Hirdetés

Most csendesek a vizek, de viharfelhő jön - kockázatok a világgazadságban

Áttekintés

  • A feltörekvő piacok feldolgozóipari BMI-je 2015 eleje óta most először kezdett el növekedni, ezzel hozzájárulva a globális növekedési lendülethez.
  • Japán jelentős jegybanki és költségvetési döntések előtt áll az erős jen és a gyenge gazdasági teljesítmény miatt.
  • Az Egyesült Államok feldolgozóiparának ismételt bővülése optimizmusra ad okot.
  • Az eurózóna márciusi jelentései nem voltak túl rózsásak, de a kemény adatok tartják magukat, a laza monetáris politika pedig támasza a gazdasági növekedésnek.
  • Nagy-Britannia növekedési trendje továbbra is egyre alacsonyabb, köszönhetően az EU-referendum körül bizonytalanságnak.
  • Egyre kevesebb az esélye Kína strukturális átalakításának: a feldolgozóipari BMI és költségvetési kiadások jelentősen nőttek az első negyedévben, míg a szolgáltatói szektor növekedése lassult.
  • Kína segítségével a feltörekvő piacok is erőre kaptak, de a gyengébb dollár és a magasabb termékárak is jót tettek ezen országok gazdaságainak.

Globális növekedés: alacsony lendület a kiugrás ellenére

Ezt mutatják az adatok: a világgazdaság növekedési lendülete mintha újra erőre kapott volna áprilisban. Leginkább az árucikkekhez kapcsolódó komponensek ugrottak vissza (ipari fémek ára, ausztrál és kanadai dollár) még márciusban, amely főleg az olajár emelkedésének volt köszönhető. A feldolgozóipari BMI és az ehhez kapcsolódó új rendelési állomány is egészségesebbnek tűnt a korábbiaknál, ami visszatükröződött a a koreai export számain. Máshol viszont stagnált az összevont fogyasztói bizalom.

A globális feldolgozóipari BMI egy nagyon gyenge február után szedte össze magát márciusban, köszönhetően a fejlődő gazdaságoknak. A fejlett gazdaságok többnyire változatlan eredményeket produkáltak, leszámítva az ISM piaci jelentését, ami egy nagyobb lélegzetű ugrást jelzett. A fejlett piacok szolgáltatói BMI-je még mindig rossz állapotban van annak ellenére is, hogy apró javulás volt tapasztalható.

 

Kilátások: a világgazdaság fokozatosan növekszik a korábbi nyomott szintről, leginkább az agresszív kínai gazdasági stimulus és az újonnan emelkedő feldolgozóipari eredmények hatására az Egyesült Államokban, de közrejátszott az is, hogy a kifejezetten gyenge, árupiaci mozgásoknak kitett fejlődő országok is túl vannak a mélyponton. Összességében a jelenlegi állapot megegyezik a Fidelity szakértőinek előrejelzéseivel a teljes 2016-os évre. Az adatok alapján továbbra is joggal feltételezhetjük, hogy messze vagyunk egy globális, vagy csak az USA-t érintő recessziótól, továbbá Kína sem mutatja a „kemény landolás” jeleit, az árupiacokat ért sokk által okozott negatív hatások pedig már a múlté. A fejlett gazdaságokban a fogyasztás továbbra is a gazdaság motorját képezi, stabil munkaerő-piaci és bérnövekedési környezetet teremtve. A feltörekvő piacokat a termékárak mélypontról történő elmozdulása és az Egyesült Államok monetáris politikája segíti. Ugyanakkor a várt strukturális reform hiánya kockázatot jelent Kínának, ami miatt a fejlett gazdaságok erőteljes felzárkózása sem várható.

