1p
A felsőoktatási törvény jelentős módosításának egyik vitatott kérdése az államilag támogatott helyek számának drasztikus csökkentése. A kormány kommunikációja szerint így igyekeznek elérni, hogy a felsőoktatás alkalmazkodjon a munkaerőpiaci kereslethez. Másik cél a végzett fiatalok itthon tartása, elsősorban az orvosok esetén - a költségeket nézve a kormány könnyen sikerrel járhat.

Az előző évek gyakorlatához képest a 2012. évben induló képzések estében jelentősen csökkentette a kormány az államilag támogatott helyek számát. Az egyik legnagyobb veszteséget a jogász és a gazdálkodástudományi képzés szenvedte el.  A gazdaságtudományok esetében 95 százalékkal, míg a jogi képzés esetében 88 százalékkal csökkent az államilag támogatott helyek száma.

A jogi és közgazdasági diplomát szerzettek számára ugyanakkor a kormány visszatéríti a diákhitel összegét, ha az állam szolgálatába állnak. Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár azonban hangsúlyozta, hogy nem vonják vissza a felsőoktatási keretszámokat. Hozzátette, hogy olyan pályára kell állítani a felsőoktatást, amely lehetővé teszi, hogy mindenki tanuljon, aki akar és tehetséges, de ugyanakkor meg kell felelni a világpiaci kihívásoknak is.

Az új szabályozással a kormány célul tűzte ki a frissen végzett hallgatók elvándorlásának mérséklését is. Azoknak ugyanis, akik állami vagy részösztöndíjas képzésben végezték el felsőfokú tanulmányaikat, és a képzési idejük kétszeresét nem hazai munkavállalással töltik, vissza kell fizetniük a rájuk fordított összeget az aktuális jegybanki alapkamat 3 százalékpontos értékével megnövelve.

Kiadáscsökkentés és munakerőpiaci igények

A kormány kommunikációja szerint a törvény célja, hogy a felsőoktatást a munkaerőpiaci igényekhez igazítsák, és azon képzéseket igyekeznek támogatni, melyek a magyar gazdaság húzóágazatai, így a 2012. évi keretszámokat már az átalakulás jegyében határozták meg. Az állami helyek számának csökkentésével nem mellékesen a kormány természetesen pénzt is megtakarít. A támogatott helyek száma 2012-ben 67 százalékkal csökken, amely jelentős költségmegtakarítást eredményezhet az államháztartásnak.

A költségvetés felsőoktatásra fordított kiadása 2010-ben 259 milliárd forintra rúgott, egy hallgatóra vetítve ez 972 ezer forintot jelentett. A GDP arányaiban ez az összeg 2010-ben a bruttó hazai terméknek mindössze 1 százalékát adta, ez az arány az elmúlt 10 évben nem mutatott jelentős változást. 2009-ben az összes kiadás közel 2 százalékát fordította az állam a felsőfokú szakképzésre. Egyelőre nem lehet tudni, hogy a keretszámcsökkentéssel mennyi pénzt tud megfogni az állam, hiszen egyes drágább képzéseken, mint például az orvostudományok esetében a kormány emelte a támogatott férőhelyek számát.

Az állami férőhelyek számának átalakítása vélhetően nem csak a hallgatók között fog élesebb versenyt generálni, de a felsőoktatási intézmények között is kiéleződhet az árverseny a hallgatókért. A jogi és gazdálkodástudományi szakok esetében szinte alig maradt államilag támogatott képzés, és esetükben nincs meghirdetve részösztöndíjas képzés, így, akik ezeken a pályákon képzelik el jövőjüket, azok számára nem marad más: legtöbbjüknek fizetni kell. Mivel több ezer jelentkezőt érint az önköltséges rendszer - hiszen a népszerűbb szakok szinte mind beleesnek az államilag támogatott keretszámok csökkentésébe –, az intézmények közötti választás egyik jelentős szempontja lehet a költségtérítés mértéke.

Beindul a verseny a hallgatókért?

A 2011-es felvételi legnépszerűbb szakjai esetében jelentős különbségek fedezhetőek fel az önköltséges képzési díjak esetében. Jogi képzésnél 165 és 237 ezer forint között szóródnak az árak. Megfigyelhető azonban, hogy a korábban nagy népszerűségnek örvendő ELTE-n és Pázmány Péter Katolikus Egyetemen lehet a legdrágábban jogot tanulni. Nyilvánvalóan az intézmények jó híre és a túljelentkezés miatt engedhetik meg maguknak a féléves 237 és a 225 ezer forintos tandíjat.

