Hirdetés
Hirdetés

Nincs több vakfolt: így spórolnak neked a gépek - interjú Király Istvánnal

2015. június 16., 06:24

A gépek közötti kommunikáció szinte láthatatlanul, de lassan átszövi az üzleti élet minden területét. A saját munkafolyamatainkról szenzorok gyűjtik az adatokat, amelyek - okosan felhasználva - jelentős pénzeket takaríthatnak meg vállalatunknak - vallja Király István, a Vodafone vállalati szolgáltatások üzletág vezérigazgató-helyettese. A szolgáltató az adatgyűjtésben és az értékelésben is próbál segítséget nyújtani. Interjú.

Király István a Privátbankár.hu innováció meetupján is előadott.
Király István a Privátbankár.hu innováció meetupján is előadott.

Privátbankár.hu: Korábban úgy tűnt, a Vodafone a lakossági ügyfelekre alapoz, de most mintha fordulat állna be és az üzleti szegmensre céloz.

Király István, Vodafone: Nem olyan óriási változás ez, a Vodafone korábban is erősen foglalkozott az üzleti szegmenssel. A változás az, hogy most a Business Red platform sokkal láthatóbbá teszi ezt a fókuszunkat, mint az elmúlt időszakok felületei. Emellett feltétlenül meg kell említeni azt a pontot, amikor a Vodafone megnyerte az állami közbeszerzési pályázatot, így a teljes államigazgatás szolgáltatójává vált, és a nemzetközi ügyfelek között is jelentős piaci részre tettünk szert. Ezek azok a tényezők, amelyek miatt láthatóbbak és erősebbek vagyunk ebben a szegmensben, mint korábban.

Hirdetés

PB: Mire van leginkább szüksége egy 21. századi vállalatnak vagy vállalkozásnak?

KI: A vállalatnak ma első helyen kell foglalkoznia a saját kommunikációjának hatékonyságával. Szándékosan nem a szolgáltatásokat mondom először: a vállalat belső kommunikációja ugyanis meghatározza az üzleti folyamatait, az üzleti folyamatok a hatékonyságát, a hatékonyság pedig előbb-utóbb pénzben kifejezhető.

PB: A kommunikáció most nem hatékony?

KI: Nemzetközi összehasonlításban Magyarországnak van még mit behoznia. A mobiltelefonnal nyújtható szolgáltatások kevésbé épülnek be a vállalatok életében. Itt egy egyszerű példa: vajon megtekinthető-e a vállalati dokumentáció a mobiltelefonon? Használnak-e olyan alkalmazásokat, amelyek a mobilon keresztül, távolról juttatják be az adatokat a rendszerbe? Tudnak-e a munkatársak a készülékeken egymással adatokat, dokumentumokat cserélni, vagy azokon együtt dolgozni?

PB: Tehát az eszközök szinkronizáltsága egy kényes pont még 2015-ben is itthon?

KI: A személyes kommunikáció szempontjából ez fontos. De mondok példát a Magyarországon megváltozott vállalatfolyamatokra is: ha Budapesten beül egy taxiba, ma már tableteket lát, amelyek 100 százalékban kiváltották a taxirádiót, ami óriási hatással volt a vállalatra. Ugye, korábban a diszpécser bemondta az éterbe a címet. Aki leghamarabb lecsapott, vitte az utast. Előnyben volt az, aki régóta dolgozott már és ismerte a terepet, míg az, aki a szomszéd utcában volt, de nem volt járatos a környéken a helyén maradt, pedig az utasnak az utóbbi lett volna jobb. A mai rendszerben megnézik, hogy ki van 10 perces elérésen belül, és azok közül adják ki a legközelebbinek. Ez jó az utasnak és a taxisok is azt mondják, hogy nyugodtabb a környezet.

PB: Ehhez viszont nem csak emberi, hanem komoly gépi kommunikáció kell.