Amire érdemes figyelni: Japán kiemelt figyelmet kaphat az elkövetkezendő hónapokban. Nagyon rossz növekedési adatok, stagnáló infláció, ráadásul egy tragikus földrengés és egy gyorsan erősödő jen azok, amellyel szembe kell néznie a japán jegybanknak. A monetáris tanács április végi ülése előtt Kuroda kormányzó még arról beszélt, hogy agresszívabb mennyiségi enyhítőprogramra számíthatunk, még több kötvény- és részvényvásárlással, és a már így is negatív ráta további csökkentésével. A várakozások szerint ehhez társul egy támogató fiskális költségvetés is. Az Egyesült Államokban a Fed továbbra sem nyúlt az alapkamathoz, a galambok vannak többségben, a megkérdezettek pedig maximum két emelésre számítanak idén. A jegybank szerepét betöltő intézet valószínűleg kitart a jelenlegi politikája mentén egészen addig, amíg nem érkeznek jobb inflációs adatok. Európában az Európai Központi Bank és a Bank of England érintetlenül hagyta az alapkamatokat.

Egyesült Államok: a feldolgozóipar optimizmusra ad okot

Erről szólnak az adatok: az elmúlt hónapokban vegyes képet kaptunk az amerikai gazdaságról, de az utóbbi időben van ok az optimizmusra. A negyedik negyedéves GDP-t ismét felülvizsgálták, az előző negyedévhez képest 1,4 százalékkal teljesített jobban a gazdaság, amely az erősödő fogyasztásnak (főleg a szolgáltatások terén) volt köszönhető. AZ ISM felmérése szintén erősödést mutatott, méghozzá a vártnál nagyobbat (3. ábra). A feldolgozóipar 51,8-on állt, ez már a sorozatban a harmadik hónap, amikor emelkedik, és mostantól beszélhetünk bővülésről, amely legutóbb a tavalyi év harmadik negyedében bukkant fel. Az új rendelések kifejezetten erősödtek, ami magabiztosságra ad okot. Az április feldolgozóipari termelésről szóló korai adatok szintén növekedést jeleznek. A nem feldogozóipari ISM szintén erősödést mutatott, 54,5-re nőtt, amire október óta nem volt példa.

A márciusi foglalkoztatási adatok – ahogy az várható volt – szilárd pilléreken nyugszanak. A nem mezőgazdasági munkaerő piaci adatok alapján 215 000 új munkahely jött létre, így az elmúlt hat hónapból ötről elmondható, hogy 200 ezer fölött voltak az új munkahelyek számai. A részvétel újabb erősödése (amely visszatért a 2014 első negyedéves szintre) ellenére a munkanélküliség 5 százalékra emelkedett. Az átlagos órabérek kicsivel jobban nőttek a vártnál, de nem jelentősen: az előző év azonos időszakához képest 2,3 százalék az eltérés. Az inflációs kilátások kissé lehűltek márciusban. A nagyon erős január és február után most vissza kellett venni az iramból, így az előző év azonos időszakához képest a fogyasztói árindex változása 2,2 százalék volt, 2009 óta a leglassabb, de még így is erős három hónapon vagyunk túl, évesítve 2,6 százalékkal. Az energiaárak újabb és újabb növekedése miatt az infláció mindössze 0,9 százalékkal nőtt éves szinten.

Másrészről viszont a márciusi kiskereskedelmi adatok nem voltak kielégítőek, még akkor sem, ha a februárit felül is vizsgálták. A volatilis elemektől megtisztított fogyasztás 1,9 százalékkal nőtt az előző negyedévhez képest évesítve. Ez a növekedés a negyedik negyedéves felett van, ami jelzi a stabil 3 százalék körüli bővülést éves szinten. Az ipari termelésről szóló beszámolók sem adtak túl sok okot az örömre: az energiaárakkal kapcsolatos komponensek továbbra is a mélyben vannak, de még a nem-energetikai összetevőket – technológiai vagy fogyasztással kapcsolatos szegmensből – is lehúzták.

 

Kilátások: miközben a piaci konszenzus megegyezik a Fidelity elemzőinek véleményével, miszerint a 2016-os növekedési előrejelzések túl magasak voltak, komoly jelek mutatkoznak arra, hogy az amerikai gazdaság magára talál a gyenge évkezdés után. A kicsivel gyengébb dollár és a Fed galambjai jót tesznek ennek, de a felhalmozott készletek még mindig hátrányt jelentenek. Annyi viszont bizonyosnak tűnik, hogy a feldolgozóipar lassulásának nehéz napjai már mögöttünk vannak. A foglalkoztatottságból származó fogyasztás továbbra is hajtja a gazdaságot.

