A román állampolgárságú munkavállalók létszáma 64,1 ezerrel, 93,6 ezerről 157,7 ezerre nőtt december vége és április vége között, ez 68 százalék plusz. A bolgárok is szorgalmasan jöttek, 17 800 fővel, azaz 44 százalékkal 58 700-ra nőtt a számuk – derül ki a német Arbeitsagentur adataiból. Eközben magyar honfitársaink létszáma 60 400-ról 66 800-ra emelkedett, ez csak 6400 fős, bő tíz százalékos növekedés.
Lengyel és román idénymunka
A december végéhez képest vett növekedés egy része egyébként szezonális lehet, decemberben mindig eléggé alacsony a foglalkoztatás, hiszen a mezőgazdaság, a turizmus egy része, az építőipar ilyenkor nem vagy alig üzemel. A román és bolgár állampolgárok számára januártól vált teljesen szabaddá a munkavállalás Németországban és Ausztriában.
Amint grafikonunkon látható, a hullámok alapján, leginkább a legnagyobb létszámú lengyelek és a korlátozások ellenére eddig is számos munkavállalót adó románok foglalkoztatása szezonális. A magyarok jóval kevesebben vannak, de egyenletesebben növekszik a létszámuk, úgy látszik, nem az átmeneti és idényjellegű munkakörökben vannak elsősorban. Hasonlóan egyébként a görögökhöz vagy a spanyolokhoz.
Az is leolvasható az ábráról, hogy a románok, bolgárok eddig is jöttek rendesen, a korlátozás januári megszűnése csak gyorsított valamit a folyamaton. A lengyelek létszáma pedig a románoktól, bolgároktól, mindentől függetlenül meredeken emelkedik évek óta, már több mint 300 ezren vannak az Arbeitsagentur nevű német állami munkaügyi hivatal adatai szerint.
Mégis csökkent a munkanélküliek száma
Mindezek ellenére Németországban júniusban a munkanélküliek száma 49 000 fővel 2 millió 833 ezerre csökkent, egyben 32 ezer fővel alacsonyabb volt, mint egy évvel korábban júniusban. Ezzel a munkanélküliségi ráta 0,1 százalékponttal 6,5 százalékra mérséklődött – írta a Handelsblatt.com.
Ebben azonban szezonális hatások is voltak. Az úgynevezett alulfoglalkoztatottak száma (ami a munkanélkülieken kívül átmenetileg munkaképtelen és átképzés alatt levő személyeket is tartalmaz) árnyalatnyit, 3000 fővel, 3,753 millió főre nőtt. Csakhogy ez jelentősen, 87 ezer fővel alacsonyabb érték, mint egy évvel korábban.
Kivándorlás az EU-8-akból és a GIPS-ből
„A munkaerő szabad áramlása és az EU-adósságválság hatása a német munkaerőpiacra” címmel már évek óta készül tanulmány a németeknél, az első kategória főleg a volt szocialista országok közé tartozó új EU-tagokat (EU-8), a második a dél-európai „GIPS-országokat” jelenti. Az Arbeitsagentur szerint bár e két folyamat egymástól független, egy irányba hatnak, a külföldi munkavállalók számának növekedése felé, ezért együtt tárgyalják azokat.
A júniusi keltezésű új dokumentum áprilisi adatokat tartalmaz. Aktualitását főleg az adja, hogy január 1-től a román és bolgár munkavállalók is szabadon vállalhatnak munkát a németeknél (és az osztrákoknál is, amiről nemrég itt tudósítottunk).
Lekörözzük a Dél-Európaiakat
A 2004-ben csatlakozott nyolc volt szocialista ország, az EU-8-ak állampolgárai közül 2011 áprilisában, a szabad munkavállalás megnyílása előtt 227 ezer dolgozott Németországban, 2014 áprilisában már 475 ezer, tehát több mint duplája (110 százalék). Egy év alatt 19 százalékkal, 75 ezer fővel nőtt a létszámuk. A GIPS-országokból érkezők (görögök, olaszok, portugálok, spanyolok) száma áprilisban 512 ezer volt, mindössze hét százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban.
Az idén Németországban keletkezett állások közül majdnem minden másodikat az E-8 vagy GIPS-országok polgárai kaptak meg.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 629,35 pontos, 0,96 százalékos csökkenéssel 65 045,06 ponton zárt pénteken.
