Hirdetés
  1. Privátbankár
  2. Karrier
  3. Felsőoktatás 2012: felveszed a diákhitelt vagy itthon maradsz
Hirdetés

Felsőoktatás 2012: felveszed a diákhitelt vagy itthon maradsz

Nagy Zsófia, 2012. február 17., 13:01
Privátbankár
Cimkék
orvos
, munkaerőpiac
, felsőoktatás
, diákhitel
, Hoffmann Rózsa

A felsőoktatási törvény jelentős módosításának egyik vitatott kérdése az államilag támogatott helyek számának drasztikus csökkentése. A kormány kommunikációja szerint így igyekeznek elérni, hogy a felsőoktatás alkalmazkodjon a munkaerőpiaci kereslethez. Másik cél a végzett fiatalok itthon tartása, elsősorban az orvosok esetén - a költségeket nézve a kormány könnyen sikerrel járhat.

Hirdetés

Az előző évek gyakorlatához képest a 2012. évben induló képzések estében jelentősen csökkentette a kormány az államilag támogatott helyek számát. Az egyik legnagyobb veszteséget a jogász és a gazdálkodástudományi képzés szenvedte el.  A gazdaságtudományok esetében 95 százalékkal, míg a jogi képzés esetében 88 százalékkal csökkent az államilag támogatott helyek száma.

A jogi és közgazdasági diplomát szerzettek számára ugyanakkor a kormány visszatéríti a diákhitel összegét, ha az állam szolgálatába állnak. Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár azonban hangsúlyozta, hogy nem vonják vissza a felsőoktatási keretszámokat. Hozzátette, hogy olyan pályára kell állítani a felsőoktatást, amely lehetővé teszi, hogy mindenki tanuljon, aki akar és tehetséges, de ugyanakkor meg kell felelni a világpiaci kihívásoknak is.

Az új szabályozással a kormány célul tűzte ki a frissen végzett hallgatók elvándorlásának mérséklését is. Azoknak ugyanis, akik állami vagy részösztöndíjas képzésben végezték el felsőfokú tanulmányaikat, és a képzési idejük kétszeresét nem hazai munkavállalással töltik, vissza kell fizetniük a rájuk fordított összeget az aktuális jegybanki alapkamat 3 százalékpontos értékével megnövelve.

Kiadáscsökkentés és munakerőpiaci igények

A kormány kommunikációja szerint a törvény célja, hogy a felsőoktatást a munkaerőpiaci igényekhez igazítsák, és azon képzéseket igyekeznek támogatni, melyek a magyar gazdaság húzóágazatai, így a 2012. évi keretszámokat már az átalakulás jegyében határozták meg. Az állami helyek számának csökkentésével nem mellékesen a kormány természetesen pénzt is megtakarít. A támogatott helyek száma 2012-ben 67 százalékkal csökken, amely jelentős költségmegtakarítást eredményezhet az államháztartásnak.

A költségvetés felsőoktatásra fordított kiadása 2010-ben 259 milliárd forintra rúgott, egy hallgatóra vetítve ez 972 ezer forintot jelentett. A GDP arányaiban ez az összeg 2010-ben a bruttó hazai terméknek mindössze 1 százalékát adta, ez az arány az elmúlt 10 évben nem mutatott jelentős változást. 2009-ben az összes kiadás közel 2 százalékát fordította az állam a felsőfokú szakképzésre. Egyelőre nem lehet tudni, hogy a keretszámcsökkentéssel mennyi pénzt tud megfogni az állam, hiszen egyes drágább képzéseken, mint például az orvostudományok esetében a kormány emelte a támogatott férőhelyek számát.

Forrás: Oktatási évkönyv
Az állami férőhelyek számának átalakítása vélhetően nem csak a hallgatók között fog élesebb versenyt generálni, de a felsőoktatási intézmények között is kiéleződhet az árverseny a hallgatókért. A jogi és gazdálkodástudományi szakok esetében szinte alig maradt államilag támogatott képzés, és esetükben nincs meghirdetve részösztöndíjas képzés, így, akik ezeken a pályákon képzelik el jövőjüket, azok számára nem marad más: legtöbbjüknek fizetni kell. Mivel több ezer jelentkezőt érint az önköltséges rendszer - hiszen a népszerűbb szakok szinte mind beleesnek az államilag támogatott keretszámok csökkentésébe –, az intézmények közötti választás egyik jelentős szempontja lehet a költségtérítés mértéke.

Beindul a verseny a hallgatókért?

A 2011-es felvételi legnépszerűbb szakjai esetében jelentős különbségek fedezhetőek fel az önköltséges képzési díjak esetében. Jogi képzésnél 165 és 237 ezer forint között szóródnak az árak. Megfigyelhető azonban, hogy a korábban nagy népszerűségnek örvendő ELTE-n és Pázmány Péter Katolikus Egyetemen lehet a legdrágábban jogot tanulni. Nyilvánvalóan az intézmények jó híre és a túljelentkezés miatt engedhetik meg maguknak a féléves 237 és a 225 ezer forintos tandíjat.

Forrás: Felvi
Az élbolyban a számok alapján úgy tűnik, hogy nem bontakozik ki éles verseny, és kedvező árakkal sem igyekeznek magukhoz csábítani a jelentkezőket, míg többi intézmény esetében erre továbbra is lehet számítani. A legtöbb jogi egyetem igyekszik 200 ezer forint alatti tandíjat meghatározni, így próbálva meggyőzni a költségérzékeny hallgatókat.

A korábbi évek népszerű szakjai esetében, mint a pénzügy és számvitel-, a turizmus és vendéglátás-, vagy a gazdálkodás és menedzsment-szakoknál az IBS-t leszámítva a Budapesti Corvinus Egyetem vezeti a listát 295 ezer forintos féléves díjaival. A gazdálkodástudományi szakok esetében is jól látható, hogy népszerűségük és jó szakmai színvonaluk miatt a nagyobb egyetemek megengedhetik maguknak, hogy az átlagnál jóval magasabb árat szabjanak. Így versenyre ebben az esetben is a követők között lehet számítani, ahol az árak legtöbbje 130 és 200 ezer közötti sávban ingadozik.

A verseny kiéleződésére mindaddig azonban nem lehet biztosat mondani, míg nem áll rendelkezésre adat a felvételi rangsorról, melyből kiderül, hogy a jelentkezők számára mennyire fontos a képzés ára, milyen mértékben határozza meg döntésüket a jutányos féléves önköltség mértéke.

Diákhitellel a diplomáért

Az önköltség finanszírozására a kormány kidolgozta a Diákhitel 2.0-t, mellyel a hallgató kedvezményes, 2 százalékos kamatozással vehet fel a tanulmányaira hitelt, melyet munkába állása után kell törlesztenie. A Diákhitel 2.0 keretében a hallgató csak a tandíjra vehet fel hitelt, a 2 százalékon felüli kamatot az állam fizeti meg. Ezzel párhuzamosan természetesen a korábban kialakított diákhitel-program is tovább fut, amely szabad felhasználást biztosít. Ez azonban már lényegesen drágább, változó kamatozással érhető el, a jelenleg aktuális kamat 8 százalék. Nem elhanyagolható tényező, hogy a képzés elvégzése után képes lesz-e a hallgató a felvett hitelt - akár külföldi munkavállalással - törleszteni.

Abban az esetben, ha egy felvételiző önköltséges képzésben vesz részt az ELTE-n, az évismétléstől eltekintve összesen 2 370 000 forintba került. Természetesen ha ehhez még vesszük a tankönyvek, az utazás, az albérlet és a megélhetés díjait, akkor ez az összeg jóval magasabbra rúg, akár a 3 millió forintot is meghaladhatja - főleg úgy, hogy az önköltséges  hallgatók nem kaphatnak ösztöndíjat.

Háromszoros kereset: irány külföld

Gazdasági képzés esetén azonban más a helyzet, hiszen a diploma után a végzettek jóval könnyebben vállalhatnak munkát külföldön. Abban az esetben, ha a tanuló a Corvinus Egyetemen szeretne alapszakon pénzügyet és számvitelt tanulni, akkor a 6+1 félév több mint két millió forintba kerül. A plusz költségekkel számolva, a diploma akár 2,5 millió forintba is kerülhet. A végzett hallgató természetesen dönthet úgy is, hogy külföldön áll munkába, önköltséges képzésben részt vett hallgató pedig ezt minden egyéb kötelezettség nélkül meg is teheti. Feltételezve, hogy a munkavállalónak sikerül egy külföldi, akár német, akár angol bankban elhelyezkednie, a hazai bruttó fizetésének közel másfélszeresére számíthat.

Forrás: ILO
Az ILO statisztikája alapján gazdasági szakmák esetében nem állnak egymástól távol a hazai és a külföldi keresetek. Ellenben a turizmus vendéglátást szakon végzett hallgatóknál még ha csak pincérként dolgozik a hazai és a külföldi keresetek közötti eltérés akár négyszeres is lehet. A keresetek között kifejezetten nagy rést lehet tapasztalni az orvosok esetén. Míg Magyarországon egy általános orvos fizetése átlagban bruttó 260 ezer forintra rúgott 2010-ben addig, Németországban egy általános orvos több mint egymillió forintot vihetett haza, Nagy-Britanniában ugyanezért a munkáért 1 700 000 forintos bruttó bér járt 2007-ben. Így a külföldön dolgozók akár ötször, hatszor többet kereshetnek az itthoni béreknél.