Monetáris politika: a Fidelity szakértői továbbra is kettő emelésre számítanak idén, bár ezek a korábbi becslésekhez képest csak az év későbbi részében jöhetnek. A Fed nem mutatja jeleit annak, hogy szakítana a korábbi galambretorikával, és ez júniusig így is maradhat, amíg újabb inflációs jelentések nem érkeznek. Továbbra is várják a kedvező adatokat az enyhítési mozgásterük beszűkülése miatt.

Eurozóna: rossz számok ellenére masszív növekedése

Ezt mutatják az adatok: a változó jelentések többnyire rossz számokat produkáltak az elmúlt hónapokban. A márciusi kompozit BMI töredékével nőtt 53,1-re, két hónapnyi esést követően. Ez ugyan magasabb, mint a többi régió teljesítménye, de az új megrendelések és foglalkoztatottsági komponensek továbbra is esnek. Franciaország továbbra is a gyenge láncszem, a feldolgozóipari BMI és a szolgáltatások piaca is zsugorodik, ehhez társul az olasz szolgáltatóipari teljesítmény visszaesése. Az eurózóna fogyasztói bizalma már harmadik hónapja esik, ezzel elérte a legmélyebb szintet 2014 óta (4. ábra) – ebben ismét Franciaország teljesít a legrosszabbul. Ugyanakkor jó hír, hogy az EKB hitelezési adatai növekvő keresletről számolnak be a vállalati és magánszektorból egyaránt.

A kiskereskedelmi számok meglepetésre emelkedtek, ami 2,4 százalékos növekedést jelentett februárban az előző év azonos időszakához képest, ez pedig az elmúlt három hónap teljesítményéve együtt igen szép. Az aggregált munkanélküliségi ráta változatlanul 10,3 százalék: míg Spanyolország ebben erősödik, az olaszok fél éve stagnálnak.

A márciusi inflációs adatok szilárdnak mutatkoztak: az első és a második becslés is kifejezetten gyors növekedést mutatott az előző hónaphoz képest, bár még így is bőven az EKB célszáma alatt van. Az infláció a várakozásoknál jobban teljesítve 0 százalékra ért éves szinten.

 

Kilátások: az adatok növekedést mutatnak, de ennek még erősödnie kell az év során, visszanyerve a piac és a fogyasztók bizalmát az által, hogy bebizonyosodik: a migránsválság és a Brexit nem lesz jelentős kockázati tényező. A pénzügyi feltételek továbbra is kényelmesek, az EKB továbbstimulálja a banki hitelezést. A fiskális kondíciók egyre jobbak, a foglalkoztatás növekedése pedig háztartások fogyasztását erősíti.

Monetáris politika: ahogy arra számítani lehetett, az EKB nem nyúlt az alapkamathoz a váratlan márciusi enyhítés után. Miközben Draghi nem zárkózna el ennek folytatásától, a központi bank inkább más, nem konvencionális eszközök felé fordul. Olaszország eközben bejelentette az „Atlante” elnevezésű alap elindítását, amellyel feltőkésítik a leggyengébb kereskedelmi bankokat és megvásárolják a rosszul teljesítő hiteleket. A hatékonyságra még várni kell és a részletek sem ismertek. Reformokat és a csőd elkerülésére tett lépéseket szintén belengetett az olasz kormány.

Nagy-Britannia: puhul a gazdaság

Ezt mutatják az adatok: Nagy-Britannia az elmúlt hónapban továbbra is gyengeséget mutat. A negyedik negyedéves GDP adatokat ugyan felfelé módosították 2,4 százalékra az előző negyedévhez képest, de a felhalmozott készletek magas száma a későbbiekben problémát jelenthet. A befektetett eszközérték az újabb becslés alapján -4,4 százalék volt az előző negyedévhez képest – most először a 2012-es eurozónás krízis óta. A folyó fizetési mérleg hiánya az eddigi legnagyobb, a GDP 7 százaléka.

A márciusi BMI kicsivel jobb volt, de a növekedés továbbra is törékeny. Bár a szolgáltatóipari komponens jelentős szintre, 53,7-re erősödött, ez még mindig elmarad a januári szinttől és még messzebb van a 2013 és 2015 közepén tapasztaltaktól. Ha ez nem lenne elég, az új vállalkozásokat mérő mutató 3 éves mélységbe esett. A feldolgozóipari BMI apránként araszolt felfelé 51-ig, de továbbra is elmarad a 2013 óta mért bármely hónaptól a februárit leszámítva. Csalódás volt a februári feldolgozóipari BMI az előző hónaphoz és az előző év azonos időszakához képest is, amit csak tetézett az olaj és gázárak alakulása: így a termelés az előző év azonos időszakához képest -1,8 százalék lett.

A márciusi infláció meglepetést okozott: a fogyasztói árindex 1,5 százalékra pattant vissza az előző év azonos időszakához képest, amit leginkább a légi közlekedésből származó bevételek szezonális hatásának köszönhetünk. Ugyanakkor a trend növekedést sejtet a sterling gyengesége és minimálbér várható emelése miatt. Az inflációra jelentős hatást gyakoroltak az energiaárak, az előző év azonos időszakához képest így 0,5 százalék lett.

A márciusi lakásárak több hónapja először kevéssel csökkentek (5. ábra), ám így is drágák. Az új vásárlók száma közel egy éves mélypontra esett, amelyet a Brexit miatti bizonytalanság és a lakáskiadásra vonatkozó új szabályozások okoztak. Londont kifejezetten rosszul érintette a két összetevő: a lakások ára esni kezdett, az új vásárlói igények pedig közel vannak minden idők legrosszabb eredményéhez.

 

Kilátások: az EU referendum továbbra is hátráltatja a növekedést és szinte biztos, hogy hatással van a termelésre és a fogyasztói bizalomra, így a Fidelity elemzői szerint ez a tényező továbbra is rányomja bélyegét a gazdaságra az elkövetkezendő hónapokban. Összességében továbbra is úgy tűnik, hogy a brit növekedés lefelé veszi az irányt és lassulni fog 2016 során. Persze a font leértékelése és a BoE lazító monetáris politikája fenntarthatja a fogyasztás és szolgáltatás által fűtött növekedést, ráadásul a nemrég bejelentett költségvetési megszorítások sem lesznek olyan mértékűek, mint amire számítani lehetett. A munkaerőpiac, az eurozóna jó teljesítménye és a lakáspiac fontos tényezői maradnak a növekedés fenntartásának.

Monetáris politika: a BoE 9-0 arányban döntött amellett, hogy 0,5 százalékon hagyják áprilisban az alapkamatot. Az óvatosságot a Brexit okozta bizonytalansággal magyarázták, illetve hangot adtak annak is, hogy a következő lépés nem vágás, hanem kamatemelés lehet. Megkezdődött az EU-referendummal kapcsolatos kampányidőszak is, így egyre hevesebb szócsatákra számíthatunk: George Osborne szavait már korábban felkapta a sajtó: szerinte egy háztartásnak évi 3400 fontjába kerülne, ha az Egyesült Királyság elhagyná az Európai Uniót.

Japán: gyenge adatok, mindenki a jegybank lépéseire vár

Ezt mutatják az adatok: a japán adatok továbbra sem adnak sok okot az örömre, és a GDP-növekedés is visszaesett (6. ábra). A távol-keleti ország egyértelműen a márciusi BMI-k legnagyobb vesztese volt: a feldolgozóipari és szolgáltató szektor komponensei is váratlanul esni kezdtek, így folytatva a februárihoz hasonló sikertelen szériát. A feldolgozóipari BMI 49,1-re zsugorodott, 2013 első negyedéve óta ez a legalacsonyabb. Az új külföldi megrendelések szintén a vártnál rosszabbul teljesítettek, a szolgáltatások pedig kicsivel 50 alá mentek. Ezek az eredmények visszaköszöntek a Tarkan első negyedéves jelentésében, amely egyértelmű visszaesésről számolt be. Aggasztó továbbá, hogy még a vállalati szektor is sokkal kisebb mértékű inflációra számít a jövőben, mint ahogy arra korábban számítottak: az akkor 1,7 százalék helyet 1,2-re számítanak a megkérdezettek. Ugyanakkor jó hír, hogy a pénzintézetek hitelezése új, 1989 óta nem látott magasságba ért.

