A mutató a márciusi 6 százalékról 5,8 százalékra mérséklődött. Egy évvel ezelőtt még 7,5 százalékon állt a ráta, ami 1,7 százalékpontos süllyedést jelent éves alapon. Részleteket ebben a korábbi cikkünkben talál >>>>
Barczel Vivien, az Erste Bank makrogazdasági elemzője az adatokra reagálva kifejtette: a munkaerőpiac szemmel láthatóan feszesebbé vált az elmúlt időszakban. Érdemes továbbá megjegyezni, hogy az aktivitási ráta 60,7 százalékra emelkedett áprilisban, amivel párhuzamosan a foglalkoztatottsági ráta 57,2 százalékra nőtt.
Barczel úgy látja, a munkanélküliségi ráta csökkenését több tényező is segítette. Egyrészről a közfoglalkoztatottak magas szintje hozzájárul az elmúlt időszakban látott kedvező folyamatokhoz. Másrészről a gazdasági növekedés, és így a versenyszféra bővülése is támogatta a csökkenést. Emellett érdemes még megjegyezni, hogy áprilisban már a szezonális hatások is éreztethetik hatásukat. A nyári idénymunkák megjelenésével párhuzamosan a munkanélküliségi ráta is csökkenést szokott mutatni.
Az Este Banknál úgy látják, hogy a csökkenő trend folytatódhat idén is a munkanélküliségi ráta esetében. A 2015-ben látott 6,8 százalékos rátát követően idei évben átlagosan 5,8 százalékra eshet a mutató.
Oszlay András, a Takarékbank elemzőjének kommentárjában kifejtette: a közfoglalkoztatásban 28 ezerrel többen (összességében 215 ezren), külföldi telephelyen 13 ezerrel többen (összességében 121 ezren) dolgoznak, mint egy évvel ezelőtt.
A 15-74 éves korosztályon belül ez 57,2 százalékos foglalkoztatási rátát jelent, ha azonban a 20-64 éves korcsoportra szűkítünk – erre vonatkozóan határozott meg ugyanis stratégiai célokat 2020-ra az Európai Unió -, ezen belül a foglalkoztatási ráta 70,6 százalékos, ami 2,8 százalékpontos növekedés az egy évvel ezelőttivel összehasonlítva.
2004-es adat dőlt meg
A munkanélküliek száma a 15-74 éves korcsoportban 265 ezerre süllyedt február-április időszak átlagában, így a munkanélküliségi ráta már csak 5,8 százalékos, ilyen alacsony értéket utoljára 2004 júniusában mérhettünk, de akkor még jóval alacsonyabb munkaerő-piaci aktivitás mellett.
Oszlay szerint a munkaerőpiac ennek megfelelően hosszú évek óta a legfeszesebbnek mondható, ami néhány ágazatban már effektív munkaerő-hiányt jelent.
A munkaerő iránti kereslet azonban más ágazatokban is növekvő a legutóbbi üzleti felmérések alapján, így nyár közepére (amikor a szezonális munkahelyek is megsokasodnak) a munkanélküliségi ráta 5,5 százalék alá csökkenhet, éves átlagban pedig akár több mint egy százalékponttal is mérséklődhet a tavalyi 6,8 százalékról.
A foglalkoztatás javulását magas béremelkedés kísér (márciusban a reálbérek éve növekedési üteme meghaladta a 8 százalékot), ami a háztartások vásárlóerejét komolyan javítja. Így továbbra is reális lehetőséget látunk arra, hogy éves átlagban a magyar gazdaság 2 százalékot elérő, azt esetleg enyhén meg is haladó ütemben bővülhet 2016-ban.
Budapest I. kerületében már jóval az önkormányzati választások kampányhajrája előtt dúlt a harc. Most például a polgármester saját hírlevelet indított a Fidesz miatt. 
