Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
  1. a
  2. b
  3. c
  4. cs
  5. d
  6. e
  7. f
  8. g
  9. h
  10. i
  11. j
  12. k
  13. l
  14. m
  15. n
  16. ny
  17. o
  18. p
  19. q
  20. r
  21. s
  22. sz
  23. t
  24. ty
  25. u
  26. v
  27. w
  28. z
  29. zs
Árfolyam (kötvény)
Az árfolyamot a kötvény névértékének százalékában határozzák meg. A bruttó árfolyam az értékpapír tényleges ellenértéke, amelyet a vevő megfizet az eladónak. A nettó árfolyamot úgy kapjuk meg, hogy a bruttó árfolyamból levonjuk a felhalmozott kamatot. A felhalmozott kamat a soron következő esedékes kamatnak - az előző kamatfizetéstől a papír megvásárlásáig jutó időtartamra jutó - időarányos része. A felhalmozott kamatot azért kell a vevőnek megfizetnie az eladó részére, mert a kamatfizetés esedékességekor a teljes kamatpriódusra jutó kamatot az a személy kapja meg, aki éppen a papír tulajdonosa. A kötvények árfolyamjegyzésekor a vétel/eladás kifejezéseket az ügyfelek szemszögéből kell érteni, azaz a vételi árfolyam jelöli azt az értéket, amelyen a papírt megvásárolhatjuk a forgalmazótól, az eladási árfolyam pedig azt, amelyen el tudjuk adni azt. A 99,11%-os árfolyam azt jelenti, hogy egy 10 000 forint címletű papír ellenértéke 9911 forint.
Államkötvény
A Magyar Államkötvény egy évnél hosszabb futamidejű, kamatozó állampapír. Jelenleg 3, 5, 10 és 15 éves futamidővel kerülnek értékesítésre. A fix kamatozású államkötvények esetében már a kibocsátáskor meghirdetett és rögzített az egyes kamatfizetési periódusokban kifizetendő kamat nagysága. Általában évente két alkalommal fizet kamatot, a tőke törlesztésére a lejáratkor, egy összegben kerül sor. Ezzel szemben a változó kamatozású kötvényeknél csak a kamat-megállapítás módja és ideje rögzített, a kifizetendő kamat mértéke csak az adott kamatfizetési periódusra ismert. A kamatfizetés gyakoriságát tekintve a Magyar Államkötvények között vannak éves és féléves gyakorisággal kamatot fizető papírok is. A 2002-től kibocsátásra kerülő államkötvények évente fizetnek kamatot. A Magyar Államkötvény alapcímlete 10 ezer forint. A Magyar Államkötvény új sorozatai csak dematerializált formában kerülnek kibocsátásra, tehát kinyomtatva nem léteznek ezek a papírok, csak értékpapírszámlán lehet őket nyilvántartani. A kötvény-sorozatok a kibocsátást követően bevezetésre kerülnek a Budapesti Értéktőzsdére. A Magyar Államkötvényt belföldi magánszemélyek, gazdálkodó szervezetek és külföldi befektetők egyaránt megvásárolhatják, illetve értékesíthetik az értékpapírok teljes futamideje alatt.
Állampapír
Az állampapír az állam által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír. Állampapír vásárlásával tulajdonképpen az államnak adunk kölcsönt, előre meghatározott kamatra és előre meghatározott időre. Ez utóbbi – azaz az állampapír futamideje – alapján megkülönböztetünk kincstárjegyet (1 évnél rövidebb lejáratú) és államkötvényt (1 évnél hosszabb lejáratú). Az állampapír előnye abban rejlik, hogy egyrészt bármikor eladhatjuk (azaz likvid), másfelől semmilyen kockázattal nem jár, hiszen az állam biztosan visszafizeti pénzünket. Mindennek fejében viszont az állampapírok kamata viszonylag alacsony. Az állampapírokat az Államadósság Kezelő Központ Zrt-nél és állampapír-forgalmazással foglalkozó bankoknál, befektetési vállalkozásoknál lehet megvásárolni és eladni.
Aukció
Olyan értékpapír-forgalombahozatali technika, amely során a kibocsátó az előzetesen meghirdetett feltételek mellett egy időpontban kéri ajánlattételre a vevőket. Az ajánlatok általában az ár alapján versenyeznek. Magyarországon az államkötvény és a diszkontkincstárjegy-kibocsátás általános módja.
Ask (eladási ajánlat)
Az a minimális összeg, amennyit egy értékpapír eladásakor az eladó az adott ügylet során ellenértékként szeretne kapni.
Átlagos hátralévő futamidő (duration)
Egy pénzáramlásnak (például a kötvényből származó kamat- és törlesztési kifizetéseknek) a kifizetések jelenértékével súlyozott átlagos futamideje. Nagysága jól tükrözi az adott pénzügyi eszköz árfolyamának érzékenységét a piaci hozamok változására. Minél nagyobb egy pénzügyi eszköz átlagos hátralévő futamideje, értéke annál érzékenyebb a hozamszintben bekövetkező elmozdulásokra.
Árfolyammarzs
Adott értékpapírra jegyzett - a névérték százalékában kifejezett - vételi és eladási árfolyam különbsége százalékpontban (bázispontban) kifejezve. Az elsődleges forgalmazók tőzsdei és KELER OTC árfolyamjegyzésük során a változó kamatozású államkötvények esetén legfeljebb 1 százalékpontos árfolyammarzsot alkalmazhatnak.
ÁKK Zrt.
Államadósság Kezelő Központ Zrt. Alapvető tevékenysége, hogy az éves költségvetési törvény alapján gondoskodik a központi költségvetés fizetőképességének fenntartásáról, az államadósság, valamint az állam átmenetileg szabad pénzeszközeinek kezeléséről, valamint nyilvántartja a központi költségvetést terhelő adósságot.
Allokáció
Túljegyzés esetén a jegyzés lezárását követő eljárás, melynek során a kibocsátó, illetve a forgalmazó az előre meghirdetett elvek alapján dönt az egyes jegyzések elfogadásának mértékéről. Ez az állampapír-aukciók esetében a kártyaleosztás elve.
Államadósság
Az állam fennálló tartozásainak összessége. Az államadóság mértékének legfontosabb mutatószáma az adósság/GDP arány, amely a maastrichti kritérium alapján 60 százalékos szint alatt elfogadható.
Hirdetés

Facebook