Magyarországi nettó villamosenergia-fogyasztása a 2010-es évek második felében évi 1,3 százalék körül emelkedhet, így az összes fogyasztás 2020-ra elérheti a 46,2 terawattórát - áll a Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. (Mavir) előrejelzésében.
| Az elemzés 2030-ig tekint előre több szakaszban: 2019-ig, 2024-ig, illetve 2030-ig vázolja fel a fogyasztói igények alakulását. A tanulmány készítő ugyanakkor megjegyzik, hogy az elmúlt évtizedekben készített előrejelzések rendre nagyobb értéket prognosztizáltak a későbbi tényadatokhoz képest, ráadásul Európában a takarékosság és a hatékonyságjavulás nagyobb hatásával is lehet számolni. |
A tanulmány készítői - gazdasági prognózisok és a Nemzeti Energiastratégia 2030 keretdokumentuma alapján - abból indultak ki, hogy 2008-ig átlagosan a reál GDP éves növekedési ütemének 50-60 százalékával emelkedett az éves nettó villamosenergia-fogyasztás. A gazdasági válság az addigi viszonylag egyenletes igénynövekedés megtört, és az összes villamosenergia-felhasználás még tavaly sem érte el a válság előtti szintet. A hazai villamosenergia-rendszer bruttó éves csúcsterhelése 2008 óta gyakorlatilag állandósult, 6300-6500 megawatt körüli.
A prognózis alapváltozata 2015 után a nettó villamosenergia-fogyasztás évi 1,3 százalék körüli bővülésével számol, majd a 2020-as évektől ennél lassabb, évi 1 százalék körüli növekedést feltételez. Az összes villamosenergia-felhasználás , 2020-ra várt értéke alapváltozatban 46,2 terawattóra, 2030-ra pedig 50,6 terawattóra lehet.
Az alapváltozat szerint a 2015 és 2030 közötti időszakban jellemzően évi mintegy 70 megawatt lehet a csúcsterhelés éves növekedési üteme. Ez 2020-ra 7100 megawatt, 2030-ra pedig 7800 megawatt várható csúcsterhelést eredményez.
A tanulmányban megjegyzik, hogy az éves, jelenleg a téli időszakra eső csúcsterhelések mellett egyre nagyobb jelentősége van a nyári csúcsterhelések figyelemmel kísérésének, mivel a nyári hónapokban rendszerint kisebb az igénybe vehető erőművi teljesítőképesség. A nyári csúcsterhelés napját a legutóbbi három évben kiugróan magas napi középhőmérsékletek jellemezték - mutatnak rá, hozzátéve, hogy a meteorológiai számítások szerint az elkövetkezendő időszakban a szélsőséges időjárási jelenségek gyakoribbá válására lehet számítani Magyarországon, ami kihat a villamosenergia-igényekre is.
Végleg törölték a budapesti címét az orosz hátterű Nemzetközi Beruházási Banknak, egy év kellett hozzá. 
