5p
Az átlagmagyar még mindig azt hiszi, hogy a sárga csekk ingyen van - holott minden fogyasztó fizet utána. Mindennek eredménye: fényévekre vagyunk elektronikus fizetésben Európától.

Továbbra is tízből kilenc magyar a készpénz-átutalási megbízással, azaz sárga csekkel fizeti ki számláinak legalább egy részét – derül ki a Kutatópont közvélemény-kutatásából. Banki csoportos beszedési megbízással az érintettek harmada próbált már meg számlát fizetni, míg direkt online utalással a megkérdezettek 15 százaléka élt. Az ATM terminálokon történő számlafizetés lehetőségével eddig a megkérdezettek 5 százaléka élt csak, noha a megkérdezettek több mint fele ismeri ezeket a számlafizetési lehetőségeket. A felmérés szerint a számlabemutató szolgáltatók oldalain (Távszámla, Díjnet) történő fizetéssel, vagy épp a mobiltelefonos fizetéssel (MasterCard Mobile) alig néhány százalék élt, ráadásul ezen lehetőségek sokkal kevésbé is ismertek a fogyasztók körében. (A kutatás kapcsán ugyanakkor érdekesség, hogy a felmérést készítők nem kérdeztek rá a dikerk bankkártyás fizetésre, amely mind több szolgáltató oldalán elérhető opció.)

A kutatók szerint a „sima” közszolgáltatások esetén egyeduralkodó a sárga (újabban pedig már fehér) csekk, míg ettől eltérő módon – pl. beszedéssel - jellemzően a pénzügyi szolgáltatások számláit (kölcsöntörlesztést, biztosítási díjakat) egyenlítik ki az emberek.

Hogy lehet egyszerű, ami kényelmetlen?

Annak ellenére használják az emberek a sárga csekket, hogy nézeteik szerint nem ez számít a legkényelmesebb számlafizetési módnak, ugyanakkor – annak dacára, hogy a szabályok szerint immár a csekknél az ügyfélnek kell figyelnie a beérkezési időt ami T+2 nap a posta esetén – ezt a megoldást tartják a válaszadók a legegyszerűbbnek és legbiztonságosabbnak. A jegybank adatai szerint a sárga csekk forgalom 2012-ben 238,9 millió tranzakcióban 2691 milliárd forint volt – tranzakciószámban 4,8, értékben 3,9 kevesebb, mint 2011-ben, vagyis a megoldás használata nagyon lassan, de folyamatosan csökken – bár az idén bevezetett ingyenes készpénzfelvétel ezt a tendenciát is megállíthatta.

Székely Levente, a Kutatópont kutatási igazgatója szerint az ügyfelek megosztottak, hogy érdemes-e néhány száz forinttal többet fizetni, ha cserébe nem kell postára menni - 39 százalék biztos nem fizetne, míg 32 százalékuk egyetért ezzel az állítással. Az új számlafizetési módokban a megkérdezettek 46 százaléka vonzónak találja, hogy otthonról is elintézheti befizetéseit, s 51 százalékuk örül annak, hogy így időt tud megtakarítani, ám több mint kétharmaduk számára a költségek számítanak, márpedig az alternatív megoldásokért fizetni kell.

Ki fizeti a Postát?

Ennek oka az, hogy míg a sárga csekk árát – ami egyébként magasabb, mint a banki tranzakcióké – a szolgáltatók érvényesíthetik a szolgáltatás díjában, de arra nincs mód, s törvény is tiltja, hogy ezt a költséget többletköltségként mutassák ki az ügyfelek felé, ami emiatt konzerválja ezt a világon unicumnak számító megoldást. Az MNB a törvény megszületésekor jelezte, hogy a jogszabályt rossznak tartja, mivel „nem segíti elő azt, hogy a lakosság és a vállalatok által igénybe vett szolgáltatások költségeit a szolgáltató differenciáltan és átlátható módon háríthassa át.

A törvény beégette azt a megoldást, hogy a szolgáltató a sárga csekk költségeit az összes ügyfél között szétterítheti, ám mivel ezt külön költségként nem számíthatja fel, ezért az alternatív megoldást választók számára nem tud kedvezményt adni, azok költségeit megtámogatni. A jegybank érvelése szerint a megoldás fogyasztóvédelmi elveket is sért, hiszen a más úton – beszedéssel, átutalással, kártyával, stb. - fizetők így annak dacára kénytelenek fizetni a sárga csekk költségeit, hogy a szolgáltatást nem veszik igénybe. Sokak szerint a megoldás a Magyar Posta további finanszírozásától ódzkodó kormányzat költségvetési kiadást védő lépése, hiszen emiatt rendkívül komoly bevétel keletkezik a Postán, amely e nélkül a bevétel nélkül drámaian rossz gazdálkodási eredményt érne el.

Európa legalján

S hogy ezzel mire jut Magyarország? A beszédes felmérésen túl ideidézhetjük a Magyar Nemzeti Bank idén nyári Jelentés a fizetési rendszerről szóló tanulmányát, amely szerint hazánk az elektronikus fizetési eszközök felhasználása tekintetében a legjelentősebb lemaradásban épp a közüzemi és egyéb szolgáltatások számláinak elektronikus fizetése terén áll: csoportos befizetéssel és egyéb elektronikus csatornán csak a számlakövetelések 24,3 százalékát egyenlítettük ki 2013-ban (2012-ben 23,5 százalék volt a mérték), miközben Nyugat-Európában ez az arány 70 százalék volt 2012-ben. Az átlagmagyar arról sem vesz tudomást, hogy a kétnapos postai átfutással szemben a banki átutalások átlagos átfutási ideje ma 2 óra alatt van. Nagy kérdés, hogy túlzott készpénzhasználat évi 100 milliárdos feleslegesen elfolyó társadalmi költségeibe mekkora tétellel számolta be a sárga csekket az MNB.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Vásárló Végleg vége a jó világnak: a 60 százalékos drágulás lassan megérkezhet a boltokba
Privátbankár.hu | 2024. március 28. 15:06
A csokoládé olyan szenvedélye az embereknek, hogy az elmúlt hónapokban képes volt rácáfolni a legalapvetőbb közgazdasági törvényre, a kereslet és kínálat önszabályozó mechanizmusának működésére.
Vásárló Kellemetlen áremelkedésre ébredhetnek szerdán a magyar autósok
Privátbankár.hu | 2024. március 25. 12:47
Drágul a benzin a húsvéti ünnepek előtt. 
Vásárló Hiába van vasszigor a magyar diszkontokban, erre jutott a legújabb Privátbankár Diszkont Árkosár-felmérés
Csernátony Csaba, Buksza blog | 2024. március 25. 05:44
Februárhoz képest 1,9 százalékkal nőtt a Privátbankár Diszkont Árkosarában szereplő termékek átlagára. Októberhez képest viszont bő 4 százalékos a csökkenés.
Vásárló Újra napirendre került a vasárnapi boltzár, a szomszédban
Buksza blog | 2024. március 24. 16:09
Könnyen lehet, hogy kellemetlen meglepetés érheti hamarosan a Romániába utazó magyarokat, ugyanis a bukaresti kormányt azt fontolgatja, hogy bevezeti a boltok kötelező vasárnapi zárva tartását.
Vásárló „Eldugják” a csokit a vásárlók elől egy diszkontláncban
Privátbankár.hu | 2024. március 23. 12:46
Az áruházak egyik vásárlásra csábító trükkje, hogy a pénztárak futószalagjai fölötti polcokon csábító apróságokat kínálnak a vevőknek ösztönözve az impulzus vásárlást. Ez megváltozhat a jövőben.
Vásárló Pórul járt a Tesco, a Lidl jött ki jól a veszekedésből
Buksza blog | 2024. március 21. 10:16
Mélyen a zsebébe kell nyúlnia a Tescónak azt követően, hogy a fellebbviteli bíróság is úgy találta, megtévesztő, ha úgy reklámozza Clubcardjának árait, mintha azok a Lildlénél is kedvezőbbek lennének.
Vásárló A romániai vásárlók nem ismernek tréfát
Privátbankár.hu | 2024. március 20. 15:21
Romániában győzelemre állnak a hazai élelmiszerek. Az ottani vásárlók többsége azokat választja a külföldi termékek helyett. Előbb leveszik a polcról a helyben termelt árut és csak utána nézik meg az árát. 
Vásárló Az osztrák nyugdíj igénylése
Márkázott tartalom | 2024. március 20. 09:47
Amennyiben életünk során nem csak Magyarországon dolgoztunk, hanem más országokban is, akkor jó tudni, hogy ezekből az országokból is számíthatunk nyugdíjkifizetésre. Ha Ausztriában dolgoztunk, akkor attól függően, hogy ez az időtartam mennyi volt, kaphatunk nyugdíjat egyenesen az osztrák nyugdíjfolyósítótól, vagy a magyar nyugdíjunkat emeli meg ez az időszak. Cikkünkben segítséget nyújtunk az osztrák nyugdíjrendszer megismeréséhez.
Vásárló Megváltozhatnak az áruházak, 237 000 milliárd forintból
Buksza blog | 2024. március 19. 08:36
Az EU rendületlenül alkotja azokat az új szabályokat, amelyek célja a kontinens iparának támogatása a fenntarthatóvá válásban és a digitalizálás elsajátításában. A kiskereskedelem is beállt a sorba.
Vásárló Fordulat az Ikeánál, már látszik, mire számíthatnak a magyar vásárlók
Privátbankár.hu | 2024. március 16. 16:19
Az Ikea vissza akarja hozni az elmúlt évek drasztikus inflációja előtti időszakot, ez pedig az árak jelentős csökkentését helyenként akár a profit rovására is.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG