A gondolat, hogy bizonyos dolgokban sosem körözhetnek le minket a gépek, már régen a múlté – Ázsiában már évek óta kísérleteznek az időseket segítő nővérrobotokkal, és Japánban már több mint egy éve üzemel a világ első, robotokat alkalmazó hotelje. Tanítanak, műtenek, életet mentenek, vagy ahogy korábban már írtuk, csomagot hoznak-visznek, mégis: az emberi tényező még egy jó darabig biztos nem merül feledésbe, így se a tanároknak, se az orvosoknak, se a közgazdászoknak nem kell aggódniuk – legalábbis még néhány évtizedig.
Kiveszik a kezünkből a munkát?
A McKinsey és Co. jelentése szerint a gyártósorokon, a kiskereskedelemben és a feldolgozóiparban terjednek majd el először széles körben a robotok – ennek egy részét már ma is látjuk az autógyártásban. A kutatók szerint a jelenleg rendelkezésre álló technológiával elsősorban a repetitív, kiszámítható munkákat, így például a csomagolást, a szerelést és a hegesztést vehetik át tőlünk a robotok, írja az elemzőcégre hivatkozva a Marketwatch. Az automatizálás egyébként rengeteg időt spórolna a cégeknek, az Egyesült Államokban az ilyen jellegű feladatok viszik el a munkaidő egyötödét.
A kutatók szerint tíz éven belül az ilyen jellegű munkák kétharmadában már gépek fognak dolgozni helyettünk, az élelmiszer-feldolgozásban még ennél is nagyobb az arány, itt a munkahelyek háromnegyedére kerülhetnek majd robotok. A nehéziparban pedig majdnem teljes csere várható. Az olyan feladatokat, ahol kognitív képességekre, kreativitásra és jó szociális készségre, vagyis emberi intelligenciára van szükség – tehát bármilyen vezetői pozíció, az egészségügy vagy épp az oktatás – sokkal később lesz gépiesíthető.
Elveszi a munkám, és még örüljek is neki?
A korábbi technikai átállás sem volt zökkenőmentes, sőt: sokak számára fájdalmas és hosszú procedúra volt – a patkolókovácsok, kerékkészítők és sok mesterember elveszítette a munkáját az iparosodás során. Az elvett szakmák helyére azonban újak nyíltak, hiszen a gépek mellé szükség volt karbantartókra és mérnökökre. Ha lehet hinni a történelmi példáknak, valószínűleg hasonló helyzet várható majd a robotok terjedésével is.
Az sem mondható el, hogy túl egyszerűvé tennék az életet a gépek, hiszen egy járműipari mérnöknek nem csak az autó összeszereléséhez kell értenie, de képesnek kell lennie a nagyon bonyolult – és napról-napra változó – elektronikai fejlesztéseket és berendezéseket is kezelni. A monoton, unalmas munkák felszabadításával a szakembereknek több ideje jut fejlesztésekkel foglalkozni, ezzel felgyorsítva a technikai fejlődést.
Sok állás felszabadulhat, ez igaz, viszont ez arra is ösztönzi majd a munkaadókat, hogy ha széleskörű szaktudásra és a tapasztalatra van szükségük, akkor bizony a fizetéseket is meg kell emelni, hogy a legjobbakat szerezzék meg. Egy biztos: a robotok globális elterjedése nem csak a hétköznapi életet, de a kormányzást és a gazdaságot is megreformálja majd.
A G7-ek külügyminiszteri találkozóján erről is szó volt.
