Éhes szájak, óriási hozam? Te is nagyot arathatsz a precíziós mezőgazdasággal

Miről van szó?

  • 2050-re 2,4 milliárddal több embernek lesz szüksége élelemre, ám ehhez meg kell duplázni a termelést 2016 és 2050 között.

  • Egyre kevesebb a megművelhető földterület, de növelni kell a mezőgazdasági termelést.

  • A megoldás a dolgok internete (IoT) lehet.

  • A big data, GPS, drónok és szenzorok használata elhozza a "precíziós mezőgazdaság" korát.

  • A legnagyobb növekedés a legszegényebb országokból jöhet.

  • Az a befektető találhat itt igazán jó lehetőségeket, aki hosszú távra tervez.

A "precíziós mezőgazdaság" lakatja jól a népességet?

A Föld lakossága 2050-re 9,7 milliárd lesz a mostani 7,3 milliárdhoz képest – ez alatt az idő alatt ugyan 2,4 milliárddal többen leszünk, de az egy főre jutó megművelhető termőföld nagysága 17 százalékkal zsugorodik a klímaváltozás és a városiasodás miatt. Ezen tényezők mellett az élelmiszeriparnak nincs sok választása: növelni kell a termelést közel bármi áron.

A jó hír az, hogy úgy tűnik, a mezőgazdaság és a vegyipari szektor kész megbirkózni ezekkel a kihívásokkal nem csak a jobb és több termést hozó növények és trágyázás, hanem az összekapcsolt számítógépes rendszerek és adatok segítségével is. Az úgynevezett precíziós mezőgazdaság a big data, GPS és a dolgok internete segítségével forradalmasíthatja az élelmiszeripart.

 

Az innováció ígérete

A növekvő népesség az utolsókat is kifacsarja a termőföldekből, így a termelésnövelés hagyományos forrásaira – mint a több megművelhető föld vagy a több trágyázás – már nem támaszkodhat a mezőgazdaság (3. ábra). Egyre többen keresnek tehát más megoldásokat, sokan pedig az innovációkban látják a lehetőséget, például a terméshozam növelésével a meglévő növényekből vagy a magok fejlesztésével (4. ábra).

 

Megduplázható termelés 2050-ig?

A Global Harvest Initiative előrejelzésében megvizsgálta az élelmiszerigényt 2050-ig, ezt pedig összevetette a a várható mennyiséggel, feltételezve, hogy a termelés volumennövekedése 1,72 százalék lesz. Sajnos az összehasonlítás megmutatta, hogy ez a tempó nem lesz elég, mivel évente 1,75 százalékos rátára lenne szükség, hogy ne alakuljon ki élelmiszerhiány. Az elemzésben rámutattak: a szegényebb országok 1,5 százalékkal növelik a termelést évente, így itt várható a legnagyobb erősödés ahhoz, hogy megduplázzuk a globális termelést 2050-ig.

Hódítanak a technómagok

Hogy ellenálljanak a kártevőknek és betegségeknek, a vegyipar rezisztens magokat fejlesztett, amely elvezetett a génmódosított növények (GMO) térnyeréséhez, élen a Monsanto nevű vállalattal. A mezőgazdasági – vegyipari óriás élharcosa ezeknek a fejlesztéseknek, termékeik pedig valóban több termést adnak, igazán nagy jelentőségük viszont egyelőre csak a fejlődő országokban vannak (5. ábra). A gazdagabb terméshozam úgy vált elérhetővé, hogy a magok ellenállóbbak és jobban megférnek egymás mellett, míg korábban a farmerek kénytelenek voltak nagyobb helyet hagyni a növények között, hogy gépekkel végezhető legyen a kezelésük.

A hatékonyság mellett ugyanakkor rengetegen ellenzik a génmódosított termékeket: a legtöbben a természetellenességet kritizálják és a kiszámíthatatlanságot. Tartanak például attól, hogy a GMO-k visszaszorítják a növények változatosságát, attól, hogy az ellenállóbb gének a gyomokban és a gazban is megjelenik, a növényvédő szerek fokozódó használatától és az emberi és állati szervezetre gyakorolt káros bakteriológiai hatásoktól.

