10-ből mindössze 4 fiatal elégedett összességében az életével, ami csekély visszaesést jelent az előző negyedéves értékhez képest. A 19-29 éves korosztály tagjai leginkább a fővárosban tekintenek pozitívan a körülményeikre: közülük minden második megkérdezett érezte magát elégedettnek, míg a nyugati országrészben csak minden negyedik fiatal bizonyult derűlátónak saját helyzetét illetően – derült ki a K&H fiatalok jóléti indexének harmadik negyedéves adataiból. A jövőt tekintve továbbra is jobbak a kilátások: csakúgy, mint az előző időszakban, a fiatalok többsége (69%) most is azt gondolja, hogy az élete a közeljövőben pozitív irányba változik.
Azért van ok az optimizmusra
Martin Jarolím, a K&H Bank lakossági üzletágért felelős vezetője kiemelte, hogy egy éve nem látott mélységbe, 64-ről 46 százalékra zuhant az állásukat stabilnak érző fiatalok aránya. Ezzel szemben az elhelyezkedési lehetőségeket a valaha mért legpozitívabban látják a megkérdezettek: az aktív keresők 28 százaléka gondolja, hogy könnyen vagy nagyon könnyen találna új állást. A szakember szerint ebben szerepe lehet annak is, hogy a szeptemberi időszakban sokat foglalkozott a sajtó a magyarországi munkaerőhiánnyal. A diákok mindig is derűlátóbbak voltak, de most kiugróan magas a bizakodók aránya: 58 százalékuk szerint nem okoz majd gondot munkát találniuk.
Hol a megbecsülés?
A kutatásból az is kiderül, hogy a dolgozó fiatalok közel fele szereti munkáját, azonban ez továbbra sem jelenti azt, hogy megbecsültnek éreznék magukat a munkahelyükön. Ezt mutatja, hogy az előző negyedév 38 százalékos értékéről 31 százalékra csökkent azoknak az aránya, akik úgy érzik, valóban értékelik őket jelenlegi pozíciójukban. A helyzetüket abudapesti fiatalok látják a legnegatívabban, majdnem 20 százalékuk gondolja azt, hogy egyáltalán nem méltányolják mindennapi erőfeszítéseiket.
A megbecsültség érzésének hiányával párhuzamosan kismértékben ugyan, de folyamatosan csökkentidén azoknak a száma is, akik előrelépési lehetőséget látnak saját munkahelyükön. Az év eleji 52 százalékhoz képest jelenleg 10-ből négyaktív dolgozó(42%) gondolta úgy, hogy egyáltalán nincs esélye magasabb pozícióba kerülni.A férfiak némileg pozitívabbak, mint az átlag, közülük 33százaléka mondta, hogy kilátástalan a fejlődés, míg a nőknél ugyanez az arány már 53 százalék.
Menni vagy nem menni?
Annak ellenére, hogy nem érzik magukat megbecsültnek a fiatal dolgozók, külföldi munkavállalást csak 31 százalék fontolgat, ami nem jelent számottevő változást az előző negyedévekhez képest. A férfiak viszont sokkal nyitottabbak, mint a nők: majdnem minden második férfi szerencsét próbálna Magyarországon kívül is. Lényegesen csökkent viszont a diákok kalandvágya az előző negyedévhez képest: az eddigi legalacsonyabb szintre, 46-ról 29 százalékra esett vissza a külföldi munkavállalásban gondolkozók aránya.
Külföldi tanulást ellenben 35 százalékuk fontolgat, ami pedig a valaha mért legmagasabb arány. Amagyar oktatási rendszerről a diákok és az aktív keresők is hasonlóan gondolkodnak: 10-ből mindössze 2 fiatal tartja európai viszonylatban magas színvonalúnak.
A külföldön való boldogulást segíti, hogy a fiatalok döntő többsége – az előző negyedévek adataihoz hasonlóan - beszél valamilyen idegen nyelven. Azonban a nyelvvizsgák terén már nem ilyen jók az eredmények: legalább középfokú tudást igazoló papírja csak 32 százalékuknak volt. A diákok esetében jobb a helyzet: 86 százalékuk beszél valamilyen idegen nyelven, és minden második diák jelezte, hogy középfokú nyelvvizsgával is rendelkezik.
Délutánra erősödött a főbb devizákkal szemben a hazai fizetőeszköz. 