A februári ipari termelés történetének harmadik legrosszabb eredményét produkálta, az előző év azonos időszakához képest 5,6 százalékkal volt rosszabb (bár érdemes megjegyezni, hogy a kínai holdújév szezonalitása is közrejátszott az adatokban). A kiskereskedelem a vártnál szintén sokkal gyengébb volt, a fogyasztás -0,9 százalék tavaly februárhoz képest. Az infláció megegyezett az előrejelzett értékekkel, így 0,3 százalékig emelkedett, a jegybank által preferált energia- és élelmiszeráraktól megtisztított adat pedig maradt 1,1 százalék, azonban az erős jen és a várakozások módosulása sem segít az infláció beindításán.

A bérek a vártnál jobban emelkedtek, az előző évhez képest 0,9 százalékkal emelkedtek. Ám amíg történelmi sebességgel nő a fizetés, ez még korántsem elég arra, hogy beindítsa az inflációt vagy felpörgesse a fogyasztást.

 

Kilátások: a Fidelity szakértői úgy látják, hogy a japán gazdaság 2016-ban folytatja a növekedést és elmozdul a gyenge 2015-ös szintről. Az első negyedéves adatok viszont továbbra is gyenge fogyasztást jeleznek, ami a béremelések várható elmaradása miatt továbbra is kétségeket ébreszthet. A 2015 közepe óta erősödő jen hasonlóan hátráltatja a gazdasági növekedést, viszont a kínai fiskális és hitelezési enyhítés miatt a külföldi kereslet, a japán jegybank monetáris politikája és a japán vállalatok kiadásai jó hatással lehetnek a gazdaság bővülésére. Az elemzői várakozások szerint hamarosan jelentős költségvetést élénkítő csomagot jelenthet be a japán jegybank.

Monetáris politika: a BoJ áprilisi ülésén ismét gyenge növekedési adatokkal, stagnáló inflációval és egy tragikus földrengéssel kellett, hogy szembenézzenek a folyamatosan erősödő jen mellett, miközben a negatív kamatokat is egyre több kritika éri. Áprilisi ülésén a monetáris tanács nem nyúlt hozzá az irányadó kamathoz, ismételve azt az indokot, amely szerint további információra van szükség a januárban bevezetett negatív ráta hatásait illetően. Ugyanakkor a döntéshozók többször is kifejezték, hogy szükségesnek tartják a további lépéseket, így számíthatunk vágásra, a mennyiségi enyhítőprogram kibővítésére, vállalati részvények, kötvények és ETF-ek vásárlására. Aso pénzügyminiszter még azt is szóvá tette, hogy hajlandó beavatkozni, ha a jen tovább erősödik, továbbá új, a GDP 1-2 százalékát kitevő költségvetési stimulusra is lehet számítani, amelynek fő célja a fogyasztás növelése lesz.

Kína: folytatódik a stimulus és a puha landolás

Ezt mutatják az adatok: az elmúlt hónapban erősödő kínai gazdaságról érkeztek adatok, ám nem feltétlenül azokból a szektorokból jött a jó hír, amelyekre számítottunk: leginkább a költségvetési és hitelezési stimulusokra jellemző erősödés volt tapasztalható. Mind a négy kínai BMI javult a szolgáltatásokon és a feldolgozóiparon át a Caixin és a „hivatalos” változat is, olyannyira, hogy a tavaly májusihoz képest most álltak a legjobban, amely a 2015 első feléhez és 2014-hez hasonló aktivitásra enged következtetni. Ugyanakkor a foglalkoztatottsági adatok nem mutatna jól: 48,5-re zsugorodott a BMI komponense. Ez valahol várható is volt, hiszen a strukturális reformok közepette a kínai kormány próbálja leépíteni a robusztus ipart abban a reményben, a szolgáltatói szektor majd felszívja a leépített dolgozókat.

