Ezer meg egy oka van annak, hogy miért tenne nagyon jót a világgazdaságnak, ha felszámolnánk a nemi egyenlőtlenségeket, mégis világszerte óriási lemaradásban vannak a nők a férfiakhoz képest. Óriási a bérszakadék, kiszorulnak a politikai és gazdasági döntéshozatalból és a munkaerőpiacra való belépési küszöbük is nagyobb a férfiakéhoz képest - ez derül ki World Economic Forum legújabb, nemek közti különbségeket vizsgáló világszintű felméréséből. A tanulmány 2006 óta készül el minden évben, idén pedig 145 országot vizsgáltak meg különböző kritériumok alapján.
Vastagabb az üvegplafon
Az eredmény kiábrándító: az elmúlt 10 évben közel negyedmilliárddal több nő lépett be a munka világába (1,75 milliárd 2015-ben), azonban az idei bérük átlagosan éppen annyi, mint a férfiaknak volt 10 évvel korábban. Míg 2006-ban egy átlagos férfi évente 11 000 dollárt keresett, addig egy nő mindössze 6 ezer dollárt. 2015-re ezek a számok közel megduplázódtak, egy férfi 21 ezer dollárt keres, egy nő viszont 11 ezer dollárt, ezzel pedig nem hogy csökkent volna, hanem órásit nőtt a bérek közti szakadék.
|
| Forrás: World Economic Forum |
A mérésből az is kiderül, hogy csak a nők 28 százaléka kerül vezető beosztásba annak ellenére, hogy 97 országban több nő jár egyetemre, mint férfi. Szintén elszomorító állapotot mutat a nők részvételi aránya a politikában és a gazdaságban. A törvényhozásban világszerte összesen 19 százaléknyi hölgy található, és a miniszterek között is 18 százalékos az arányuk.
|
| Forrás: World Economic Forum |
Igaz, a kutatás rámutat arra, hogy azokban az országokban, ahol bevezették az önkéntes kvótákat - akár gazdasági, akár politikai oldalról - pozitívan változott a nők aránya.
|
| Forrás: World Economic Forum |
|
Az elmúlt három évben nem gyorsult fel a nemi diszkrimináció felszámolása, sőt, lelassult. A Világgazdasági Fórum számításai szerint, ha így folytatjuk, 2095-re tűnhet el végleg a nemek közti különbség, míg hazánkban ez 118 évbe kerül. |
Nincs nő a hatalom közelében
Összesítésben hazánk a 99. helyen végzett a 145 ország közül. Az eredmény még fájóbb, ha megnézzük, olyan országokban van nagyobb egyenlőség, mint Azerbajdzsán, Tádzsikisztán, Vietnám, Románia vagy Kirgizisztán. A probléma súlyosságát jól mutatja, hogy az első, 2006-os méréshez képest Magyarország 44 helyet rontott, a legrosszabb helyzet pedig továbbra is a politika színterén van, ahol a legnagyobb szükség lenne a nőkre.
A hatalom hozzáállását a női politikusokhoz remekül ábrázolja Orbán Viktor miniszterelnök tavaszi, zárt körben elhangzott néhány mondata, ahol szóba került az is, miért nincsenek nők a kormányban. "Emlékszem, szegény Lamperth Mónika mit kapott." - példálózott a kormányfő, a karaktergyilkosságokkal indokolva azt, hogy miért nem való a politikai frontvonal nőknek. Arról is beszélt, hogy a nők beemelése a politikai vezetésbe "csak divat", illetve a nők "nem bírják a folyamatos karaktergyilkosságot". A 444 kimerítően elemezte a nők helyzetét a magyar politikában, érdemes átkattintani!
A számokon is jól látszik, hogy itthon tényleg nagyon távol vannak, vagy távol tartják a nőket a politikától: ebben a szegmensben a 145 országból a 139-ek vagyunk, ami annak fényében siralmas, hogy európai szinten Magyarországon kívül csak Romániában és Görögországban nincs nő a kormányban, viszont Görögországban például már volt női kormányfő (igaz, csak átmenetileg), míg hazánkról még ez sem mondható el. Azt pedig már igazán nem is említjük, hogy a Justin Trudeau vezette kanadai kormány felét nők teszik ki.
Legalább itt javul a helyzet
Tipikusan férfi dominancia van világszerte a gazdasági területeken, de ebben legalább tudott javítani valamicskét hazánk. A tavalyi 69. helyhez képest most a 66-ok vagyunk, viszont összevetve a 10 évvel ez előtti eredménnyel megint ki kell ábrándulnunk: 2006-ban még a 48-ak voltunk.
Általában többségben vannak a nők viszont az egészségügyben és az oktatásban: az előbbiben ugyan tartotta hazánk a mutató 0,979-es értékét tavalyhoz képest, de 37-ről a 42. helyre csúsztunk, köszönhetően egyebek mellett annak, hogy évről évre újabb országokat vesznek fel a listára. Oktatásban a 76. helyen állunk a 2014-es 71-helyhez viszonyítva.
Kinél nincs baj?
A legmegnyugtatóbb helyzet természetesen az észak-európai országokban van: az első helyen Izland áll, őket követi Norvégia, Finnország és Svédország, majd az írek, nagy meglepetésre pedig Ruanda végzett a hatodik helyen.
Az Alteo rendkívüli osztalékot fizet.
