Minden harmadik európai cég több embert alkalmazna, ha a partnereik a szerződésben foglaltak szerint fizetne - erre jutott európa legnagyobb behajtója, az Intrum Justitia legfrissebb, 2015-ös tanulmányában. A 9000 megkérdezett európai vállalkozás 24 százaléka szerint az egyik legfőbb ok, amely létszámleépítéshez is vezethet, a megkésett kifizetések.
A jegybanki politika elbukott
Lars Wollung, az Intrum Justitia ügyvezető igazgatója egy stockholmi interjú során fakadt ki: hiába indították sorra a gazdaságélénkítő programokat a jegybankok, a rekordalacsony kamatok nem hoztak olyan befektetési fellendülést, amely új munkahelyeket teremt. Wollung szerint az alacsony árfolyamok nem éppen a biztonságos jövő zálogai, így mindenki arra vár, hogy jöjjön egy nagyobb hullám, ami magával hozhatja a nagyobb foglalkoztatottságot.
Senki sincs biztonságban?
Az Intrum Justitia áprilisi tanulmánya szerint a 9000 európai cég 73 százaléka válaszolta azt, hogy nem változtatott a befektetései stratégián annak ellenére sem, hogy a jegybankok mindent megtettek a növekedés fenntartásáért. Sokan nemhogy nem változtattak, hanem egyenesen visszavettek a befektetési lendületből.
"Valakinek viszont ki kell fizetnie a számlát" - mondta az ügyvezető arra vonatkozóan, hogy mivel lehetne növelni a jövőbe vetett bizalmat. Az átláthatóbb adósságrendezés és a határidők tartása talán előidézhetné ezt, nagyjából úgy, mint Németországban és a skandináv államokban, ahol a vállalkozások és a hitelezők kiszámítható jogi környezetben dolgozhatnak, alacsony munkanélküliség és növekvő gazdasági ráták mellett. Németországban 17 napot kell egy cégnek várnia, hogy kifizessék, míg Olaszországban ez 80 napba telik.
A tanulmány foglalkozik Magyarországgal is: átlagosan kicsit több, mint 20 nap áll a hazai cégek rendelkezésére, hogy rendezzék a tartozásaikat a vállalkozások közötti szerződések szerint, a valóságban viszont ez 26-27 napba kerül, ami a régiós átlagban jónak minősül.
Milliárdokkal lóg az állam?
Nem úgy, mint az állami kifizetések: Lengyelország után nálunk csúsznak a legtöbbet a közszférából származó megrendelések utáni fizetések, amelyről tegnap az Állami Számvevőszék vezetője, Domokos László is nyilatkozott. Akkor azt mondta, tarthatatlan, hogy bizonyos állami szervezetek óriási összegekkel tartoznak üzleti partnereiknek és ez önmagában óriási rizikófaktort hordoz magában.
Mindezek ellenére az Intrum Justitia európai mutatója igen stabil, alacsony kockázatú fizetési környezetnek ítéli meg Magyarországot: nálunk jobban csak Ausztria és Dánia teljesített. Ezzel kapcsolatban a megkérdezett hazai vállalkozások 78 százaléka mondja azt, hogy itthon a jövőben is marad a stabil fizetési környezet, azonban csak négy százalék bízik abban, hogy javulni fog az elkövetkezendőkben.
Egyedül a térségben
Magyarország ebből a szempontból kifejezetten pozitívan tekint a jövőbe a kelet-közép-európai régióban: a szomszédok hasonló (és egyes szektorokban gyorsabb) fizetési arány mellett nagyobb százalékban hisznek abban, hogy a jövőben nőni fog a fizetési kockázat:
Mindegy, hogy késnek
A tanulmány kimutatta: csaknem 8 millió európai vállalkozás alkalmazna több embert, ha időben megkapnák a díjazásukat. "A megkésett fizetések jelentős problémát képeznek. A folyamatos cashflow sokkal fontosabbá válik ilyen alacsony kamatozás mellett." - véli az Intrum ügyvezetője. Magyarországon mindössze a megkérdezettek hat százaléka véli úgy, hogy alkalmazna több embert, ha gyorsabb lenne a kifizetés.
"Európában 23 millió vállalkozás működik, 23 millióan pedig munka nélkül vannak. Ha minden vállalkozás csak egy embert tudna még alkalmazni, megszűnne ez a probléma." - véli Wollung.
Délutánra erősödött a főbb devizákkal szemben a hazai fizetőeszköz. 