A kvantitatív adatok szintén növekedésről tanúskodnak, igaz, a háttérben akadnak érdekes elemek. Az első negyedéves GDP a vártnak megfelelően 6,7 százalékkal volt jobb az előző év azonos időszakához képest, de meglepő volt, hogy mi okozta ezt a növekedést: az előző negyedévhez képest a feldolgozóipar a 2013-as növekedési szintjére ugrott vissza, míg a szolgáltatások 2009 óta a leglassabb növekedést produkálják (7. ábra), ami elég furcsa akkor, amikor a kínai kormány éppen ennek az ellenkezőjére törekszik. Hasonlóan az előzőekhez, a befektetett eszközérték is jócskán nőtt, amelyhez nagyban hozzájárultak az állam által vezérelt beruházások, amelyek 23,3 százalékkal magasabbak az előző év azonos időszakához képest. A magánbefektetések továbbesnek, mostanra 6 százalékkal alacsonyabbak az előző év azonos időszakához képest, viszont a kiskereskedelem 10,5 százalékkal teljesített jobban. A kereskedelmi adatok igen pozitívak voltak, bár a számokban még visszatér a kínai holdújév szezonalitása. Az első negyedévben összességében az export 4,2 százalékkal, az import pedig 8,1 százalékkal volt kevesebb az előző évi adatokhoz képest.

A gazdasági stimulus hatásai végül a hitelezésnél csapódtak le: a teljes társadalmi finanszírozás a vártnál sokkal magasabb volt márciusban, az első negyedéves adat pedig az eddigi legnagyobb volt. A naptárhatástól megtisztított eredmény szerint GDP-arányosan 8 százalék volt a bővülés évesítve, ami gyorsabb növekedést jelez, mint az elmúlt néhány évben bármikor, például a 2015-ös 6 százalékhoz képest. A hatás átgyűrűzik az ingatlanpiacra is: az új lakások ára az eddigi legnagyobb havi ütemben nő 2014 óta, 70 városból 62-ben tapasztalható az áremelkedés. A devizatartalék 10 milliárd dollárral nőt márciusban, ami október óta az első gyarapodás.

 

Kilátások: Kína ismét jelentősen stimulálta gazdaságát, amely rövid távon növeli az aktivitást, így továbbra is alátámasztottnak látszik a Fidelity szakértői véleménye, miszerint nem kell tartani a kemény landolástól. Ugyanakkor érdemes megjegyezni, hogy a stimulus annak volt köszönhető, hogy a kínai kormány túl magasra tűzte ki a növekedési célt (6,5-7 százalék), viszont az lassulni fog. Óvatosságra int az is, hogy úgy tűnik, a kormány visszább lépett attól a céltól, hogy átrendezze a gazdaságot, ezért mindenképp érdemes figyelni a reformok sorsát, viszont azok nélkül Kína jelentős problémákkal találhatja szembe magát később.

Feltörekvő piacok: Kína, az árupiacok és a Fed háromszögében

Ezt mutatják az adatok: a fejlett piacok aggregált BMI-je a második legjobb havi növekedést produkálta a válság óta (50,1), legutóbb 2015 első negyedévében volt ilyen. Persze ne feledkezzünk meg arról, hogy nagyon törékeny ez a fejlődés.

Nem meglepő módon ez is Kínának köszönhető, de széles spektrumon mozog a javuló komponensek száma. Az ázsiai BMI-k teljesítettek a legjobban, az összes országnak sikerült javítania. Tajvan, India, Indonézia és Vietnam is erősödik, Korea és Szingapúr éppen 50 alatt van. Dél-Amerikában Mexikó és Brazília tudott szépíteni valamelyest, azzal a kettősséggel, hogy Mexikó a legerősebb feltörekvő piac a térségben, míg Brazília gazdasága mély válságban van. Lengyelország és Dél-Afrika szintén a nyertesek listáján van, míg Törökország, Oroszország és Csehország voltak azok, akiknek nem sikerült bővülni.

