Hirdetés

Blockchain: egy jobb pénzügyi rendszer ígérete

Áttekintés

  • A blockchain eredetileg a bitcoin létrehozásához elengedhetetlen technológia volt. Egy decentralizált adatbázis, amely titkosított információkat tárol.

  • Az adatok a blokkok láncolatában valós időben replikálhatóak, ami azonnali feldolgozást és visszaigazolást jelent.

  • A pénzügyi szektorban ez az értékpapír kereskedés és az elszámolási folyamatok hatékonyságának drasztikus növelését jelenti.

  • Egy másik nyertes terület lehet a Dolgok internetével kapcsolatos szinergia.

  • A jelenlegi technológiai és piaci kihívások azonban azt mutatják, hogy több mint egy évtized múlva lehet ennek piacrengető hatása.

A Fintech forradalom már nem a bitcoint tűzi zászlajára

Három évvel ez előtt egy akkor még semmit mondó digitális valuta, a bitcoin megkezdte menetelését egy bika piacon. A kezdetben 15 dollárt érő fizetőeszköz az év végére alulról súrolta az 1000 dollárt. Néhány hithű anarcho-kapitalista szerencsés volt és vagyonokat csinált, miközben úgy érezték, eljött az eszköz, amivel egy csapásra megreformálják a világ pénzügyi rendszerét és kitörhetnek a monetáris gazdaság keretei közül. Mindeközben sokan mentek tönkre a jelentős árfolyam-ingadozások miatt, például 2015 elején, amikor egy bitcoin 220 dollárt ért.

Ez a volatilitás később is akadálya volt annak, hogy a bitcoin széles körben elfogadott valutává váljon, így egy szorosan ehhez kapcsolódó technológia, a blockchain vette át a vezetést a népszerűségi listán. A titkosított, decentralizált főkönyvi rendszer a bitcoin alapját adja, egyúttal pedig óriási lehetőséget kínál arra, hogy a pénzügyi szektor jelentősen csökkentse szolgáltatásainak költségeit. Éppen ez az, amiért ömlik a kockázati tőke az ezzel foglalkozó cégekhez (1. ábra). Vicces egyébként, hogy az eredetileg establishment-ellenes technológia legnagyobb befektetői mára a hagyományos nagybankok lettek, amelyek ráadásul nemzetközi konzorciumot is alapítottak 42 taggal és azzal a feladattal, hogy népszerűsítsék a blockchain fejlesztéseket. Becslések szerint 2019-ig 400 millió dollárnyi tőkét fektetnek majd a technológiába (2. ábra).

Forrás: Fidelity
Forrás: Fidelity

Az adatbázis forradalma

A blockchain architektúrája lehetővé teszi a titkosított, centralizált információk azonnali cseréjét. A jelenlegi adatbázisok elméletben megosztottak, fizikailag viszont centralizáltak, ami azt jelenti, hogy a cégek különböző szerverparkokban tartanak adatbázisokat titkosítatlan információkkal, amelyeket nagyon gyakran védenek drága eszközökkel. Ha egy külső, független szerver elkezd velük kommunikálni - például egy pénzügyi csereügylet lebonyolítása miatt - igazolniuk és hitelesíteniük kell a kapott adatot. Ezen adatok részleteinek újabb és újabb egyeztetése és ellenőrzése több tízmilliárd dolláros költséget jelent a pénzügyi szolgáltató szektornak évente. Ezzel ellentétben a blockchain - amit egy decentralizált főkönyvként kell felfognunk - éppen ellentétesen működik: fizikailag elszórt számítógépeken keresztül tudunk hozzáférni a centralizált információhoz, tehát az adatokat egy helyen érhetjük el bárhonnan. Ezek azonnal hozzáférhetőek szinte azonnal, és valós időben replikálhatóak a kommunikáló felek között. Titkosított is, így a tranzakciók és a tulajdonjogok meghamisítása lehetetlen. Egy-egy blokklánc lehet publikus (mint a bitcoin esetében) vagy privát, attól függően, hogy engedélyeket kapnak a kiválasztott résztvevők.

Így épül fel a blockchain

Szükséges technológiák: titkosítás, közös megegyezéses hitelesítés, okosszerződések

Adatkezelés: univerzális adatforrások, gazdag adatsorok, megosztott nyilvántartások

Előnyök: azonnali, átlátható adatok, tranzakciók és számítások még hatékonyabb rendezése

Így nyerhetnek vele a pénzügyi szolgáltatók

Az értékpapírokkal történő kereskedés sok helyütt még mindig a régimódi, eladó és vásárló között létrejövő adásvételi szerződés alapján működik. A szindikált hitelek ügyintézése még most is átlagosan 20 napot vesz igénybe. A teljesítések és a kereskedések után szükséges adminisztráció évente 65-80 milliárd dollárjába kerül a pénzügyi szektornak. A blockchain segítségével azonban dollármilliárdokat spórolhatnak - a Santander szerint 2022-től 15-20 milliárd közötti összeget évente - azzal, hogy fejlesztik és kiszervezik a backoffice-feladatokat. A 3. és a 4. ábra azt mutatja meg, hogy mely szolgáltatások válhatnak hatékonyabbá a felosztott blokkláncok használatával.

Forrás: Fidelity
Forrás: Fidelity

A sharing economy is nyerhet rajta?

Az olyan megosztáson alapuló gazdaságra építő cégek, mint az Airbnb szárnyaltak az elmúlt években, de előttük is vannak még akadályok, köztük a biztonság és a bizalmatlanság problémája. A blockchain segítségével azonban biztonságos, meghamisíthatatlan rendszerben lehet kezelni a digitális tanúsítványokat, így a technológia segíthet ezen problémák leküzdésében, így 2020-ig további 3-9 milliárd dollárnyi bevételre ad lehetőséget.

Várhatóan gombamód elszaporodnak a technológiával babráló startupok az elkövetkezendő egy-két évben, de tartsuk szem előtt, hogy a pénzügyi rendszer adatkezelésének új alapokra helyezése még a közös erőfeszítések árán is sokkal több időbe, akár 10 évbe is kerülhet. Nagyban felgyorsíthatja a folyamatot a szabályozó pozitív hozzáállása, hiszen ez a fogyasztói költségek, a működési és a rendszerszintű kockázatok csökkentését is jelenti. A Fidelity szakértői szerint minden esetben gondolkodjunk ilyen időintervallumban, amikor befektetési lehetőséget keresünk a technológia valamely korai felhasználójánál.

Zuhanó árakat szül a digitális térhódítás

A sikeres blockchain fejlesztések jelentős profitnövekedést okozhatnak a pénzügyi vállalkozásoknál, ezzel pedig a fogyasztó is jól jár az egyre alacsonyabb szolgáltatási költségek miatt. Ám nem csak a pénzügyi szektorban tapasztalható majd árzuhanás: az online kereskedelem elképesztő bővülést mutatott az elmúlt 20 évben, de a blockchain segítségével még ezt is lehet tetézni az adás-vételekkel járó információáramlás azonnaliságával.

A blockchain ráadásié olyan alacsony értékű termékek előtt is megnyitja az utat, amelyeknél sokszor drágább volt az értük járó pénz beszedése, mint maga a termék. Remek példa az újságcikkek fizetőssé tétele, hiszen egy csapásra megoldaná az újságírás monetizációs problémáját: a kényelmetlen éves díjak és előfizetések helyett egy kattintással fizethetnénk filléreket az olvasnivalóért. Ugyanez igaz a zeneiparra is, amely szintén nehezen adaptálódott az internetes forradalomhoz. A blockchain viszont segíthet abban, hogy a kedvenc zenénkért kifizetett pénz azonnal a zeneszerzőnél landoljon, megkerülve a kiadókat és más médiafelületeket. A közvetítők kiejtésével a blockchain képes erősíteni a kreatív közösségek és a végfelhasználók közötti kapcsot.

