Üzlet és hit - 1. rész

2013. július 18., 14:00

Előszó
Néhány évvel ezelőtt közgazdászként, teológusként és – nem utolsó sorban – vállalkozóként elkezdtem azon gondolkozni, hogy lehetséges-e hazánk belső jogi és gazdasági kultúrája közepette keresztény alapon becsülettel helytállni. Ilyen gazdasági-vállalkozási témák merültek fel számomra: jólét, megtakarítások és adakozás, munka és pihenés, venni és eladni, kölcsönzés és hitelezés, alkalmazók és alkalmazottak, a Föld erőforrásainak felhasználása a termelésben. Új lendületet az utóbbi évek – számomra hellyel-közzel kérdéses – eseményei és intézkedései adtak. Vizsgálódásaim során rájöttem, hogy a Biblia igen sokat beszél ezekről a témákról. Tisztában vagyok azzal is, hogy ezek a témák akár egy nagyobb munka kereteit is megérdemelnék, de ha a kedves Olvasó megengedi, maradnék a talán némileg hiányos, de inkább gondolatébresztő terjedelem mellett. Kérem az Olvasót, hogy cikkem kapcsán ne gyanakodjon térítésre vagy hasonló szándékra – tisztán és egyszerűen a közös elgondolkozás a célom! Lehet, hogy fejtegetésim néhol masszív teologizálásnak tűnnek majd – különösen az elején, de ezek célja a megalapozás, és remélem, hogy ezekből is gymölcsöző polémia alakulhat ki ezeken az oldalakon.

Bevezetés a témához
Jó vagy gonosz dolog-e az üzlet?
Sok ember számára az olyan fogalmak, mint profit, verseny, pénz, vagy éppen üzlet negatív morális mellékjelentéssel is bírnak. Azok számára, akik viszont a „bizniszben”, az üzleti életben tevékenykednek, néha úgy tűnik, hogy a vétkesség halvány felhője veszi körül őket, és azt gondolják, hogy munkájuk fontos, de morális szempontból legjobb esetben is „semleges” az, amit tesznek. Igazából nagyon kevés ember gondolja azt, hogy az üzlet önmagában véve morálisan is jó.
Az utóbbi idők üzleti botrányai (vegyük csak azt az eseménysort, ami a most is a minket körülvevő válságot elindította) arra a következtetésre juttatott el sok embert, hogy az üzleti életben valami alapvetően benne rejlő, vagy velejáró módon tendál az igazságtalanság felé. Ilyen módon magát az üzletet és a vállalkozást – a benne résztvevőkkel együtt – valamiféle gyanakvás sötétszürke fellege veszi körül. Az itt következő sorozatomban arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy az üzleti tevékenység sok aspektusa önmagában véve is morálisan sok jót hordoz, de ugyanezekben a tevékenységekben a visszaélés és igazságtalanság sok lehetősége is megbúvik.
Lehet, hogy most sokan azt a gondolatot szegezik velem szembe, hogy ezeket a fogalmakat tartsam a templom falai vagy egy egyetemi gazdaságetikai szeminárium keretei között, mert ezeknek semmi köze a jól prosperáló üzlethez. Saját szempontjukból lehet. Rátekintve magára az üzleti életre, a következő témákkal szeretnék foglalkozni behatóbban:
- tulajdonlás
- produktivitás
- munkaerő alkalmazása
- kereskedelmi tranzakciók (vétel és eladás)
- profit
- pénz
- a javak birtoklásának egyenlőtlensége
- verseny
- kölcsönzés és hitelezés
- beállítódások, attitűdök
- a szegénységre való hatás

Mielőtt azonban rátérnénk ezeknek a témáknak a tárgyalására (bibliai szempontból), két fontos ponttal kell foglalkoznunk. Az első az, hogy a Biblia szerint Isten az embert saját képére és hasonlatosságára teremtette; a  második téma a bűn és az igazságtalanság.

„Képére és hasonlatosságára”
Isten szereti az emberben visszatükröződő karakterét nézni. Sokszor elgondolkozunk (már akik elismernek valamilyen szellemi felsőbbséget a világban) azon, hogy miért is teremtette Isten olyannak a világot, amilyen? Miért adott morális parancsokat? Tulajdonképpen ez az a pont, ahol elkezdhetjük megérteni azt, hogy az emberi lénynek miért is van ilyen ősi és ösztönszerű belső lendülete arra, hogy dolgozzon. Ez az adalék az Istenhez való hasonlóság – Isten tulajdonságainak az imitációja. Isten teremtett minket úgy, hogy Őt imitáljuk. A Biblia első fejezete a következőt mondja:
Megteremtette Isten az embert a maga képmására, Isten képmására teremtette, férfivá és nővé teremtette őket. (1Móz 1,27)
Isten képmásának lenni annyit jelent, mint olyannak lenni, mint Isten és Istent képviselni a földön. Isten élvezi azt, ha az Ő kiválósága visszatükröződik bennünk. Isten megteremtette Ádámot és Évát,
És látta Isten, hogy minden, amit alkotott, nagyon jó. (1Móz 1,31a)
Ránézett a teremtményére és öröme telt benne. Mindenben, amit teremtett, de különösképpen az emberben, akit a saját képére teremtett.
Ha Ön, kedves Olvasó, már szülő, akkor már tudja, hogy van egy speciális jellegű örömünk abban, amikor gyermekünk valamely jónak mondható tulajdonságunkat visszatükrözi, és követi azon szokások valamelyikét, amelyeket mi magunk is követünk. Az öröm, amit szülőként érzünk, csak halk visszhangja annak az örömnek, amit Isten érzehet velünk kapcsolatban, amikor mi magunk tükrözünk vissza valamit az Ő kiváló tulajdonságai közül. Legyetek tehát Isten képmásai, mint szeretett gyermekei (Ef 5,1).
Isten olyan módon teremtett minket, hogy szeretnénk olyanok lenni, mint Ő, szeretnénk imitálni Őt. Ráadásul szeretnénk azt is élvezni, amikor az Ő karakterének visszatükröződését látjuk saját személyünkben és életünkben, de akár a másokéban is. De ne kerülgessük a forró kását: a bűn rontja meg ezt az élvezetet. Ez a fajta bűn nem a felállított jogyszabályok áthágásából, vagy a közmorál által meghatározott határok átlépéséből ered. Ez az igazságosság átlépése. Nem dicsérjük azt a betörőt, aki kiváló és hibátlan tervvel kifosztott egy bankot (bármit is gondolunk a bankokról általában), mert ez nem Isten valamely kiváló tulajdonságát tükrözi vissza. Isten „okossága” mindig olyan módon jelenik meg, ami összhangban van morális karakterével, konzisztens az ember iránti szeretetével és igazságosságával. Emiatt sohasem próbálhatjuk meg Isten karakterét olyan módon utánozni, ami ellentmond az Ő morális törvényének.

Mit nem szeretnék
Egy-két dolgot azért szeretnék előre tisztázni még mielőtt belekezdenénk. Nem arról szeretnék írni, hogy miként döntsön a kedves Olvasó az üzleti életben felmerülő „kemény” kérdésekben. Ez mindenképpen egy hosszabb és kimerítőbb munka tárgya kellene legyen.

Mielőtt azonban górcső alá vennénk az üzleti etika igen összetett kihívásait, az üzleti élethez nem értő olvasók érdekében is különösen fontos megérteni az üzlet néhány alapvető összetevőjét. Felmerül a kérdés, hogy a profit, verseny, pénz és a javak tulajdonlása valamiféle gonosz dolog lenne? Vagy inkább valami morálisan semleges jelenségeknek számítanak, amiket mind jóra, mind rosszra fel lehet használni? Az előbbi két alapvető szemléletmódhoz képest én azon az állásponton vagyok ezek alapvetően jó dolgok, amiket Isten adott az emberi nemnek (bár ez így ebben a formában nem eleme a bibliai kijelentésnek), de ezek mindegyike sok olyan kísértést hordoz magában, amelyek visszaélésekhez és igazságtalanságokhoz vezethetnek. Természetesen ennek a blognak a keretei nem lehetnek teljes mértékben elegendőek az üzleti etika nem egyszer bonyolult „szürke foltjainak” a megtalálásra és feldolgozására. Van az üzleti élet jelenségei között sok dolog, ami – véleményem szerint – tisztán és világosan helyes vagy helytelen, amelyeket később szeretnék is nevükön nevezni.

Ezzel a háttérrel és szemléletmóddal felszerelkezve immár rátekinthetünk az üzleti élet egyes jelenségeinek különféle aspektusaira. Látni fogjuk, hogy az üzleti élet minden aspektusában több olyan réteg is fellelhető, amelyek lehetőséget kínálnak az Istennek való hálaadásra, de vannak olyanok is amelyek a bűnre való kísértést hordozzák magukban.

Halász Zsolt

 

Előszó
Néhány évvel ezelőtt közgazdászként, teológusként és – nem utolsó sorban – vállalkozóként

elkezdtem azon gondolkozni, hogy lehetséges-e hazánk belső jogi és gazdasági kultúrája

közepette keresztény alapon becsülettel helytállni. Ilyen gazdasági-vállalkozási témák

merültek fel számomra: jólét, megtakarítások és adakozás, munka és pihenés, venni és eladni,

kölcsönzés és hitelezés, alkalmazók és alkalmazottak, a Föld erőforrásainak felhasználása a

termelésben. Új lendületet az utóbbi évek – számomra hellyel-közzel kérdéses – eseményei és

intézkedései adtak. Vizsgálódásaim során rájöttem, hogy a Biblia igen sokat beszél ezekről a

témákról. Tisztában vagyok azzal is, hogy ezek a témák akár egy nagyobb munka kereteit is

megérdemelnék, de ha a kedves Olvasó megengedi, maradnék a talán némileg hiányos, de inkább

gondolatébresztő terjedelem mellett. Kérem az Olvasót, hogy cikkem kapcsán ne gyanakodjon

térítésre vagy hasonló szándékra – tisztán és egyszerűen a közös elgondolkozás a célom!

Lehet, hogy fejtegetésim néhol masszív teologizálásnak tűnnek majd – különösen az elején, de

remélem, hogy ezekből is gymölcsöző polémia alakulhat ki ezeken az oldalakon.

Bevezetés a témához
Jó vagy gonosz dolog-e az üzlet?
Sok ember számára az olyan fogalmak, mint profit, verseny, pénz, vagy éppen üzlet negatív

morális mellékjelentéssel is bírnak. Azok számára, akik viszont a „bizniszben”, az üzleti

életben tevékenykednek, néha úgy tűnik, hogy a vétkesség halvány felhője veszi körül őket,

és azt gondolják, hogy munkájuk fontos, de morális szempontból legjobb esetben is „semleges”

az, amit tesznek. Igazából nagyon kevés ember gondolja azt, hogy az üzlet önmagában véve

morálisan is jó.
Az utóbbi idők üzleti botrányai (vegyük csak azt az eseménysort, ami a most is a minket

körülvevő válságot elindította) arra a következtetésre juttatott el sok embert, hogy az

üzleti életben valami alapvetően benne rejlő, vagy velejáró módon tendál az igazságtalanság

felé. Ilyen módon magát az üzletet és a vállalkozást – a benne résztvevőkkel együtt –

valamiféle gyanakvás sötétszürke fellege veszi körül. Az itt következő sorozatomban arra

szeretném felhívni a figyelmet, hogy az üzleti tevékenység sok aspektusa önmagában véve is

morálisan sok jót hordoz, de ugyanezekben a tevékenységekben a visszaélés és igazságtalanság

sok lehetősége is megbúvik.
Lehet, hogy most sokan azt a gondolatot szegezik velem szembe, hogy ezeket a fogalmakat

tartsam a templom falai vagy egy egyetemi gazdaságetikai szeminárium keretei között, mert

ezeknek semmi köze a jól prosperáló üzlethez. Saját szempontjukból lehet. Rátekintve magára

az üzleti életre, a következő témákkal szeretnék foglalkozni behatóbban:
- tulajdonlás
- produktivitás
- munkaerő alkalmazása
- kereskedelmi tranzakciók (vétel és eladás)
- profit
- pénz
- a javak birtoklásának egyenlőtlensége
- verseny
- kölcsönzés és hitelezés
- beállítódások, attitűdök
- a szegénységre való hatás
Mielőtt azonban rátérnénk ezeknek a témáknak a tárgyalására (bibliai szempontból), két

fontos ponttal kell foglalkoznunk. Az első az, hogy a Biblia szerint Isten az embert saját

képére és hasonlatosságára teremtette; a  második téma a bűn és az igazságtalanság.

„Képére és hasonlatosságára”
Isten szereti az emberben visszatükröződő karakterét nézni. Sokszor elgondolkozunk (már akik

elismernek valamilyen szellemi felsőbbséget a világban) azon, hogy miért is teremtette Isten

olyannak a világot, amilyen? Miért adott morális parancsokat? Tulajdonképpen ez az a pont,

ahol elkezdhetjük megérteni azt, hogy az emberi lénynek miért is van ilyen ősi és

ösztönszerű belső lendülete arra, hogy dolgozzon. Ez az adalék az Istenhez való hasonlóság –

Isten tulajdonságainak az imitációja. Isten teremtett minket úgy, hogy Őt imitáljuk. A

Biblia első fejezete a következőt mondja:
Megteremtette Isten az embert a maga képmására, Isten képmására teremtette, férfivá és nővé

teremtette őket. (1Móz 1,27)
Isten képmásának lenni annyit jelent, mint olyannak lenni, mint Isten és Istent képviselni a

földön. Isten élvezi azt, ha az Ő kiválósága visszatükröződik bennünk. Isten megteremtette

Ádámot és Évát,
És látta Isten, hogy minden, amit alkotott, nagyon jó. (1Móz 1,31a)
Ránézett a teremtményére és öröme telt benne. Mindenben, amit teremtett, de különösképpen az

emberben, akit a saját képére teremtett.
Ha Ön, kedves Olvasó, már szülő, akkor már tudja, hogy van egy speciális jellegű örömünk

abban, amikor gyermekünk valamely jónak mondható tulajdonságunkat visszatükrözi, és követi

azon szokások valamelyikét, amelyeket mi magunk is követünk. Az öröm, amit szülőként érzünk,

csak halk visszhangja annak az örömnek, amit Isten érzehet velünk kapcsolatban, amikor mi

magunk tükrözünk vissza valamit az Ő kiváló tulajdonságai közül. Legyetek tehát Isten

képmásai, mint szeretett gyermekei (Ef 5,1).
Isten olyan módon teremtett minket, hogy szeretnénk olyanok lenni, mint Ő, szeretnénk

imitálni Őt. Ráadásul szeretnénk azt is élvezni, amikor az Ő karakterének visszatükröződését

látjuk saját személyünkben és életünkben, de akár a másokéban is. De ne kerülgessük a forró

kását: a bűn rontja meg ezt az élvezetet. Ez a fajta bűn nem a felállított jogyszabályok

áthágásából, vagy a közmorál által meghatározott határok átlépéséből ered. Ez az

igazságosság átlépése. Nem dicsérjük azt a betörőt, aki kiváló és hibátlan tervvel

kifosztott egy bankot (bármit is gondolunk a bankokról általában), mert ez nem Isten

valamely kiváló tulajdonságát tükrözi vissza. Isten „okossága” mindig olyan módon jelenik

meg, ami összhangban van morális karakterével, konzisztens az ember iránti szeretetével és

igazságosságával. Emiatt sohasem próbálhatjuk meg Isten karakterét olyan módon utánozni, ami

ellentmond az Ő morális törvényének.
Értékeld a cikket
Jelenlegi értékelés

Korábbi blogposztok

Friss kommentek

  • Milyen egy jó nyugdíjrendszer?

    „Kedves Szerző! Az alapblog.hu-n Zentai Péter interjú alanya a nyugdíjkorhatár és az egészségügyi kiadások összefüggéseit kereste, és arra jutott, hogy a magasabb nyugdíjkorhatár nagyobb egészségügy...”

    2015. október 01., 07:50 lzoli41
  • Milyen egy jó nyugdíjrendszer?

    „Az állami nyugdíjat fokozatosan meg kellene szüntetni, 15-20 éves kifutással. Közben erősen támogatni, propagálni az öngondoskodást. (és fokozatosan megszüntetni a nyugdíjjárulékot/adót) A szolidaritá...”

    2015. augusztus 12., 16:45 Hugo
  • Milyen egy jó nyugdíjrendszer?

    „A tegnapi nap során az alapblog.hu-n megjelent egy grafikon azzal a címmel:napjaink egyik legérdekesebb kérdése, hogy a technológiai fejlődés miért nem növelte a termelékenységet. Az egyik hozzászólás...”

    2015. július 29., 07:44 lzoli41

Alapblog

  • nincs bejegyzés

Friss blogbejegyzések

  • Mi az az átváltható kötvény?

    Mi az az átváltható kötvény?

    2015-07-24 17:17:00

    Az átváltható kötvények érdekes alternatívát nyújtanak mind a befektetők, mind a kibocsátók számára a részvényekkel és kötvényekkel szemben.

  • Rejtély a tőzsdén: a láthatatlan piacokról jön a forgalom?

    Rejtély a tőzsdén: a láthatatlan piacokról jön a forgalom?

    2015-05-11 20:04:00

    Vajon a tőzsdéken az alacsonyabb forgalom azért van, mert a kereskedők csere utáni étvágya csökkent volna?

  • A világ legnagyobb brókerbotrányának története

    A világ legnagyobb brókerbotrányának története

    2015-05-10 13:39:00

    Az egész egy hatalmas piramisjáték volt, amit egy halkszavú, de karizmatikus nagybefektető irányított évtizedeken át.

  • Ami most van az minden, csak nem normális tőkepiac

    Ami most van az minden, csak nem normális tőkepiac

    2015-05-04 08:58:00

    A 2008-as válság óta megháromszorozódott amerikai részvényindexek emelkedése a válság előtti kereskedési mennyiség fele/egyharmada mellett történt.

  • Szemben az egész világgal: mi történik a magyar felsőoktatásban?

    Szemben az egész világgal: mi történik a magyar felsőoktatásban?

    2015-04-26 12:02:00

    A magyar kormány felsőoktatási politikája nemcsak a diákok, az oktatók és a munkáltatók érdekeivel megy szembe, de emellett még a közgazdaságtan legfontosabb állításaival, az EU-s közös politikákkal és úgy általában az egész világgal is.