Az élbolyban a számok alapján úgy tűnik, hogy nem bontakozik ki éles verseny, és kedvező árakkal sem igyekeznek magukhoz csábítani a jelentkezőket, míg többi intézmény esetében erre továbbra is lehet számítani. A legtöbb jogi egyetem igyekszik 200 ezer forint alatti tandíjat meghatározni, így próbálva meggyőzni a költségérzékeny hallgatókat.

A korábbi évek népszerű szakjai esetében, mint a pénzügy és számvitel-, a turizmus és vendéglátás-, vagy a gazdálkodás és menedzsment-szakoknál az IBS-t leszámítva a Budapesti Corvinus Egyetem vezeti a listát 295 ezer forintos féléves díjaival. A gazdálkodástudományi szakok esetében is jól látható, hogy népszerűségük és jó szakmai színvonaluk miatt a nagyobb egyetemek megengedhetik maguknak, hogy az átlagnál jóval magasabb árat szabjanak. Így versenyre ebben az esetben is a követők között lehet számítani, ahol az árak legtöbbje 130 és 200 ezer közötti sávban ingadozik.

A verseny kiéleződésére mindaddig azonban nem lehet biztosat mondani, míg nem áll rendelkezésre adat a felvételi rangsorról, melyből kiderül, hogy a jelentkezők számára mennyire fontos a képzés ára, milyen mértékben határozza meg döntésüket a jutányos féléves önköltség mértéke.

Diákhitellel a diplomáért

Az önköltség finanszírozására a kormány kidolgozta a Diákhitel 2.0-t, mellyel a hallgató kedvezményes, 2 százalékos kamatozással vehet fel a tanulmányaira hitelt, melyet munkába állása után kell törlesztenie. A Diákhitel 2.0 keretében a hallgató csak a tandíjra vehet fel hitelt, a 2 százalékon felüli kamatot az állam fizeti meg. Ezzel párhuzamosan természetesen a korábban kialakított diákhitel-program is tovább fut, amely szabad felhasználást biztosít. Ez azonban már lényegesen drágább, változó kamatozással érhető el, a jelenleg aktuális kamat 8 százalék. Nem elhanyagolható tényező, hogy a képzés elvégzése után képes lesz-e a hallgató a felvett hitelt - akár külföldi munkavállalással - törleszteni.

Abban az esetben, ha egy felvételiző önköltséges képzésben vesz részt az ELTE-n, az évismétléstől eltekintve összesen 2 370 000 forintba került. Természetesen ha ehhez még vesszük a tankönyvek, az utazás, az albérlet és a megélhetés díjait, akkor ez az összeg jóval magasabbra rúg, akár a 3 millió forintot is meghaladhatja - főleg úgy, hogy az önköltséges  hallgatók nem kaphatnak ösztöndíjat.

Háromszoros kereset: irány külföld

Gazdasági képzés esetén azonban más a helyzet, hiszen a diploma után a végzettek jóval könnyebben vállalhatnak munkát külföldön. Abban az esetben, ha a tanuló a Corvinus Egyetemen szeretne alapszakon pénzügyet és számvitelt tanulni, akkor a 6+1 félév több mint két millió forintba kerül. A plusz költségekkel számolva, a diploma akár 2,5 millió forintba is kerülhet. A végzett hallgató természetesen dönthet úgy is, hogy külföldön áll munkába, önköltséges képzésben részt vett hallgató pedig ezt minden egyéb kötelezettség nélkül meg is teheti. Feltételezve, hogy a munkavállalónak sikerül egy külföldi, akár német, akár angol bankban elhelyezkednie, a hazai bruttó fizetésének közel másfélszeresére számíthat.

Az ILO statisztikája alapján gazdasági szakmák esetében nem állnak egymástól távol a hazai és a külföldi keresetek. Ellenben a turizmus vendéglátást szakon végzett hallgatóknál még ha csak pincérként dolgozik a hazai és a külföldi keresetek közötti eltérés akár négyszeres is lehet. A keresetek között kifejezetten nagy rést lehet tapasztalni az orvosok esetén. Míg Magyarországon egy általános orvos fizetése átlagban bruttó 260 ezer forintra rúgott 2010-ben addig, Németországban egy általános orvos több mint egymillió forintot vihetett haza, Nagy-Britanniában ugyanezért a munkáért 1 700 000 forintos bruttó bér járt 2007-ben. Így a külföldön dolgozók akár ötször, hatszor többet kereshetnek az itthoni béreknél.

Az orvosok maradnak?