KI: A gépek egymás között kommunikálva visznek át adatokat, ez a Machine to Machine, azaz M2M. Bármilyen adat, amit egy szenzorral mérhetünk, az előbb-utóbb digitalizálható lesz és át tudjuk vinni egy másik területre, amihez egy hálózat és egy eszköz kell, mondjuk egy telefon. A hálózat végpontján az adatokat összegyűjtik, és a feldolgozók abból szűrik le az információkat. Innen eldönthetjük, hogy ezek alapján beavatkozunk, statisztikát gyűjtünk, vagy valamilyen más lépést teszünk. Az M2M egy csendes ipari forradalom.

PB: Mekkora számú lehet az M2M kommunikációra képes eszközök száma a közeljövőben?

KI: 2020-ra 40 milliárd olyan eszközt jósolnak, amelyek csatlakozhatnak a világhálóra. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy világszinten mindenkinek legalább 5 olyan eszköze lesz, ami csatlakozhat az internethez.

PB: A Vodafone milyen szolgáltatásokat kínál? Már az adatgyűjtésbe is beszáll, vagy az értékelésnél nyújt szolgáltatásokat?

KI: Az adatok szállítását ma már nagy biztonsággal meg tudja csinálni bármelyik mobilhálózat. Az igazi nagy kérdés az, hogy mit csináljunk, amikor ez az iszonyatos adattömeg megérkezik a feldolgozóközpontba. Ez az, amiben a Vodafone nagyon erős, hiszen már évekkel ezelőtt kiépített egy nemzetközi szinten elismert platformot, ahol az adatok tartalmát grafikusan vissza tudja adni az ügyfélnek. Ezen kívül a tudásbázis, ami jelentős: tudjuk, hogyan lehet ezeket a megoldásokat implementálni. Tudjuk, hogyan építsünk ki egy ilyen rendszert és hogyan jelenítsük meg az ebből nyert adatokat.

PB: Milyen ipari szegmensekben van jelen ezekkel a szolgáltatásokkal a Vodafone?

KI: Nagyon széleskörű ma a felhasználás száma. Elemzői konszenzus van arról, hogy mely ágakban látnak növekedést. Ez az eszközök követése: bármilyen mozgásban lévő eszköz - legyen az jármű, vagy mobil - követése és a mozgás elemzése. Nagy növekedés várható még a személybiztonságban, de érdemes Magyarországgal kapcsolatban megjegyezni, hogy nagy növekedést okozott az online pénztárgépek cseréje is, amelyekben több mint 100 ezer SIM-kártya működik, illetve az útdíj szedésének a módja is ilyen megoldásokat tartalmaz.

PB: Ha már a biztonságot említette: mennyire kell félniük a vállalatoknak, hogy az így generált adatok illetéktelen kezekbe kerülnek, hiszen lépten-nyomon hackertámadásokról hallani.

KI: Maga a gépek közötti kommunikáció a legbiztonságosabb GSM kódolású rendszeren keresztül megy és ugyanilyen biztonságos adatközpontban tárolják az adatokat. Ahol nincs emberi beavatkozás - már pedig a gépek közötti kommunikációban kevés van - addig nem jelent ez problémát. A biztonsági rés a vállalati adatok mobilon való tárolása, mivel sokkal valószínűbb a készülék eltűnése. Éppen ezért olyan megoldást szoktunk javasolni, amely ezeket az adatokat külön, biztonságosabban tárolja.

PB: Beszéljünk egy kicsit a piszkos anyagiakról: mennyit spórolhat egy automatizált, gépileg vezérelt rendszerrel egy vállalat például az energetikán?

KI: Ez nagymértékben függ az aktuális rendszereiről. Ami fontos, hogy tisztában lesz azzal, mi folyik a saját rendszereiben. A becslések szerint 10 és 30 százalék között lehet spórolni, attól függően, hogy milyen hálózatot használnak. De ki kell próbálni, mivel nem egy nagy beruházás ennek a letesztelése: néhány szenzort telepítenek, amelyekből már egész jól meg lehet mondani, hogy mennyit lehet megtakarítani.

PB: Hosszútávon mennyibe kerül a rendszer fenntartása?

KI: A saját példánk esettanulmány lehet: minden üzletünkben elkezdtük mérni a Vodafone-boltok energiafogyasztását. Három hónapos időszak második havában járunk. Nagyon szép görbéket tudtunk eddig felvázolni, amit a kollégák elemeznek. Megpróbáljuk megérteni, hogy mitől nő meg vagy csökken le az üzlet hőmérséklete, és leleplezni az összefüggéseket például az üzletbe látogatók száma és a hőmérséklet között. A fenntartás költsége persze függ attól, hogy mennyi mindent akarunk mérni, hiszen minden üzlet egyedi. Egy fagylaltpultot 12 szenzorral is fel lehet szerelni: egyedileg kell eldönteni, hogy mit érdemes mérni. Összességében, akik ezzel elkezdtek foglalkozni, azok mind láttak benne fantáziát, az ügyfél mindig talált valamit, amin tudna spórolni. Jellemzően egy ilyen projektnek kell 6-12 hónap, mire átmegy, átmennek a folyamatok a kereskedelmi operációba. Van egy hosszabb felkészülési időszak, amíg az ügyfél megérti, hogy hogy lehet ezzel spórolni, aztán kell pár hónap, mire ezt beépítik a mindennapi munkába.

PB: Mennyire fogékonyak az ügyfelek az ilyen megoldásokra? A technológia fejlődik, a kultúra általában kevésbé.

KI: Vannak könnyebb és nehezebb területek: járműbiztonságban például régóta ott van az M2M, rengeteg autóriasztó működik ezzel a technológiával, a járművek menedzsmentje, az autók követése egy autóüzemeltető számára egyértelműen hasznos, hiszen tudja, merre jár a jármű, mekkora a fogyasztása, mikor kell a szerviz.

Sok hasonló eszköz működik a háztartásokban, elég ha csak a lakásriasztásra gondolunk. Szintén régi terület a liftek biztonságtechnikája. Az épületgépészeti megoldásoknál jellemzően már működik valamilyen megoldás, de a meglévő rendszerhez való hozzáillesztés az jellemzően nehezebb. A két nagy államigazgatási projekt, az útdíj és az online pénztárgépek nagyon meglökték ezt a piacot, de nagy az érdeklődés a kereskedelmi egységekben működő elektromos eszközök távmenedzsmentje iránt is, bár több ezer kártyát igénylő projekt még nem volt.

PB: Említette a meglévő rendszerekkel történő összehangolást. Az Apple és a Google is jelentett be fejlesztéseket az M2M, de inkább a Dolgok internete és az inkább lakossági okosotthonok kapcsán. Mindkét cég érdeke, hogy egy központi, úgynevezett “hubot” építsenek ki, ahol a szolgáltatásaikon keresztül mindent lehet irányítani. Cél lehet ez a centralizált vezérlés a Vodafone esetében is,  vagy vállalati fejlesztésnél érdemesebb szigetszerűen, különböző szolgáltatásokat használni a részfeladatokra?

KI: Vállalati felhasználásban az adatok és a megoldások uniformizálása méretgazdaságossági kérdés. Minél nagyobb volument tud egységesíteni, annál jobb áron tudja ezeket a tapasztalatokat produkálni. Ez a központi tudás viszont nem helyettesíti azt a tudást, amit az adat használatára vonatkozik az adott iparágban. Ez egy együttműködéses dolog: az ügyfélnek mindenképp hozzá kell tennie a saját tudását a maga területén. Egy bolt energetikai menedzsmentje teljesen más, mint egy gyáré. Szorosan együtt kell működni a feleknek, nem szabad csak a szolgáltatóra hagyatkozni. A smarthome, vagy okosotthon megoldásokat én szeretem három részre osztani: Európában általában a konyhai termékek elektronizálását tartják a legfejletlenebbnek, ilyen például az SMS-t küldő hűtő, ami jelez, ha elfogy a tej. A háztartásokban viszont egyre több szórakoztató elektronikai eszköz van, számítógép, tablet, mobil, okostévé - itt a hangsúly a kontentmenedzsmenten van. Minden eszközön szeretnénk ugyanazt a tartalmat elérni, nézni vagy hallgatni. A harmadik smarthome szektor itt is az épületgépészet, ahol a riasztók a leguniverzálisabb eszközök. A távmegfigyelés, a nyílászárók és a redőnyök elektromos működtetése viszont még gyerekcipőben jár Magyarországon.

PB: Ezekhez nagyon erős hálózat kell. Hogy áll a Vodafone a lefedettséggel?