Terményvédelem biológiai úton

A mezőgazdasági biokémia egy átfogó fogalom mindarra vonatkozóan, amely természetes úton segíti a mezőgazdasági növények védekezését és terménynövelését. Ez az iparág jelenleg olyan kezdetleges szinten van, mint a magfejlesztéssel foglalkozó szektor 1980-ban, célja pedig az, hogy a vegyi növényvédelem természetes alternatíváját kínálja fel. A jelenlegi kutatások fókuszában a mikrobák – baktériumok, gombák, vírusok – állnak, segítségükkel pedig elkerülhető a vegyszerek okozta környezetszennyezés.

 

Ez az egyik legfőbb indok, amelyek az erre irányuló kutatásokat hajtják, ezt pedig a szabályozó szervezetek is észrevették és reagáltak a környezetvédelmi lobbi kéréseire. Az Európai Bizottság például a korábbi 1000 helyett mára csak nagyjából 450 növényvédő vegyszer használatát engedélyezi.

Precíziós mezőgazdaság – néhány példa

A földműveléssel foglalkozó szakemberek egyre több innovatív technológiai megoldást használnak. Az egyik fő eszköz a GPS-alapú helymeghatározás összekapcsolása internetkapcsolattal rendelkező szenzorokkal, amelyek folyamatosan szolgáltatnak adatokat, ami a hatékonyabb termelés kulcsa. Ezek a modern, úgynevezett „összekapcsolt farmok” célzottan és tervezett ültetnek növényeket, ugyanígy precízebb a növényvédő szerek használata is, analizálják és optimalizálják a termőföldet és a klímát és hatékonyabbá teszik a gépi betakarítást:

  • Környezeti szenzorok: ezek az érzékelők közvetlenül elhelyezhetők a földben. Mérik a hőmérsékletet és a nedvességet, ezzel tervezhetőbbé teszik a trágyázást és az öntözést. Más szenzorok segítségével például az állatok egészsége vizsgálható vagy a takarmány minősége, esetleg az időjárásból adódó sérülések.

  • Gazdag adatsorok: a szenzorok, okoseszközök és járművek használata folyamatos adatforrást biztosít a hatékonyabb munkához. A John Deere mezőgazdasági gépgyártó szerint a precíziós érzékelők használatával 5-100 dollárral lehet növelni az egy holdra jutó bevételeket, a produktivitás pedig 15 százalékkal nő.

  • Traktorterelés: a szatellites helymeghatározás segítségével a költségek csökkenthetők. A GPS pontosan meghatározza az irányt, így nem történhet meg az, hogy a jármű területeket hagyjon ki vagy letérjen a megadott útvonalról. Segítségével nem marad el a munka akkor sem, ha rosszak az időjárási viszonyok, hiszen még eső vagy köd idején is pontos navigációt biztosít.

  • Megnövelt hatékonyság: a már említett John Deere HarvestLab technológiája infravörös érzékelőkkel méri fel például a termény tápanyagtartalmát és minőségét a betakarítás alatt valós időben. Az adatok használatával aztán a gépek is automatikusan szabályozhatóak (például a kaszálás magassága), ami növeli a hatékonyságot és csökkenti a felhasznált üzemanyag mennyiségét. A traktorok és drónok kamerával is felszerelhetők, amely a gazdálkodás megtervezését segíti.

  • Programozható gépállomány, amely a környezetvédelemben segíti a gazdákat: például amint a jármű érzékeny területre ér, mondjuk öntözőrendszerhez, automatikusan leáll a vegyszeres kezelés, ezzel minimalizálva a szennyezést.

  • A szabályozás is a technológia pártján van: Európában a Közös Mezőgazdasági Politika alapján a farmereket a fenntartható gazdaságra ösztönzik, azaz vigyenek be annyi tápanyagot a földbe, amennyit kivesznek abból. Ebben a helyzetben az adatgyűjtőkkel összekötött szenzorok használata szinte alapvetővé válik, amelyekkel kiszámítható a szükséges ásványi anyagok (nitrogén, foszfát, kálium) mennyisége.

  • Az állattenyésztés is modernizálódik: sokkal gyorsabban vihetők piacra a jószágok az által, hogy az adatok alapján optimalizáljuk az etetésüket. A gazdák a legmegfelelőbb takarmánykombinációt állíthatják elő, a hormonok és antibiotikumok mértéke pedig számítógéppel kalkulálható. Így gyorsan elérhető a kívánt súly, 30 hónap helyett pedig már 16 elteltével lehet áruba bocsájtani az állatot.

Részvényfigyelő: Monsanto

A Monsanto vezető mezőgazdasági-biotechnológiai vállalat, amely a gyógyszeripar és techszektor legmodernebb fejlesztésein keresztül a tarolta le a mezőgazdaságot. Első számú terjesztője a génmódosított magoknak és terményeknek, mivel elsőként vették észre annak értékét. Ez a specializálódás meg is óvja őket a konkurenciától, hiszen hatalmas a belépési küszöb, ráadásul magasak a visszatérő bevételek és hatalmas tér van még a további termékfejlesztésekhez. Gyorsan kapcsoltak akkor is, amikor felbukkant a dolgok internete. 2013-ban vásárolták meg 1 milliárd dollárért a Climate Corporationt, amely digitális szolgáltatásokat nyújt a mezőgazdaság szereplőinek.

Az IoT, big data, klimatológiai és mezőgazdasági szaktudás használatával a Monsanto megfigyelhetővé teszi az időjárást, és ezáltal teljesen automatikus, időjárásra vonatkozó biztosítási termékeket kínál a gazdáknak. Egy nap alatt 2,5 millió helyszínről gyűjt időjárási adatokat, 150 milliárd megfigyelésből termőföldre vonatkozó információkat, ezekből pedig 10 billió időjárás-szimulációra vonatkozó adatpontot generálnak. Minden pillanatban legalább 50 terrabájt élő adattal dolgozik a cég rendszere.

 

A Monsanto vezető vetőmagfejlesztései és a Climate Corporation időjárás-elemzőjének kombinációja az IoT keretein belül további növekedésre ad lehetőséget a mezőgazdasági hatékonyságban. Egyes szakértők úgy vélik, hogy az érték holdanként 10 dollárral nőhet, ami nagyszerű kilátásokkal kecsegtet a Monsanto számára.

Termékeny környezet a szembemenő befektetőknek

Bár az élelmiszer-szükséglet növekedése nagy lehetőségeket kínál, a tőzsdepiaci ciklikusság miatt óvatosságra és megfontolt válogatásra biztat a Fidelity elemzőcsapata. A pár évvel ez előtti magas mezőgazdasági árakra a piac túltermeléssel válaszolt például, ami tanúsítja, milyen gyorsan változnak a kereslet-kínálati viszonyok ezen a piacon és akkor az éghajlatváltozásról még nem is szóltunk. A jelenlegi árubőségből kiindulva hosszú távon lehet jövedelmező a mezőgazdasági szektor (7. és 8. ábra).

Ez a nézőpontot a vállalatok is felvették, nézzük csak meg az előző évben tapasztalt magas M&A aktivitást: ilyen például a Dow és DuPont 120 milliárdos összeolvadása, A ChemChina 43 milliárd dolláros vételi szándéka a Syngenta felé, vagy a szintén frissen bejelentett 64 milliárd dolláros ajánlat a Bayertől a Monsanto felvásárlására. Ezek a lépések a további növekedési szándékot és a költségcsökkentésre való törekvést (hiszen így a drága kutatás-fejlesztési költségeket nagyobb fogyasztói bázison lehet visszanyerni) jelzik. Jelzik továbbá a Fidelity elemzői szerint azt is, hogy a szektor eléri lassan a mélypontot a jelenlegi ciklusban és fordulhat a szerencse. Nagy emelkedésre számítanak a tárgyázáshoz szükséges eszközökkel foglalkozó cégeknél, mint a Mosaic, CF Industries vagy az Agrium, és igen pozitív a vélemény a papírok jövőbeli teljesítményével kapcsolatban.

Végszó

A mezőgazdasági-vegyipari szektor egy komoly innováció szakaszba lépett annak érdekében, hogy növelje a termelést, mivel egyre több embert kell élelmiszerrel ellátni egyre kevesebb termőterületről. Az említett cégek központi szerepet játszanak a kutatásokban, új termékeket állítanak elő és új technológiákat vezetnek be, hogy elérjék a szükséges szintet. Miközben a szektor több papírja is együtt mozog az alacsony mezőgazdasági terményárakkal, az öntudatos, hosszú távra felvett pozíciókkal nagyszerű lehetőségek nyílnak a befektetők előtt.