A külföldre igyekvő hallgatókat az új szabályozás korántsem érinti kedvezően, elsősorban az orvosi képzésben résztvevőket érinti hátrányosan, az ő esetükben ugyanis tetemes összeget kellene visszafizetni kamatostul. Ha valaki a frissen végzett orvosok közül mégis úgy dönt, hogy inkább visszafizeti ezt az összeget, és külföldre megy dolgozni, akkor sem számíthat túl sok jóra. Figyelembe véve, hogy 2010-ben egy hallgatóra jutó átlagos költségvetési kiadás 972 ezer forint volt, ez a drágább orvosi képzés esetében ennél az összegnél jóval magasabb lehet. Nem szabad elfelejteni azt sem, hogy erre az összegre még rárakódik az aktuális alapkamat 3 százalékponttal megnövelt értéke.

Az orvosok átlagbére Németországban bruttó 4600 euró, az adózás esetében az adóalanyokat hat csoportba osztják. Feltételezve, hogy a magyar hallgatók egyedülállóként dolgoznak külföldön, így nettó bérük várhatóan 2600 euró lesz. Természetesen ebből még fenn kell magukat tartani, albérletet kell fizetni. Abban az esetben, ha ebből a fennmaradó összegből még az oktatására fordított összeget is törlesztenie kell, akkor elég szűkösek lesznek a megélhetési lehetőségei. A 4600 eurós bruttó bér átlagot jelent, vannak, akik ennél jobban, (a gyermekorvosok 7000 euró/hó), míg mások rosszabbul (patológusok bruttó 3800 eurót vihetnek haza havonta) keresnek.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Karrier Meghalt Jacob Rotschild
Privátbankár.hu | 2024. február 26. 16:32
Elhunyt Lord Jacob Rotschild brit nagybefektető, a Rothschild bankárdinasztia tagja. Halálát hétfőn jelentette be a család.
Karrier Munkatársakat keresünk!
Privátbankár.hu | 2023. december 1. 13:50
Online lapcsaládunk bővítéséhez újságírókat, szerkesztőket keresünk!
Karrier Orbán Viktor már csak a harmadik: hátrébb csúszott egy fontos listán
Privátbankár.hu | 2023. november 29. 18:13
A Politico idén is rangsorolta Európa legmeghatározóbb embereit.
Karrier Lesújtó véleménnyel vannak a főnökök a beosztottakról, de a másik oldalnak is van véleménye
Privátbankár.hu | 2023. november 16. 19:04
Egészen másként látják a munkahelyi képzéseket a beosztottak és a vezetők egy új amerikai felmérés szerint. Az előbbiek elvárják a munkahelyüktől, hogy ezekkel támogassa a karrierjüket, miközben az utóbbiak legyintenek a dologra.
Karrier Nincs még minden veszve az MSZP szerint
Privátbankár.hu | 2023. október 31. 16:01
Meghatározó erő akar maradni egy kormányváltás idején is a jelentősen meggyengült MSZP. Komjáthi Imrét, a párt társelnökét erről is kérdeztük az ATV napi adásában, fontos munkaerőpiaci és társadalmi kérdések mellett.
Karrier Megvan a Világbank új elnöke
Privátbankár.hu | 2023. május 3. 19:57
A Mastercard egykori vezérigazgatóját, Ajay Bangát választották a Világbank új elnökévé szerdán - közölte a washingtoni székhelyű pénzintézet.
Karrier Professzionális online sales és marketing vezetőt keresünk!
Privátbankár.hu | 2023. április 18. 10:18
A Klasszis Lapcsoport (Privátbankár.hu, Mfor.hu, Piac&Profit, Turizmus Online) Professzionális online Sales és Marketing vezetőt keres. Várjuk jelentkezésedet!
Karrier Milliárdos perben hallgatják ki a világ egyik legismertebb médiamágnását
Privátbankár.hu | 2023. január 19. 14:30
 A Fox tévécsatornákat tulajdonló Fox Corp. elnöke, Rupert Murdoch mehet a bíróságra.
Karrier Megvan a reptéri káosz első áldozata
Szakonyi Péter | 2022. szeptember 17. 14:44
Lemondott posztjáról a Schiphol vezérigazgatója, Európa legnagyobb légikikötőjének első embere az immár állandósult reptéri káosz miatt adta be felmondását. Amszterdam mellett London, Frankfurt és Párizs repterei is kaotikus helyzetben voltak a nyári csúcs alatt.
Karrier Óriási veszteség: román színekben folytatja Magyarország egyik legjobb sportolója
Privátbankár.hu | 2022. szeptember 4. 18:58
A sakkozó Rapport Richárd román színekben folytatja pályafutását - ezt a román szövetség jelentette be vasárnap.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG