Hirdetés

Aki nem tanul, az könnyen szegény marad – hát még, ha menekült

2017. március 06., 17:48

A menekültek között alacsony a középfokú vagy felsőfokú iskolai végzettségűek aránya, ráadásul a bizonyítványaik nagy része sem kompatibilis a német előírásokkal. Az iskolai végzettség és a kereset közötti összefüggés viszont nagyon szoros Németországban, így nagyot nőhet a szegények száma. Egy kutatóintézet emiatt célzott képzéseket sürget.

Meglehetősen borúlátó képet fest az IW Köln (Institut der deutschen Wirtschaft Köln) nevű kutatóintézet tanulmánya a Die Welt szerint a menekültek képzettségéről és ezen keresztül a német munkaerő-piacra való beilleszkedésükről. Még akkor is, ha jelentős részük még további képzésen is átesik Németországban. Leginkább attól tartanak, hogy megnő a német társadalomban az alacsonyan képzettek aránya.

Hirdetés

Az alacsony képzettség pedig a tapasztalatok szerint alacsony jövedelmet, a munkanélküliség veszélyének való fokozott kitettséget jelent. Egyes korosztályokban már a lakosság 13 százaléka, minden nyolcadik személy külföldön tanult. A hiányzó képzettség miatt a kutatók azt javasolják, hogy célzott programokkal segítsék őket a szegénység elkerülése érdekében.

Nem kompatibilis

Az intézet adatai szerint a menekültek körében 55 százalékos a középiskolai végzettségűek aránya, kilenc százalék egyáltalán nem járt iskolába, 24 százalék pedig nem fejezte be az iskolát. De nagyok az országok közötti eltérések, a szírek közül például 40 százalék az érettségivel egyenértékű végzettségűek aránya, az afgánok között csak 17 százalék, utóbbiak 26 százaléka sohasem járt iskolába.

Több a német főiskolás, egyetemista

A felsőfokú végzettségűek aránya a menekültek között 13 százalék. A 69 százalékuk bizonyítványa nem felel meg a német előírásoknak.

A németek azonban saját magukkal is elégedetlenek: bár a lakosság 26,5 százaléka magasabb végzettséget ér el, mint szülei, 25,8 százalékuk csak alacsonyabbat. Vannak azért pozitív számok is, 2010 és 2015 között például 46-ról 58 százalékra emelkedett a felsőoktatásba bejutott fiatalok aránya. A felsőfokú végzettségűekből alapvetően egyre több van. Visszaesett a szakmát egyáltalán nem szerző fiatalok aránya is.

Ekkora a szakadék

A magasabb iskolai végzettség döntő fontosságú a magasabb jövedelem szempontjából, és fordítva, az alacsonyabb képzettség gyakran alacsony jövedelemmel jár – írja a lap. Egyetemi végzettséggel átlagosan évi 64 700 eurót (havonta 5400 eurót, mintegy 1,66 millió eurót) lehet Németországban keresni, mintegy 40 százalékkal többet, mint középfokú végzettséggel (47 200 euró/év, 3900/hó, azaz több, mint 1,2 millió forint). Ebben még nincs is benne, hogy egyes szakmákat vagy pozíciókat nem is lehet betölteni középfokú végzettséggel.

Értékeld a cikket
Jelenlegi értékelés

Címlapon

Ezekkel a menekültekkel miért nem foglalkozik a hazai sajtó?

Ezekkel a menekültekkel miért nem foglalkozik a hazai sajtó?

Eddig azt szokhattuk meg, hogy Svájcban nyitott bankszámlákkal, széfekkel próbálnak sokan jövedelmet vagy vagyont eltitkolni. Az utóbbi időben kiderült, hogy a titkolózás kétirányú volt, és sok Svájcban élő személynek is vannak titkos vagyontárgyai külföldön. Ez magyar vendégmunkásokat is érinthet.

Hirdetés
Hirdetés

További cikkek

Hirdetés

Videók

Hirdetés

Utánajártunk

Hírlevél

Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:

  • BUX39663.92+0.31%
    DAX9823.5-2.77%
    EUR/HUF311.610%
    EUR/USD1.08340%
    Arany1118.150%

Szavazás

Ön elégedett az idei nyugdíjemelés mértékével? (3%)