KI: A 3G-s lefedettségünk 98,4 százalék, a 4G-t most húzzuk utána és egy nagyon attraktív lefedettséget tudunk biztosítani az év végére. Ha nem is száz százalékot, de a 3G-hez jócskán közelit.

PB: Hogy áll az 5G? Az Európai Unió és Japán most kötöttek megállapodást a közös fejlesztésről és a Sony Ericcson is teszteli a direkt M2M-re és Dolgok internetére szabott hálózatait.

KI: Szolgáltatók oldalán az 5G-s tervek még nem jelennek meg. Fontos viszont látni, hogy miben lesz más az 5G:  A 4G egy szélesebb “csövet” ad, mint a 3G, lehetővé téve, hogy nagy felbontású, High Definition videókat és képeket is élvezhetően használhassuk mobilon. A 3G ezt nagyon nehezen hozta. Viszont van egy szolgáltatói előnye is, amiről a reklámok nem nagyon beszélnek. Mégpedig az, hogy a 3G frekvenciasávjában akkora az adatforgalom, hogy azt a szolgáltatók nem bírják el. Kell egy olyan frekvenciasáv, ami ezt a rohamosan növekvő adatmennyiséget tudja kezelni. Ehhez képest az 5G egy más oldalról fogja meg a technológiát. Olyan igényt elégít ki, amire a 4G képtelen: a késleltetés nélküliséget. Van egy úgynevezett latency. Például, amikor ön hív valakit, eltelik pár másodperc a kapcsolásig. Amikor kiadok a mobilon egy parancsot, egy kis időbe kerül, amikor ez a parancs végrehajtódik, még a legjobb minőségű hálózatokon is. Viszont jönnek az új megoldások: lehet, hogy pár év múlva mindkettőnk egy drónt reptet mobilon keresztül és szembetalálkoznak. Ha én is balra akarom reptetni és ön is, de a parancsok csak öt másodperc múlva érkeznek meg, akkor az a két drón össze fog ütközni. A fogyasztó előbb-utóbb ki fogja követelni, hogy legyen valós idejű az eszközök közti kommunikáció. Ezt fogja megoldani az 5G.

PB: Az a rengeteg adat, amit ön is említett, csak egyre több lesz. Ki fogja birtokolni ezeket, ha igénybe veszünk egy Vodafone-szolgáltatást?

KI: Ez megoldásfüggő, de nyilvánvaló, hogy az adat a végfelhasználóé, aki keletkezteti azt. Ez a modern kori törvénykezés egy dilemmája, amit szabályozni kell, az unió tesz is ezzel kapcsolatban nagyon határozott lépéseket. A Vodafone területe, amiben mi részt veszünk, az az adatgyűjtés megkönnyítése és az adatelemzés támogatása. Naivitás lenne azt gondolni, hogy a nap végén az ügyfél nélkül bármelyik szolgáltató képes lenne hosszú távon kezelni az előállított tartalmakat. Ez egy racionális gazdasági érdek. Amit mi garantálunk, az az, hogy az adat eljut A-ból B-be és B-ben olyan precizitással képi megjelenítéssel jelenik meg, ami a felhasználó számára a legideálisabb. Valahol itt van a szolgáltató határa.

Értékeld a cikket
Jelenlegi értékelés

Címlapon

Megszűnhet a lakásáfa: elszállnak a lakásárak?

Megszűnhet a lakásáfa: elszállnak a lakásárak?

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter szavai szerint nem várható, hogy a 2019. december 31-e után meghosszabbítanák az újépítésű lakóingatlanok értékesítésére vonatkozó 5 százalékos áfakulcsot. A kedvezményes lakásáfa megszűnése több szektorban is komoly negatív hatással járhat.

Hirdetés

További cikkek

Hirdetés
Hirdetés

AJÁNDÉK OKOSTELEFON

DíjNullázó Plusz Számlához új ügyfelek ajándék okostelefont kaphatnak!
(x)


Hirdetés

  • BUX38657.37+0.11%
    DAX9823.5-2.77%
    EUR/HUF311.610%
    EUR/USD1.08340%
    Arany1118.150%

Hírlevél

Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét: