5p

Mit remélt Magyarország az EU-tagságtól és mi lett mindebből 20 év alatt?
Devizahitelezés, euróbevezetés, uniós pénzek, kilátások - online Klasszis Klubtalálkozó élőben Medgyessy Péterrel!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is Magyarország korábbi miniszterelnökétől!

2024. április 22. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Az elmélet szerint egy jól árazott piacon minden befektetésnek az értékpapírpiaci egyenesen kellene lennie. A gyakorlatban azonban találunk olyan eszközöket, amelyeknek a hozama ettől eltér. Kérdés, hogy az eltérések csak a véletlennek köszönhetők, vagy van valamilyen fundamentális oka?

Yakov Amihud, a New York-i egyetem pénzügy professzora az Budapesti Corvinus Egyetemen az 5th Annual Financial Market Liquidity nevű konferencián adta elő friss kutatását, 2014. november 21-én. (A cikk címe: The Pricing of the Illiquidity Factor's Systematic Risk)

A rejtély

Aki egyetemi tanulmányaiból emlékszik a tőkepiaci eszközök árazási modelljére (CAPM), az jól tudja, hogy a CAPM-beli béta egy adott részvénynek a piaci portfólióval való együttmozgását méri. Amelyik részvénynek magasabb a bétája, attól magasabb elvárt hozamot várnak a befektetők.

Emlékeztetőül, az értékpapírpiaci egyenes az elvárt hozamot mutatja a piaci béta függvényében.

Értékpapírpiaci egyenes

Az elmélet szerint egy jól árazott piacon minden befektetésnek az egyenesen kellene lennie. A gyakorlatban azonban találunk olyan eszközöket, amelyeknek a hozama ettől eltér. Kérdés, hogy az eltérések csak a véletlennek köszönhetők, vagy van valamilyen fundamentális oka. Fama és French 1993-ban megjelent híres cikke megmutatta, hogy lehet még néhány olyan fontos tényező a piaci indexen (piaci kockázati prémium) kívül, amelyek miatt a befektetők módosíthatják hozamelvárásukat. Ilyen az

  • SMB: „small minus big” - a kis- és nagyvállalati részvények közötti különbség az elvárásokban (vállalatméret);
  • HML: „high minus low” - a kis- és nagy Market-to-Book rátájú cégek közötti különbség (általában a növekedési várakozásokat jelenti);
  • UMD: „up minus down” - az előző időszakban legjobban és legrosszabbul teljesítő részvények közötti különbség (Ez utóbbi tényezőt Carhart (1997) ajánlja.).

Ha a jelenlegi piaci körülmények között visszateszteljük, hogy jó-e ez a négyfaktoros modell, akkor nagy valószínűséggel arra jutunk, hogy van jó néhány olyan alulárazás a piacon, amit nem tudunk megmagyarázni a fenti  tényezőkkel. Yakov Amihud egy újabb faktort, az IML-t ajánlja, ami az illikviditási prémiumot ragadja meg:

  • IML: „illiquid minus liquid” - az illikvid és a likvid részvények közötti különbség.

Már korábban is ismert volt, hogy adott időpontban a likvidebb részvényeket máshogy árazták, mint a kevésbé likvid részvényeket. Azt is megmutatták már, hogy ugyanazt a részvényt az időben másként árazzák, ha más a likviditása. Ezt mutatja például az ún. Amihud-illikviditási (ILLIQ) mérték, ami a napi abszolút hozamok és a napi forgalom arányának éves (vagy x napon át mért) átlaga. Az IML ötlet tehát jónak tűnik, de ha egyszerűen beillesztjük a regressziós modellbe és visszatesztelnénk, az adatok szerint a likviditás nem magyarázná szignifikánsan ezeket a hozamkülönbözeteket. Ezek szerint nem létezne likviditási prémium?

Amihud a következőt javasolja: gondoljunk bele abba, hogy az elmúlt 20-30 évben mindig ugyanolyan időszakokkal találkoztunk-e a tőzsdén? Voltak bizony likviditási válságok, likviditásbőséggel jellemzett időszakok, tripla bolondóra, krízisek. A likviditás hiánya nem volt mindig ugyanannyira égető probléma! Vagyis akkor kellene, hogy a likviditás költsége hasson az árazásra, amikor likviditáshiány van.