Az orvosok maradnak?

A külföldre igyekvő hallgatókat az új szabályozás korántsem érinti kedvezően, elsősorban az orvosi képzésben résztvevőket érinti hátrányosan, az ő esetükben ugyanis tetemes összeget kellene visszafizetni kamatostul. Ha valaki a frissen végzett orvosok közül mégis úgy dönt, hogy inkább visszafizeti ezt az összeget, és külföldre megy dolgozni, akkor sem számíthat túl sok jóra. Figyelembe véve, hogy 2010-ben egy hallgatóra jutó átlagos költségvetési kiadás 972 ezer forint volt, ez a drágább orvosi képzés esetében ennél az összegnél jóval magasabb lehet. Nem szabad elfelejteni azt sem, hogy erre az összegre még rárakódik az aktuális alapkamat 3 százalékponttal megnövelt értéke.

Az orvosok átlagbére Németországban bruttó 4600 euró, az adózás esetében az adóalanyokat hat csoportba osztják. Feltételezve, hogy a magyar hallgatók egyedülállóként dolgoznak külföldön, így nettó bérük várhatóan 2600 euró lesz. Természetesen ebből még fenn kell magukat tartani, albérletet kell fizetni. Abban az esetben, ha ebből a fennmaradó összegből még az oktatására fordított összeget is törlesztenie kell, akkor elég szűkösek lesznek a megélhetési lehetőségei. A 4600 eurós bruttó bér átlagot jelent, vannak, akik ennél jobban, (a gyermekorvosok 7000 euró/hó), míg mások rosszabbul (patológusok bruttó 3800 eurót vihetnek haza havonta) keresnek.

Értékeld a cikket
Jelenlegi értékelés
Hozzászólások : 0 db Hozzászólok »
Szóljon hozzá - számít a véleménye!

Kapcsolódó cikkek

  • Karrier

    Elvették iratait, fogva tartják, csalás áldozatává vált, eladták vagy prostitúcióra kényszerítették?

    2012. május 16., 15:54
    Elvették iratait, fogva tartják, csalás áldozatává vált, eladták vagy prostitúcióra kényszerítették?

    Az EU EURES nevő szervezete és a magyar rendőrség közös kampányt indít, amelynek során felhívják a figyelmet a külföldi munkavállalásban rejlő veszélyekre, informálják a külföldön dolgozni szándékozókat a jogaikról és lehetőségeikről, és segítsék a már bajbajutott magyar állampolgárokat.

  • Karrier

    Dolgozó nőket akar az Audi Hungária

    2012. május 16., 11:58
    Dolgozó nőket akar az Audi Hungária

    Mint azt a kiadott közleményben írják: a járműipari cég azt a célt tűzte maga elé, hogy a mostani kettőről az új győri gyárban tíz százalékra növelje a női dolgozók arányát. Ennek érdekében az év végéig mintegy 130 női munkavállalót képeznek át fémipari és jármű specifikus szakmákra.

  • Biztosítás

    Ki fizeti az itt tanuló külföldiek egészségügyi ellátását?

    2012. május 15., 10:58
    Ki fizeti az itt tanuló külföldiek egészségügyi ellátását?

    A hazai felsőoktatásban egyre több külföldi diák találja meg a számításait, az ide érkező fiatalok száma évről évre nő. A magas minőségű felsőoktatás és képzési lehetőségek mellett egy nem várt betegség esetén azonban az egészségügy rendszerében adódó nehézségekkel is szembesülhetnek – hívja fel a figyelmet az Union Biztosító.

Hirdetés

Címlapon

Jobban fial a magyar csőd, az IMF-megállapodás hiányának árát fizetjük

2012. május 23., 15:43
Jobban fial a magyar csőd, az IMF-megállapodás hiányának árát fizetjük

A görögországi hírek a csődkockázatunkat nem mozdították meg, de így is "jobban fizet" a magyar államcsőd, mint a hónap elején. A forint hirtelen kilengése a nem létező IMF-megállapodás ára is lehet londoni elemzők szerint, akik egyáltalán nem lepődtek meg Papademosz szavain: már készülnek a görög búcsúra.

Hirdetés

Még több Karrier

Hirdetés

Utánajártunk...

Állásajánlatok

További állásajánlatok

Hírlevél

Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:

Facebook

Legfrissebb híreink

Legfrissebb híreink