Hirdetés
Hirdetés

Nincs több vakfolt: így spórolnak neked a gépek - interjú Király Istvánnal

2015. június 16., 06:24

A gépek közötti kommunikáció szinte láthatatlanul, de lassan átszövi az üzleti élet minden területét. A saját munkafolyamatainkról szenzorok gyűjtik az adatokat, amelyek - okosan felhasználva - jelentős pénzeket takaríthatnak meg vállalatunknak - vallja Király István, a Vodafone vállalati szolgáltatások üzletág vezérigazgató-helyettese. A szolgáltató az adatgyűjtésben és az értékelésben is próbál segítséget nyújtani. Interjú.

Király István a Privátbankár.hu innováció meetupján is előadott.
Király István a Privátbankár.hu innováció meetupján is előadott.

Privátbankár.hu: Korábban úgy tűnt, a Vodafone a lakossági ügyfelekre alapoz, de most mintha fordulat állna be és az üzleti szegmensre céloz.

Király István, Vodafone: Nem olyan óriási változás ez, a Vodafone korábban is erősen foglalkozott az üzleti szegmenssel. A változás az, hogy most a Business Red platform sokkal láthatóbbá teszi ezt a fókuszunkat, mint az elmúlt időszakok felületei. Emellett feltétlenül meg kell említeni azt a pontot, amikor a Vodafone megnyerte az állami közbeszerzési pályázatot, így a teljes államigazgatás szolgáltatójává vált, és a nemzetközi ügyfelek között is jelentős piaci részre tettünk szert. Ezek azok a tényezők, amelyek miatt láthatóbbak és erősebbek vagyunk ebben a szegmensben, mint korábban.

Hirdetés

PB: Mire van leginkább szüksége egy 21. századi vállalatnak vagy vállalkozásnak?

KI: A vállalatnak ma első helyen kell foglalkoznia a saját kommunikációjának hatékonyságával. Szándékosan nem a szolgáltatásokat mondom először: a vállalat belső kommunikációja ugyanis meghatározza az üzleti folyamatait, az üzleti folyamatok a hatékonyságát, a hatékonyság pedig előbb-utóbb pénzben kifejezhető.

PB: A kommunikáció most nem hatékony?

KI: Nemzetközi összehasonlításban Magyarországnak van még mit behoznia. A mobiltelefonnal nyújtható szolgáltatások kevésbé épülnek be a vállalatok életében. Itt egy egyszerű példa: vajon megtekinthető-e a vállalati dokumentáció a mobiltelefonon? Használnak-e olyan alkalmazásokat, amelyek a mobilon keresztül, távolról juttatják be az adatokat a rendszerbe? Tudnak-e a munkatársak a készülékeken egymással adatokat, dokumentumokat cserélni, vagy azokon együtt dolgozni?

PB: Tehát az eszközök szinkronizáltsága egy kényes pont még 2015-ben is itthon?

KI: A személyes kommunikáció szempontjából ez fontos. De mondok példát a Magyarországon megváltozott vállalatfolyamatokra is: ha Budapesten beül egy taxiba, ma már tableteket lát, amelyek 100 százalékban kiváltották a taxirádiót, ami óriási hatással volt a vállalatra. Ugye, korábban a diszpécser bemondta az éterbe a címet. Aki leghamarabb lecsapott, vitte az utast. Előnyben volt az, aki régóta dolgozott már és ismerte a terepet, míg az, aki a szomszéd utcában volt, de nem volt járatos a környéken a helyén maradt, pedig az utasnak az utóbbi lett volna jobb. A mai rendszerben megnézik, hogy ki van 10 perces elérésen belül, és azok közül adják ki a legközelebbinek. Ez jó az utasnak és a taxisok is azt mondják, hogy nyugodtabb a környezet.

PB: Ehhez viszont nem csak emberi, hanem komoly gépi kommunikáció kell.

KI: A gépek egymás között kommunikálva visznek át adatokat, ez a Machine to Machine, azaz M2M. Bármilyen adat, amit egy szenzorral mérhetünk, az előbb-utóbb digitalizálható lesz és át tudjuk vinni egy másik területre, amihez egy hálózat és egy eszköz kell, mondjuk egy telefon. A hálózat végpontján az adatokat összegyűjtik, és a feldolgozók abból szűrik le az információkat. Innen eldönthetjük, hogy ezek alapján beavatkozunk, statisztikát gyűjtünk, vagy valamilyen más lépést teszünk. Az M2M egy csendes ipari forradalom.

PB: Mekkora számú lehet az M2M kommunikációra képes eszközök száma a közeljövőben?

KI: 2020-ra 40 milliárd olyan eszközt jósolnak, amelyek csatlakozhatnak a világhálóra. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy világszinten mindenkinek legalább 5 olyan eszköze lesz, ami csatlakozhat az internethez.

PB: A Vodafone milyen szolgáltatásokat kínál? Már az adatgyűjtésbe is beszáll, vagy az értékelésnél nyújt szolgáltatásokat?

KI: Az adatok szállítását ma már nagy biztonsággal meg tudja csinálni bármelyik mobilhálózat. Az igazi nagy kérdés az, hogy mit csináljunk, amikor ez az iszonyatos adattömeg megérkezik a feldolgozóközpontba. Ez az, amiben a Vodafone nagyon erős, hiszen már évekkel ezelőtt kiépített egy nemzetközi szinten elismert platformot, ahol az adatok tartalmát grafikusan vissza tudja adni az ügyfélnek. Ezen kívül a tudásbázis, ami jelentős: tudjuk, hogyan lehet ezeket a megoldásokat implementálni. Tudjuk, hogyan építsünk ki egy ilyen rendszert és hogyan jelenítsük meg az ebből nyert adatokat.

PB: Milyen ipari szegmensekben van jelen ezekkel a szolgáltatásokkal a Vodafone?

KI: Nagyon széleskörű ma a felhasználás száma. Elemzői konszenzus van arról, hogy mely ágakban látnak növekedést. Ez az eszközök követése: bármilyen mozgásban lévő eszköz - legyen az jármű, vagy mobil - követése és a mozgás elemzése. Nagy növekedés várható még a személybiztonságban, de érdemes Magyarországgal kapcsolatban megjegyezni, hogy nagy növekedést okozott az online pénztárgépek cseréje is, amelyekben több mint 100 ezer SIM-kártya működik, illetve az útdíj szedésének a módja is ilyen megoldásokat tartalmaz.

PB: Ha már a biztonságot említette: mennyire kell félniük a vállalatoknak, hogy az így generált adatok illetéktelen kezekbe kerülnek, hiszen lépten-nyomon hackertámadásokról hallani.

KI: Maga a gépek közötti kommunikáció a legbiztonságosabb GSM kódolású rendszeren keresztül megy és ugyanilyen biztonságos adatközpontban tárolják az adatokat. Ahol nincs emberi beavatkozás - már pedig a gépek közötti kommunikációban kevés van - addig nem jelent ez problémát. A biztonsági rés a vállalati adatok mobilon való tárolása, mivel sokkal valószínűbb a készülék eltűnése. Éppen ezért olyan megoldást szoktunk javasolni, amely ezeket az adatokat külön, biztonságosabban tárolja.

PB: Beszéljünk egy kicsit a piszkos anyagiakról: mennyit spórolhat egy automatizált, gépileg vezérelt rendszerrel egy vállalat például az energetikán?

KI: Ez nagymértékben függ az aktuális rendszereiről. Ami fontos, hogy tisztában lesz azzal, mi folyik a saját rendszereiben. A becslések szerint 10 és 30 százalék között lehet spórolni, attól függően, hogy milyen hálózatot használnak. De ki kell próbálni, mivel nem egy nagy beruházás ennek a letesztelése: néhány szenzort telepítenek, amelyekből már egész jól meg lehet mondani, hogy mennyit lehet megtakarítani.

PB: Hosszútávon mennyibe kerül a rendszer fenntartása?

KI: A saját példánk esettanulmány lehet: minden üzletünkben elkezdtük mérni a Vodafone-boltok energiafogyasztását. Három hónapos időszak második havában járunk. Nagyon szép görbéket tudtunk eddig felvázolni, amit a kollégák elemeznek. Megpróbáljuk megérteni, hogy mitől nő meg vagy csökken le az üzlet hőmérséklete, és leleplezni az összefüggéseket például az üzletbe látogatók száma és a hőmérséklet között. A fenntartás költsége persze függ attól, hogy mennyi mindent akarunk mérni, hiszen minden üzlet egyedi. Egy fagylaltpultot 12 szenzorral is fel lehet szerelni: egyedileg kell eldönteni, hogy mit érdemes mérni. Összességében, akik ezzel elkezdtek foglalkozni, azok mind láttak benne fantáziát, az ügyfél mindig talált valamit, amin tudna spórolni. Jellemzően egy ilyen projektnek kell 6-12 hónap, mire átmegy, átmennek a folyamatok a kereskedelmi operációba. Van egy hosszabb felkészülési időszak, amíg az ügyfél megérti, hogy hogy lehet ezzel spórolni, aztán kell pár hónap, mire ezt beépítik a mindennapi munkába.

PB: Mennyire fogékonyak az ügyfelek az ilyen megoldásokra? A technológia fejlődik, a kultúra általában kevésbé.

KI: Vannak könnyebb és nehezebb területek: járműbiztonságban például régóta ott van az M2M, rengeteg autóriasztó működik ezzel a technológiával, a járművek menedzsmentje, az autók követése egy autóüzemeltető számára egyértelműen hasznos, hiszen tudja, merre jár a jármű, mekkora a fogyasztása, mikor kell a szerviz.

Sok hasonló eszköz működik a háztartásokban, elég ha csak a lakásriasztásra gondolunk. Szintén régi terület a liftek biztonságtechnikája. Az épületgépészeti megoldásoknál jellemzően már működik valamilyen megoldás, de a meglévő rendszerhez való hozzáillesztés az jellemzően nehezebb. A két nagy államigazgatási projekt, az útdíj és az online pénztárgépek nagyon meglökték ezt a piacot, de nagy az érdeklődés a kereskedelmi egységekben működő elektromos eszközök távmenedzsmentje iránt is, bár több ezer kártyát igénylő projekt még nem volt.

PB: Említette a meglévő rendszerekkel történő összehangolást. Az Apple és a Google is jelentett be fejlesztéseket az M2M, de inkább a Dolgok internete és az inkább lakossági okosotthonok kapcsán. Mindkét cég érdeke, hogy egy központi, úgynevezett “hubot” építsenek ki, ahol a szolgáltatásaikon keresztül mindent lehet irányítani. Cél lehet ez a centralizált vezérlés a Vodafone esetében is,  vagy vállalati fejlesztésnél érdemesebb szigetszerűen, különböző szolgáltatásokat használni a részfeladatokra?

KI: Vállalati felhasználásban az adatok és a megoldások uniformizálása méretgazdaságossági kérdés. Minél nagyobb volument tud egységesíteni, annál jobb áron tudja ezeket a tapasztalatokat produkálni. Ez a központi tudás viszont nem helyettesíti azt a tudást, amit az adat használatára vonatkozik az adott iparágban. Ez egy együttműködéses dolog: az ügyfélnek mindenképp hozzá kell tennie a saját tudását a maga területén. Egy bolt energetikai menedzsmentje teljesen más, mint egy gyáré. Szorosan együtt kell működni a feleknek, nem szabad csak a szolgáltatóra hagyatkozni. A smarthome, vagy okosotthon megoldásokat én szeretem három részre osztani: Európában általában a konyhai termékek elektronizálását tartják a legfejletlenebbnek, ilyen például az SMS-t küldő hűtő, ami jelez, ha elfogy a tej. A háztartásokban viszont egyre több szórakoztató elektronikai eszköz van, számítógép, tablet, mobil, okostévé - itt a hangsúly a kontentmenedzsmenten van. Minden eszközön szeretnénk ugyanazt a tartalmat elérni, nézni vagy hallgatni. A harmadik smarthome szektor itt is az épületgépészet, ahol a riasztók a leguniverzálisabb eszközök. A távmegfigyelés, a nyílászárók és a redőnyök elektromos működtetése viszont még gyerekcipőben jár Magyarországon.

PB: Ezekhez nagyon erős hálózat kell. Hogy áll a Vodafone a lefedettséggel?

KI: A 3G-s lefedettségünk 98,4 százalék, a 4G-t most húzzuk utána és egy nagyon attraktív lefedettséget tudunk biztosítani az év végére. Ha nem is száz százalékot, de a 3G-hez jócskán közelit.

PB: Hogy áll az 5G? Az Európai Unió és Japán most kötöttek megállapodást a közös fejlesztésről és a Sony Ericcson is teszteli a direkt M2M-re és Dolgok internetére szabott hálózatait.

KI: Szolgáltatók oldalán az 5G-s tervek még nem jelennek meg. Fontos viszont látni, hogy miben lesz más az 5G:  A 4G egy szélesebb “csövet” ad, mint a 3G, lehetővé téve, hogy nagy felbontású, High Definition videókat és képeket is élvezhetően használhassuk mobilon. A 3G ezt nagyon nehezen hozta. Viszont van egy szolgáltatói előnye is, amiről a reklámok nem nagyon beszélnek. Mégpedig az, hogy a 3G frekvenciasávjában akkora az adatforgalom, hogy azt a szolgáltatók nem bírják el. Kell egy olyan frekvenciasáv, ami ezt a rohamosan növekvő adatmennyiséget tudja kezelni. Ehhez képest az 5G egy más oldalról fogja meg a technológiát. Olyan igényt elégít ki, amire a 4G képtelen: a késleltetés nélküliséget. Van egy úgynevezett latency. Például, amikor ön hív valakit, eltelik pár másodperc a kapcsolásig. Amikor kiadok a mobilon egy parancsot, egy kis időbe kerül, amikor ez a parancs végrehajtódik, még a legjobb minőségű hálózatokon is. Viszont jönnek az új megoldások: lehet, hogy pár év múlva mindkettőnk egy drónt reptet mobilon keresztül és szembetalálkoznak. Ha én is balra akarom reptetni és ön is, de a parancsok csak öt másodperc múlva érkeznek meg, akkor az a két drón össze fog ütközni. A fogyasztó előbb-utóbb ki fogja követelni, hogy legyen valós idejű az eszközök közti kommunikáció. Ezt fogja megoldani az 5G.

PB: Az a rengeteg adat, amit ön is említett, csak egyre több lesz. Ki fogja birtokolni ezeket, ha igénybe veszünk egy Vodafone-szolgáltatást?

KI: Ez megoldásfüggő, de nyilvánvaló, hogy az adat a végfelhasználóé, aki keletkezteti azt. Ez a modern kori törvénykezés egy dilemmája, amit szabályozni kell, az unió tesz is ezzel kapcsolatban nagyon határozott lépéseket. A Vodafone területe, amiben mi részt veszünk, az az adatgyűjtés megkönnyítése és az adatelemzés támogatása. Naivitás lenne azt gondolni, hogy a nap végén az ügyfél nélkül bármelyik szolgáltató képes lenne hosszú távon kezelni az előállított tartalmakat. Ez egy racionális gazdasági érdek. Amit mi garantálunk, az az, hogy az adat eljut A-ból B-be és B-ben olyan precizitással képi megjelenítéssel jelenik meg, ami a felhasználó számára a legideálisabb. Valahol itt van a szolgáltató határa.

Értékeld a cikket
Jelenlegi értékelés

Címlapon

Te hova mész üdülni? Így nyaralnak a magyarok

Te hova mész üdülni? Így nyaralnak a magyarok

Hosszabb időre, főleg tengerpartra mennek a magyarok, ha külföldi nyaralásról van szó. Ugyanakkor óvatosabbak is lettek a nyaralók az utóbbi években, ami egyrészt jelenti a fő utazási célpontok megváltozását és az utasbiztosításra költött díjak növekedését. De pontosan hova és mennyi időre utaznak idén a magyarok? Melyek a kedvelt desztinácók? Mire figyelünk, ha biztosítást kötünk? Mennyire van elkésve, aki most szeretné megtervezni nyaralását?

Hirdetés

További cikkek

Hirdetés
Hirdetés

AJÁNDÉK OKOSTELEFON

DíjNullázó Plusz Számlához új ügyfelek ajándék okostelefont kaphatnak!
(x)


Hirdetés

  • BUX35739.11+0.39%
    DAX9823.5-2.77%
    EUR/HUF311.610%
    EUR/USD1.08340%
    Arany1118.150%

Hírlevél

Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:

Heti várható események, adatok

  • június 26
    IFO üzleti hangulatindex - június
    június 27
    ÁKK: 3 hónapos diszkont kincstárjegy aukció, 15 mrdFt
    Ipari vállalatok profittömege - május
    S&P/Case-Shiller házárindex - április
    Conference Board fogyasztói bizalmi index - június
    június 28
    KSH: Foglalkoztatottság - március-május
    KSH: Munkanélküliség - március-május
    ÁKK: 2026/D államkötvény csereaukciók, 2019/A - 20 mrdFt és 2019/C - 20 mrdFt
    Jelzáloghitel igénylések - június
    Függőben lévő lakásértékesítések (év/év) - május
    június 29
    Kiskereskedelmi forgalom (év/év) - május
    Fogyasztói árindex (év/év, előzetes) - június
    Fogyasztói bizalom (végleges) - június
    GDP (negyedév/negyedév, évesített, végleges) - 2017 Q1
    Tartós és friss munkanélküli-segély kérelmek
    Nike - 2017 Q4
    június 30
    KSH: Ipari termelői árak - május
    KSH: Külkereskedelmi termékforgalom (második becslés) - április
    MNB: Pénzügyi számlák - 2017 Q1
    MNB: Befektetési alapok mérlege - május
    Munkanélküliségi ráta - május
    Fogyasztói árindex (év/év) - május
    Szolgáltatóipari és feldolgozóipari BMI - június
    Munkanélküliségi ráta - június
    GDP (év/év, végleges) - 2017 Q1
    Fogyasztói árindex (év/év) - június
    Chicagói beszerzési menedzser index - június