Brunnermeier és Pedersen 2009-ben a pénzügyi válságra reagálva írt tanulmányukban felhívták a figyelmet arra, hogy a piaci likviditás (forgalom nagysága, árhatás, árrés alakulása) szorosan összefügg a finanszírozási likviditással (vagyis milyen olcsón és könnyen tudok forrásokat szerezni, megújítani). Ezt felhasználva Amihud azt hangsúlyozza, hogy a piaci likviditást az egész piacot érintő kockázatnak tekintsük és különböztessük meg azokat az időszakokat, amikor olcsón és könnyen lehetett forráshoz jutni azoktól, amikor ez nem ment könnyen. Vagyis figyeljünk oda finanszírozási likviditásra. Ő a korábbi időszak BAA besorolású kötvények felárát tekinti olyan mérőszámnak, ami jól mutatja a finanszírozási költségét. Elvégre is válságban drágább pénzhez jutni és ennek érződnie kell a tőzsdei kereskedésben is. Ez már tényleg működik, az adatok is alátámasztják.

Az ábra alapján talán nem is kell nagyon magyarázni, hogy ez a hozamfelár mennyire jól mutatja a forrásbevonási nehézségekkel járó időszakokat:

BAA kötvények hozamfelárai. Jól látszanak a nehezen finanszírozható időszakok.
A szürkével jelzett időszakokban az USA gazdasága recesszióban volt.
Forrás: FRED

Amihud azt is megmutatja, hogy ha a piaci likviditás hiánya is szignifikánsan hat a likviditás árazására. A piaci likviditást itt a tőkepiaci index volatilitásának változásával méri. Ő a volatilitást az adatokból számolta, de illusztrációként nézzük meg a volatilitást szintén jelző VIX indexet! A volatilitás idősorának ábrája is magáért beszél, nem minden likviditási krízis jelentett jelentős árzuhanást, de hatott a pénzügyi piac teljesítményére:

Volatilitás és az S&P500 index az időben. Forrás: //seekingalpha.com

Összegezve, a likviditás árazása tehát attól függ, hogy éppen mekkora likviditásbőség vagy hiány van a világban. Ezeket az eszköz (piaci) likviditás és a finanszírozási likviditás nagyságával ragadhatjuk meg. A részvényeket az eredeti CAPM-hez képest alulárazzák, ha likviditáshiány van (akár finanszírozási, akár piaci), és mindez az árazási különbség eltűnik, ha nem kell törődnünk a likviditási problémákkal.

A rejtély megoldója

Yakov Amihud a New York University-hez tartozó Stern Business School-on (az ottani gazdálkodástudományi kar) pénzügy professzor (Ira Leon Rennert Professor of Entrepreneurial Finance) aki a hetvenes évek közepétől ír a részpiaccal és a vállalati összeolvadásokkal kapcsolatos világszínvonalú publikációkat. Ez itt a Stern bejárata New Yorkban:

 

 

Ő itt pedig a szerző előadás közben:

 

 