Hogy egy kicsit konkrétabb példával is szolgáljunk, álljon itt néhány pionír, mint az amerikai viszonteladó, az Overstock.com, amely jelenleg is vizsgálja a felhasználási lehetőségeket az üzleti folyamataiban. Más cégek is bizonyára erre az útra lépnek majd, de már most van néhány ígéretes startup:

Akik élen járnak

  • Bitproof: egy online “közjegyző”, amely blockchain-alapú hitelesítést kínál szellemi termékeknek és más digitális tulajdonoknak.
  • Otonomos: lehetőséget ad a felhasználóknak, hogy egy digitális “részvénytárca” segítségével tulajdonosok legyenek egy cégben. Ezeket a nem listázott részvényeket aztán a felhasználók egymás között mozgathatják, ezzel kreálva új piacot.
  • Factom: a cég a földtulajdonok új generációs nyilvántartását fejleszti, egyelőre demonstrációs szakaszban. Céljuk, hogy a fejlődő országokban ezzel állítsák meg a visszaéléseket.
  • Filament: a “Filament Tap” nevű termékükkel készülnek piacra lépni: egy szenzorral, amely lehetővé tenné bizonyos eszközöknek 10 mérföldes körzetben, hogy telefonokkal, tabletekkel és számítógépekkel kommunikáljanak. Jelentős lehet a szinergia a Dolgok internetével, főleg úgy, hogy a Samsung és az IBM is idén mutatta be ide vonatkozó terveit egy olyan rendszerről, amely szintén a bitcoin elemeit használja fel egy eszközöket lazán összekötő, decentralizált hálózat létrehozásához (részletek az IBM-ről szóló keretes részben). A bemutató során kiderült, hogyan válik egy mosógép félig-meddig “gondolkodó” eszközzé: felügyelte a saját fogyasztását, karbantartását, és más eszközökkel is kommunikált. Ebből is látszik, hogy a blockchainnel összekötött eszközök lehetnek a számítástechnika újabb nagy dobásai.

Okos villamosenergia-hálózatok

Részvényfigyelő: az IBM és a blockchain

Az IBM az elmúlt évtizedekben eltűnt az Apple és az okoseszközök árnyékában. A cég bevételeinek 80 százalékát még mindig nagy teljesítményű számítógépek és hagyományos hardverek adják. Azonban az IBM a blockchain felhasználásával a pénzügyi szektornak is nyújt lehetőséget a hatékonyságnövelésben, és több ilyen rendszer prototípusát is bemutatta már. Egyik vezetője a Linux Alapítvány Hyperledger projektjének, amely több technológiai vállalat közös erőfeszítése egy megosztott vállalati főkönyvrendszer megalkotására.

Más területen is segíthet a blockchain: a jövő decentralizált energiapiacán. Egy amerikai startup, a TransActive Grid olyan rendszert hozott létre, ahol a felhasználók egymás között kereskedhetnek napenergiával, így azok is részesülhetnek a megújulók jótékony hatásából és vásárolhatnak villamosenergiát, akiknek egyébként nincsenek napkollektoraik. A költséghatékonyságot itt is az okozza, hogy teljesen kimarad a közvetítő - amely jellemzően a közműszolgáltató - a termelő és a végfelhasználó között direkt kapcsolat van. A Fidelity szakértői ugyanakkor megjegyzik, hogy ez csak kisebb ipari és otthoni megoldást jelenthet. Az energiatermelés nagy része valószínűleg még évtizedekig központosítva lesz, azonban a fejlődés magjait ezzel elszórták, ami izgalmas befektetési lehetőségekhez vezetnek. Rövid távon ilyen lehetőség például a hálózaton kívül eső termelők a fejlődő országokban, akiktől eseti alapon lehet villamosenergiát vásárolni.

Akadályok a széleskörű elterjedés előtt

Az egyik legnagyobb kihívás a blockchain-fejlesztők előtt az egyre nagyobb hálózati kapacitás. Az eddigi zárt rendszer - amire a bitcoin is épült - mostanáig jól működött, ez látszik a blokkok stabil növekedésén is. Bár a kereskedés és elszámolás ezen főkönyvi rendszeren keresztül is működhet, a velejáró számítási és hálózati igény - több millió felhasználó kiszolgálása -  jóval nagyobb hálózati kapacitást kíván meg. Csak, hogy érzékeltessük: a Visa másodpercenként 2000 tranzakciót bonyolít le, míg az 1 megabájt nagyságra korlátozott blokkokból álló blockchain jelenleg 7-re van korlátozva.

Másik nagy kérdés, hogy mekkora legyen a tranzakciós költség. A bitcoin-közösség éppen arról vitatkozik, hogy az eljövendő új rendszerben milyen szerepe legyen a digitális valutának: váljon egy fontosabb csereeszközzé - amelyet indokol a nagyobb tranzakciós kapacitás szükségessége - vagy maradjon meg annak, ami - egy ultrabiztonságos, ritka értékhordozó kevés felhasználási lehetőséggel. A hálózati kapacitás bővítése és más eszközök bevetése azonban jelentősen megnövelheti a költségeket és a rendszer bonyolultságát. Ahogy azt Chris Whalen, a Kroll kötvényminősítő ügynökség munkatársa is megjegyzi: “a valódi kérdés az, hogy bonyolultabb hálózatok fejlesztésével meg tudjuk-e őrizni a blockchain hatékonyságát és el tudjuk-e kerülni a közvetlenül vagy közvetetten jelentkező költségeket a mostani elszámolási és fizetési rendszereknél?”

Úgy tűnik a Wall Street is megtanulta azt, amit már oly sok iparág ellesett a Szilícium-völgytől az elmúlt évtizedekben: az egyetlen módja, hogy ne bukj el az, hogy elkezded használni a rád legnagyobb fenyegetést jelentő technológiát” - Cade Metz, Wired.com

Ne tévesszen meg azonban minket a bankok és a klíringházak érdeklődése a blockchain iránt! A Fidelity elemzői úgy vélik, hogy ez inkább csak afféle védekezés, és nem a technológiai vívmány tiszta szívből való pártolása. Ahogy a Wired magazin is rámutat a US Depository Trust & Clearing Corporation (DTCC) kapcsán - amely egyébként a teljes készletelszámolási rendszert felügyeli Amerikában, és a Wall Street legnagyobb intézményei tulajdonolják - mindössze annyiról van szó, hogy ezek az intézmények nem akarják, hogy egy új technológia elsöpörje őket. Hiszen ha a blockchain kifejlődik, az a DTCC végét is jelentené egyben.

A jövő már itt van?

A pénzügyi szolgáltatások oldaláról nézve a blockchain inkább az evolúció következő állomása, mint forradalom. Növekvő kockázati tőke áramlik az ezzel foglalkozó cégekhez, a hatása pedig a hatékonyságban és a még nyereségesebb cégeken fog megmutatkozni, a fogyasztók pedig alacsonyabb költségekkel számolhatnak. Az internetes forradalom elmúlt 30 évében a pénzügyi szektor nagyjából érintetlen maradt, és sok tekintetben meglepően ósdi megoldásokat használnak. A blockchain viszont lehetővé teszi az azonnali és egyszerűbb kettős könyvelést, vagy ahogy egy vállalkozó korábban megfogalmazta “olyan lesz a blockchain a pénzvilágnak, mint az email a postának”. A technológia rengeteg olyan feladatot egyszerűsít le a következő 15 évben, amelyeket a pénzügyi cégek ma kötelezőnek és szükségesnek tartanak. Szemben más technológiai szektorokkal viszont, ezek a hagyományos pénzügyi szereplők inkább csak haszonélvezői lesznek ennek a forradalomnak, és nem innovátorai. A pénzügyeken túl a fejlődés tucatnyi más iparágra is jó hatással lesz: számíthatunk rengeteg startup sikerére vagy más hagyományos szereplők új fejlesztéseire. Az egyik legizgalmasabb terület a Dolgok internete és a blockchain együttműködése lehet, amennyiben ez az új adatbázis-architektúra sikeres lesz az okoseszközök továbbfejlesztésében.

Óvatosnak kell lenniük ugyanakkor a befektetőknek, akik ezen a (kockázati tőke uralta) területen akarnak jó hozamra vadászni, mivel egyelőre erősen spekulatívak a lehetőségek, ráadásul számításba kell venniük azon  technikai problémákat, amelyek akadályozzák a blockchain szélesebb körű elterjedését. A körültekintő részvényválasztás és az ipari trendek elemzése nélkülözhetetlen ahhoz, hogy megfelelően válasszuk ki a hosszútávú nyerteseket.