Hirdetés
Hirdetés

Kitalálod, hol drágultak a legtöbbet a lakások az EU-ban?

2016. október 27., 08:04

Magyarországon a társasházak építésére kiadott engedélyek száma több mint 230 százalékkal nőtt az idei év második negyedében, ez pedig az Eurostat adatai szerint a legnagyobb bővülés uniós összevetésben. Ugyanakkor ennél rosszabb hír, hogy nem csak lakásépítési kedvben, de az ingatlanárak drágulásában is Magyarország vezeti az európai uniós rangsort.

Kép forrása: MTI
Kép forrása: MTI

Az Európai Unión belül Magyarországon nőtt leginkább a lakásépítési kedv a második negyedévben. A kettőnél több lakásos társasházakra kiadott engedélyek száma több mint 230 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához képest - derül ki az ingatlan.com Eurostat-adatok alapján készített összeállításából.

A második Portugália lett, ahol a múlt év második negyedéhez képest 155 százalékos volt a növekedés. A régiós országok közül Ausztriában és Romániában mondható még élénknek ez a piac, ezekben az országokban 54, illetve 37 százalékos volt a bővülés, de Lengyelország is két számjegyű, 15 százalékos növekedést ért el. Ezek az országok jobban szerepeltek az uniós átlagnál, a második negyedévben ugyanis az EU-ban átlagosan 11 százalékkal több lakásépítési engedélyt adtak ki. A régión belül Csehország és Szlovákia maradt el az uniós átlagtól, előbbi ország 39 százalékos, Szlovákia pedig 55 százalékos visszaesést könyvelt el 2015 második negyedévéhez képest.

Hirdetés

Újba költöznénk, van is miből választani

Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője azt mondta, hogy Magyarország kiugró eredménye nem meglepő az elmúlt hónapok tapasztalatai alapján. Az ingatlan.com adatai szerint az új lakások iránti kereslet az elmúlt egy évben 43 százalékkal nőtt, a kínálat pedig 53 százalékkal bővült. A kínálat az új lakások piacán a következő hónapokban várhatóan tovább növekszik majd, mert sorra kerülnek majd piacra az idén építési engedélyhez jutó lakásfejlesztések.

 Az átlagos négyzetméterárak aránya az egy főre eső jövedelemhez viszonyítva, nemzetközi összehasonításban 2014-2016 között. Itt is Magyarország az élbolyban (5. hely) végzett. Forrás: Global Property Guide/ingatlan.com
Az átlagos négyzetméterárak aránya az egy főre eső jövedelemhez viszonyítva, nemzetközi összehasonításban 2014-2016 között. Itt is Magyarország az élbolyban (5. hely) végzett. Forrás: Global Property Guide/ingatlan.com

Durva árnövekedés

Hazánk egyébként nem csak a lakásépítési kedvével tartozik az európai élbolyba, hanem a lakások drágulásával is. Míg uniós átlagban a második negyedévben 4 százalékkal nőttek a lakásárak, Magyarországon és Lettországban több mint 10 százalékos volt a drágulás, ami a legjelentősebb emelkedés volt az EU-n belül. Ausztriában 9 százalékos áremelkedés következett be, ezzel párhuzamosan a több régiós országban, a román piacon 7 százalékkal, a Csehországban és Szlovákiában pedig 6 százalékkal nőttek a lakásárak. Lengyelországban 0,4 százalékos volt a drágulás, ami lényegében inkább stagnálásnak felel meg.

“Magyarországon a válság 2009 után mélybe taszította az ingatlanpiacot: a kereslet és a kínálat, ezzel összefüggésben a lakásépítési kedv is visszaesett. Körülbelül két éve indult meg a fellendülés, a piac pedig behozta a lemaradást” - értékelte az Eurostat adatait az ingatlan.com szakértője.

Forrás: KSH / Privátbankár

Balogh László szerint az új építésű lakások piacán nem megy egyik napról a másikra az élénkülés, az építési engedélyek felfutásának eredményeként várhatóan 2017-ben és 2018 első felében 15-20 ezer új lakás jelenhet meg a piacon. Balogh László szerint hasonló volt a forgatókönyv az ingatlanárak esetében is: a válság éveiben drasztikusan - 20-25 százalékkal - csökkentek az árak, majd 2014-től a használt lakások piacán is elindult a mai napig tartó drágulás.

Értékeld a cikket
Jelenlegi értékelés

Címlapon

Összefogott a világ: jön az elektromos autók forradalma

Összefogott a világ: jön az elektromos autók forradalma

A párizsi klímaegyezmény mellett a világ nagyvárosai maguk is tesznek a károsanyag-kibocsátás ellen. London és Párizs száműzné a benzin- és dízelkereskedelmet, Norvégia a belső égésű motorokat száműzné az utakról. Húsz éven belül minden harmadik autó elektromos lehet a szakértők szerint, a fogyasztók azonban másképp gondolkodnak. Mikor jöhet el a megfizethető, könnyen és gyorsan tölthető autók ideje?

Hirdetés

További cikkek

Hirdetés
Hirdetés

Napi kommentár - videó

Utánajártunk

Hírlevél

Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:

Powered by Saxo Bank

Heti várható események, adatok

  • január 16
    KSH: Építőipar - 2016. november
    KSH: Kereskedelmi szálláshelyek forgalma - 2016. november;
    MNB: Havi fizetési mérleg - 2016. november
    január 17
    ÁKK: 3 hónapos diszkont kincstárjegy aukció, 30 mrdFt
    ZEW index - január
    ZEW index - január
    Morgan Stanley - 2016 Q4
    január 18
    Bézs könyv
    Fogyasztói árindex (év/év, végleges) - december
    Fogyasztói árindex (végleges) - december
    Maginfláció (év/év) - december
    Fogyasztói árindex (év/év) - december
    Goldman Sachs - 2016 Q4
    Netflix - 2016 Q4
    január 19
    Európai Központi Bank kamatdöntő ülése
    Friss és tartós munkanélküli-segély kérelmek
    Philadelphiai Fed index - december
    IBM - 2016 Q4
    American Express - 2016 Q4
    január 20
    KSH: KSH: Keresetek - 2016. január–november
    GDP (év/év) - 2016 Q4
    GDP /negyedév/negyedév) - 2016 Q4
    General Electric - 2016 Q4

Szavazás

Újabb élelmiszerek áfája csökkent - Ön már érzi a pénztárcáján?