Havran Dániel

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

FinLab Mi az az átváltható kötvény?
Mezőfi Balázs | 2015. július 24. 17:17
Az átváltható kötvények érdekes alternatívát nyújtanak mind a befektetők, mind a kibocsátók számára a részvényekkel és kötvényekkel szemben, ennek ellenére a hazai piac mérete elhanyagolható. Néhány hazai kibocsátóval azonban találkozhatunk, legutóbb például a Plotinus holding cég bocsátott ki átváltható kötvényeket. A cikk első részében bemutatom az átváltható kötvények árazásával kapcsolatos legfontosabb alapfogalmakat, amelyek fontosak lehetnek az eszköz működésének megértésében, második részében pedig bemutatom a témában végzett empirikus elemzésem legfontosabb eredményeit.
FinLab Rejtély a tőzsdén: a láthatatlan piacokról jön a forgalom?
Havran Dániel | 2015. május 11. 20:04
Vajon a tőzsdéken az alacsonyabb forgalom azért van, mert a kereskedők csere utáni étvágya csökkent volna? Az, hogy a tőzsdei forgalom még ma sincs a válság előtti szinten, abban nem annyira a bizalmatlanság, hanem sokkal inkább egy fontos intézményi változás, a dark poolok népszerűsége magyarázza.
FinLab A világ legnagyobb brókerbotrányának története
Berlinger Edina | 2015. május 10. 13:39
Az alábbiakban röviden ismertetem egy híres amerikai pénzügyi botrány történetét a lenti források fordításával és rövidítésével. Azt az olvasóra bízom, hogy megtalálja a közelmúlt hazai botrányaival való hasonlóságokat és különbözőségeket.
FinLab Ami most van az minden, csak nem normális tőkepiac
Misik Sándor | 2015. május 4. 08:58
A 2008-as válság óta megháromszorozódott amerikai részvényindexek emelkedése a válság előtti kereskedési mennyiség fele/egyharmada mellett történt, és folyamatosan csökkenő trendet mutat, ami érdekes kérdéseket vet fel több piaci szereplőben is.
FinLab Szemben az egész világgal: mi történik a magyar felsőoktatásban?
Berlinger Edina | 2015. április 26. 12:02
A nemrégiben újra fellángoló diáktüntetések jó alkalmat teremtenek arra, hogy végiggondoljuk, hogy mit csinálunk mi itt a felsőoktatásban.
FinLab Tényleg keveset költünk felsőoktatásra, vagy tartsák el magukat az egyetemek?
Havran Dániel | 2015. január 17. 18:00
Az elmúlt napokban az érettségi kérdése kapcsán újra sokat hallhatunk a felsőoktatási politikáról, illetve a felsőoktatás finanszírozásáról. Egyesek azt állítják, hogy keveset költünk a tudományra és annak disszeminációjára, mások azt hangoztatják, hogy az lenne az egészséges, hogy ágazat maga termelné ki működésének költségét. Hol az igazság? Mennyire lehet ezt az „iparágat” alul- vagy felülfinanszírozni? Járjuk körül ezt a kérdést a blogban.
FinLab Milyen egy jó nyugdíjrendszer?
Berlinger Edina | 2015. január 10. 11:01
A szakirodalmi kritikák szerint, a létező nyugdíjrendszerekkel általában az a baj, hogy nem tudják megfelelően kezelni a demográfiai és a munkaerő-piaci trendeket, illetve kevéssé átláthatók. Tervezzünk új nyugdíjrendszert, de előbb számoljunk le a mítoszokkal!
FinLab Intézményesített csalás? Elképesztő trükkel húzzák le a tőzsdézőket
Misik Sándor | 2015. január 5. 20:01
Egy befektető azt vette észre, hogy az általa adott megbízások mindig kicsit „arrébb” teljesültek, mint tervezte - utánajárt, miféle boszorkányság áll a háttérben és amit talált, az egészen elképesztő volt. Csak úgy kerülhetjük el a lehúzást, ha saját tőzsdét nyitunk, és veszünk egy hatvan mérföldes kábeltekercset?
FinLab Filléres gondok és fényűzés: a magyar sport két arca
Juhász Péter PhD CFA | 2014. december 30. 16:28
Úgy tűnik, itthon néhányan mesésen megélnek a jelenlegi zavaros sportvezetési helyzetből, miközben a többségnek filléres gondjai vannak. A szinte áthatolhatatlan fal azonban nem sportágak között húzódik, s nem is a tömeg és a versenysport között.
FinLab A cashflow és az igazság
Fazakas Gergely | 2014. december 22. 11:36
A minap egy számvitel előadására ültem be ahhoz a csoporthoz, melyet én magam vállalati pénzügyekre oktatok.. Számviteles kollégám izmos felütéssel kezdte az előadást: „Vannak tárgyak, ahol alulértékelik, és vannak, ahol nagyon túlértékelik az eredménnyel szemben a cashflow szerepét – én majd elmondom az igazságot.”
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG