Magyarország az elmúlt években rendre az európai élmezőnybe került a kiadott lakásépítési engedélyek és a lakásárak emelkedése alapján. A magyar lakáspiacnak van még tere a további drágulásnak, mert a környező országokhoz képest még mindig Magyarországon lehet a legolcsóbban ingatlanhoz jutni - derül ki az ingatlan.com elemzéséből, amely a régiós országok - Csehország, Szlovákia, Lengyelország és Románia - lakáspiacait vizsgálta a legfrissebb hivatalos adatok alapján.
Együtt kezdték a drágulást
Az ingatlanok áremelkedése nagyjából egyszerre indult el a régiós országokban, igaz, eltérő tempóban. Románia kivételével az érintett országokban már 2014-ben nőttek az árak az előző évhez képest. Magyarországon például 3,1 százalékkal, míg Csehországban, Lengyelországban és Szlovákiában visszafogottabb, 1,2-1,8 százalékos volt a drágulás, Romániában 2014-ben 1,2 százalékkal csökkentek az árak. A következő években valamennyi régiós országban emelkedés volt. A legfrissebb - idei első negyedéves - adatok szerint 8 százalékos volt az éves drágulás Magyarországon, ami kétszerese az uniós átlagnak. A legnagyobb drágulást Csehország könyvelhette el, ott 13 százalékos volt az éves áremelkedés mértéke az idei első negyedévben.
Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője elmondta, hogy hazánkban és a környező országokban tapasztalható dinamikus áremelkedés elsősorban a fővárosokra és nagyvárosokra, illetve azok agglomerációira jellemző. A régióinkban található kisebb településeken jóval szerényebb az áremelkedés mértéke.
Árak és városok
Szlovákiában a Pozsony környéki átlagos négyzetméterár 1873 euró volt, ami 570 ezer forint feletti összeget jelent március végi árfolyamon számítva. A lengyelországi Varsóban átlagosan több mint 530 ezer forint körül volt egy négyzetméter az első negyedévben forintban kifejezve. A román fővárosban, Bukarestben idén március végén 1200 euró környékén, azaz 370 ezer forintnál jártak az átlagos négyzetméterárak. Prágában az átlagár 635 ezer forintnak megfelelő cseh koronára emelkedett az idei első negyedévben, ugyanakkor Csehországon belül is jelentősek az eltérések: van olyan térség, ahol koronáról átszámítva 100 ezer forintos négyzetméterár adódott.
Mennyi jövedelemre van szükség egy lakáshoz?
Az ingatlan.com azt is megvizsgálta, hogy az egyes országok nettó átlagjövedelmeit is figyelembe véve melyik fővárosban hány havi fizetést kell félretenni egy 50 négyzetméteres lakás megvásárlásához.
Régiónkban a szlovák főváros a legdrágább: Pozsonyban 11,3 évnyi átlagjövedelem szükséges a lakásvásárláshoz. Ezt követi Prága 10,9 évvel, majd Bukarest jön 9,7 évnyi jövedelemmel. Varsóban már csak 8,5 évnyi fizetést kell félretenni egy 50 négyzetméteres lakás megvásárlásához, Budapest pedig a legolcsóbb 7,6 évnyi jövedelemmel. “Magyarországon már az elmúlt időszakban is drasztikusan emelkedtek a lakásárak, de a hazai ingatlanárak nem számítanak kiugrónak a térségben. Ez azt vetítielőre, hogy az elkövetkezendő 2-3 évben is a drágulás maradhat az irányadó trend, de az áremelkedés mértéke jelentősen csökkenhet.” - értékelte az eredményeket az ingatlan.com szakembere.
Az S&P csökkentette Izrael hosszú távú hitelminősítését a „katonai eszkalációs kockázatokra” hivatkozva. 
