapú kutatásokat és fejlesztéseket folytató céggé, akár az Amgen. A BMS gyógyászati megoldásai a hepatitis, a HIV és a Stroke megelőzésében segítenek. Újabban a tüdőrák kezelésére fejlesztett gyógyszert mutattak be, amelyhez a Fidelity szakértői is nagy reményeket fűznek.

Összefoglaló

Évekig szenvedett hiányosságoktól az Egyesült Államok egészségügyi rendszere - ezt bizonyítja a gyenge korreláció az összkiadás és az ellátás alacsony szintje között. Továbbá az átfogó, közfinanszírozott egészségügy hiánya azt is jelenti, hogy rengeteg nehezebb sorsú ember nem jut hozzá a megfelelő szolgáltatásokhoz.

Az Obamacare segített abban, hogy kiszélesedjen az egészségügyi szolgáltatásokhoz hozzáférők köre, de a hatékonyság növelése még így is rengeteg időbe kerülne, ráadásul drasztikus változásokat követelne. Donald Trump és Hillary Clinton választási ígéretei nem nyújtottak megoldást ezekre a problémákra, viszont elbizonytalanították a befektetőket, ezzel megszakítva az egészségügyi szektor régóta tartó átlag feletti teljesítményét. Ugyanakkor az iparág ereje most visszatérhet: az ACA hatályon kívül helyezése vagy módosítása az eladásokon aligha fog meglátszani, a központi árszabályozás fenyegetése pedig már messze van. Eközben a társadalom igénye egyre növekszik a gyógyszerek iránt, és az innováció is segíti a nyereségességet. Ha még ezen felül a külföldön elért nyereséget is hazahozzák a vállalatok egy alacsony adókulcs mellett, a befektetők csak jól járhatnak.