Kilátások: Kína stabilitása továbbra is kulcsfontosságú a legtöbb fejlődő ország számára, így a legutóbbi gazdasági stimulus által fűtött kínai felpattanás jót tett ezeknek az országoknak. A termékárak nőttek az elmúlt időben, ami szintén jól jött ezeknek a piacoknak. Az erős dollár jelenthet még hátrányt a gazdaságoknak, de ez is enyhült, miután a Fed bejelentette, hogy jelenlegi állapotok szerint rendezkednek be a vártnál hosszabb időre. A Fidelity korábban úgy becsülte, hogy több feltörekvő gazdaság is jelentős növekedés elé néz 2016-ban, és úgy tűnik, eddig jó lóra tettek az elemzők. Azonban nem árt észben tartani, hogy a kínai kormány visszatáncolása a strukturális reformoktól tompító hatással lehet a feltörekvő piacok növekedésére is.

Monetáris politika: Dilma Rousseff brazil elnöknőt végül vád alá helyezték, így 180 napra felfüggesztették a pozíciójából. Helyét a nem túl népszerű Michel Temer vette át, aki nem élvez túl nagy támogatottságot és a gazdasági kihívásokkal sem tud megbirkózni, ráadásul szintén érintett a korrupciós botrányban. Ami biztos, az a brazil gazdaság bizonytalansága egy ilyen helyzetben.

Eközben Indiában a központi bank tovább vágott a kamaton 0,25 százaléknyit (tavaly óta összesen 1,5-öt) ezzel jelezve, hogy készek a növekedést tovább ösztönözni a halványuló inflációs környezetben. Dél-Afrika ezzel szemben 0,25 százalékkal emelt 1,25 százalékig és további emelés várható közepes infláció miatt.

 

Kockázatok

Jelentősen lassuló amerikai növekedés/recesszió: ha az amerikai gazdaság jelentősen lassul, a világ többi része követi a kereskedelmi és pénzügyi összeköttetés miatt. A piaci félelmek megnövekedtek ezzel kapcsolatban az év eleje óta, de a pénzügyi feltételek javultak az elmúlt időszakban, így az adatok nem adnak okot ezekre a félelmekre. Kína, az erős dollár és az olaj árának váratlan változása már inkább adhat okot aggodalomra.

Kína kemény landolása: elégtelen vagy hibás stimulus Kínában, ami nagyobb lassuláshoz vezet az egész világra kihathat, így a belső gazdaságra építő szektorokra is a fejlett piacokon, amelyek így szintén lassulnának. Ez kiterjedne a pénzpiacokra és tovább nyomná a nyersanyagárakat. Ilyen környezetben a jegybankok további enyhítésre kényszerülnének forrás nélkül. A legfrissebb adatok szerint a kínai aktivitást a gazdasági stimulusok és a hitelezés tartja fent. Ez nem csökkenti a fentebb jelzett pénzügyi kockázatokat, a pánikszerű pénzkimenekítés lehetőségét vagy a gazdasági lassulást, de jelentősen lecsökkenti a kemény landolás lehetőségét.

Felgyorsul az amerikai infláció: ha a vártnál gyorsabb lesz az infláció valamilyen okból, a kamatemelések túl gyorsak lehetnek. A globális pénzügyi kondíciók ilyen gyors szigorítása – főleg a lassuló környezetben – nagyon rossz hatással lehet a világgazdaságra, főleg a sérülékeny feltörekvő piacokra. A maginfláció megugrása ellenére ez egy elég távoli kimenetelnek tűnik, főleg úgy, hogy a Fed elégedett a 2 százalékos cél körüli mértékkel egy ideig.

Feltörekvő piacok válsága: további nyomás az EM-eken (Kína, Fed, nyersanyagpiac, erős dollár, belső fejlődés) könnyen okozhat válságot (több sérülékeny ország is van, élükön Brazíliával). Ahogy ez a válság begyűrűzik a fejlett piacokra, a globális növekedés megtorpanhat.