7p
KKV
Hosszú évekig az építőipar vezette a legnagyobb bedőlési arányú iparágak listáját, azonban 2014-ben átvette a legkockázatosabb szektorok toplistájának vezető helyét egy másik szektor. A Bisnode csoport megvizsgálta, mely iparágakba nem érdemes fektetnie.

A 2012 tavaszától megjelent kényszertörlési eljárás némileg átrendezte a felszámolások és a cégmegszűnéshez vezető eljárások számát. Korábban egyértelműen állíthattuk, hogy ha egy cég fizetésképtelenné vált, akkor előbb-utóbb felszámolási vagy csődeljárás indult ellene. 2012 márciusától azonban elkezdett nőni a kényszertörlési eljárások száma, amit abban az esetben indítanak például, ha egy cég nem található a székhelyén, nem érhető el, nem adott le beszámolót, vagy nem teljesítette adófizetési kötelezettségeit. Ez alapján elmondható, hogy a kényszertörlések egy része is a cégek fizetésképtelensége miatt indul el, de nem a hitelezők, hanem a cégbíróság által.

A 10 legnagyobb bedőlési arányt felmutató iparág 2014-ban. Forrás: Bisnode

A kényszertörlési eljárások száma ráadásul ugrásszerűen emelkedik. Míg 2012-ben 6 123 kényszertörlés indult, addig 2013-ban már 22 829 és 2014-ben 42 574. Egy év alatt közel megduplázódott a számuk, ami azt jelzi, hogy évekig nem foglalkoztak a hatóságok ennyire az adókerülő, beszámolót nem leadó, vagy gyakorlatilag nem fellelhető cégekkel. Az elmúlt években elindult egy folyamat, aminek egy átláthatóbb, gazdaságilag aktívabb cégvilág lesz az eredménye, ezért hosszú távon nem kell számolni ilyen mértékű kényszertörlési cunamival, azonban 2015 még várhatóan magas értékeket fog eredményezni.

Ismét nő a felszámolások száma

A felszámolások száma 2012-ről 2013-ra erősen csökkent, azonban 2014-ben számuk – nem is kis mértékben – ismét nőtt, ugyanis közel 30 százalékkal emelkedett a fizetésképtelenség miatt megindított eljárások száma. A nagyszámú kényszertörlési eljárásokkal együtt ez azt jelzi, hogy a külső kényszer miatt indított cégmegszüntetések még eddig soha nem öltöttek akkora mértéket, mint tavaly, ami intő jel a hitelezőknek. Amikor egy cég ellen felszámolás indul, akkor nagy valószínűséggel már súlyos fizetési nehézségekkel küzd, és ebben az esetben egy kintlévőség behajtása már igen nehézkes, gyakorlatilag lehetetlen.

Hasonlóan az egészségünkhöz, az üzleti életben is érdemes a megelőzésre nagy hangsúlyt fektetni, mert ma Magyarországon naponta közel 50 cég ellen indul felszámolás. Saját cégük megszűnését is sokan választják, ugyanis naponta közel 22 vállalkozás kerül végelszámolás alá. A végelszámolások számát illetően az elmúlt időszakban azonban csökkenést tapasztalhattunk, mivel 2013-ról 2014-re 30 százalékkal kevesebb ilyen eseményt regisztráltak. Az elmúlt 6 évet vizsgálva 2012-ben volt a csúcs mind a felszámolások, mind pedig a végelszámolások tekintetében, ami után mindkét eljárás számában csökkenés következett be. Sajnálatos módon 2014-ben a felszámolások száma ismét emelkedésnek indult, de még nem közelíti meg a 2012-es értéket.

Kényszertörlések éves száma

Nőttek tavaly a cégbedőlések

A Bisnode Bedőlési Index (felszámolások és csődeljárások cégszámhoz viszonyított aránya) mértéke kiváló mutatószám a cégvilág fizetésképtelenségének megállapítására, illetve az egyes szektorok teljesítményének összehasonlítására, mivel ez tisztán a hitelezők felé történő tartozások miatti fizetésképtelenség jelzésére szolgál.2014-ben 3,23 százalékos Bisnode Bedőlési Index-el kellett számolnunk, azaz a cégek több mint 3 százaléka vált egy éven belül fizetésképtelenné. 2014-ben romlott ez a mutatószám, mivel 2013-ban az index értéke 2,46 % volt. Amennyiben a kényszertörlések arányát is belevennénk az indexbe, akkor 11,02 %-os értéket kapnánk, azaz a cégek 11 százalékát érinti egy év alatt felszámolás, csőd vagy kényszertörlés, ami igen magas szám.

Magasan legkockázatosabb a vendéglátás

A Bisnode csoport negyedévente közzéteszi a szektorok bedőlési arányait tartalmazó listáját a gazdaság szereplőinek tájékoztatása érdekében.

A legkisebb bedőlési aránnyal rendelkezők listáján jelentősebb átrendeződés történt, ugyanis az egyéb feldolgozóiparban (pl.: ékszer-, sportszer, hangszergyártásban) tevékenykedő vállalkozások bedőlési aránya javult, a korábbi 10. helyről előreléptek a 3. helyre. A számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásával foglalkozó cégek, valamint a mezőgazdasági vállalkozások többi szektorhoz viszonyított helyzete is jelentősen javult. A tavalyi listán 6. helyen a vegyipar szerepelt, idén azonban már fel sem került az alacsony bedőlési arányú szektorok listájára, azaz a szektorban növekvő kockázatossággal kell számolni.

Az építőipar évek óta a legkockázatosabb iparágnak számított hazánkban, 2013-ban is ez a szektor vezette a listát, azonban 2014-ben átvette helyét a vendéglátás. 6,35 százalékos bedőlési aránnyal ez az iparág lett magasan a legkockázatosabb szektor 2014 során. Az építőipar 5,40 százalékos fizetésképtelenségi arányával már csak a második helyen szerepel, de még így is nagy óvatosság szükséges a szektor cégeivel szemben, mivel ez az érték is közel duplája az országos átlagnak. A nagykereskedelmet és az adminisztratív tevékenységet végző vállalkozások is kockázatosabbá váltak 2014-ben, míg a gépjármű-kereskedelem helyzete a többi szektorhoz viszonyítva javult.

Nógrádban és Szabolcsban dominóként dőlnek a cégek

Megyei szinten Nógrád megyében dől be a legtöbb vállalkozás, míg Komárom-Esztergom megye cégei a legnagyobb biztonságban vannak. A Nógrád megyére jellemző bedőlési arány 4,70 % volt, amitől csak kismértékben marad el Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, ahol 4,60 %-os volt a fizetésképtelenségi index értéke 2014-ben. A főváros cégeinek fizetésképtelenné válásának valószínűsége az átlag fölött van, de még így is a kevésbé kockázatos területek közé sorolható. A Komárom-Esztergom és Pest megyével üzletelő vállalkozások vannak a legnagyobb biztonságban, ezeken a területen ugyanis a legkisebb mértékben kerülnek felszámolás vagy csődeljárás alá a cégek.

Bedőlés aránya megyénként

Jól látható az ország kelet-nyugati irányú széttagoltsága, mivel keleten általában nagyobb valószínűséggel dőlnek be a cégek, mint a nyugati megyékben. Ez alapján az látszik, hogy a keleti országrészt felzárkóztató törekvések eddig nem jártak megnyugtató eredménnyel a cégek stabilitását illetően, mivel a keleti és különösen az észak-keleti megyékben még mindig nagy arányban lesznek fizetésképtelenek a vállalkozások.

Mi várható 2015-ben?

2015-ben nagy valószínűséggel folytatódik a kényszertörlések számának növekedése, amiben azonban hosszú távon csökkenés várható. Előfordulhat, hogy a csökkenés még nem 2015-ben fog bekövetkezni. A tendencia mindenképpen egy kisebb és remélhetőleg stabilabb cégvilág felé mutat, amit nemcsak a külső szabályozás, hanem a piac önszabályozó jellege, a vállalkozások nagyobb kockázattudatossága is kivált. A felszámolások ismét növekvő száma alapján azt mondhatjuk, hogy 2015-ben az előző éveknél magasabb bedőlési arány várható a cégekre vonatkozóan, amit a csökkenő cégalapítási kedv sem javít.

Ami jól látszik, hogy a „hagyományosan kockázatos” szektorok továbbra is rizikósak maradnak. Stabilan vezeti ezt a legkockázatosabb szektorok listát a szálláshely szolgáltatás és az építőipar, bár köztük elfordulhat csere a „vezető helyen”. Területileg a cégek kockázatosságát illetően az ország kelet-nyugat irányú széttagoltsága továbbra is megmarad, azonban kismértékben várható közeledés a keleti és nyugati megyék között.

A GKI 2015-ös előrejelzése szerint 2015-ben a bel- és külföldi kereslet lanyhulása következtében szinte minden ágazat dinamikája lassul, de visszaesésre csak a pénzügyi ágazatban kell számítani, az ingatlanszektorban pedig már minimális bővülés várható. A leggyorsabban az ipar fejlődik, az építőipar növekedési üteme nagyot zuhan, de így is átlag feletti lesz.

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

KKV Hogyan lett kis garázscégből milliárdos vállalkozás?
Privátbankár.hu | 2023. december 19. 11:41
Állócsillagok és újhullámos trónkövetelők.
KKV Itt a Cégépítők társasjáték: most eldől, ki kaszál az üzleti évben!
Natív tartalom | 2023. december 4. 10:26
Piaci rést betöltő társasjáték jelent meg október 25-én: a Cégépítők társasjáték megszületéséről és játékmenetéről Egerszegi Krisztiánnal, a MiniCRM tulajdonosával, a Cégépítők alapítójával beszélgettünk.
KKV Széchenyi Kártya Program: megduplázták a hitelkereteket
Privátbankár.hu | 2023. augusztus 1. 11:18
Sokkal nagyobb hitelkeretet kapnak a kkv-k a Széchenyi Kártya Program keretében. A kamat a futamidő végéig 5 százalék. 
KKV Kezdj újult erővel a nyári szabadság után!
Márkázott tartalom | 2023. június 27. 11:32
  Ha még most vagy csak a hosszabb lélegzetvételű nyaralás előtt, akkor minden bizonnyal minden munkával kapcsolatos témától a falnak mennél. Teljesen érthető módon érzed azt, hogy telítődtél, hiszen már javában az év második felében járunk, és a megfeszített munkatempóból még nem is igazán tudtál alább engedni.
KKV Vigye sikerre vállalkozását, alkalmazzon business mentort!
Natív tartalom | 2023. június 8. 10:01
A business mentor nem varázsló, ám mégis rendkívül fontos szerepet játszhat több, a hazai kkv-szektort rendkívüli mértékben érintő konfliktushelyzet kezelésében. Közreműködésével a vállalatok tulajdonosai és vezetői olyan külső támogatást kaphatnak, amely segíti őket a tudatosabb vállalatvezetésben és előmozdítja üzleti és személyes fejlődésüket. A Budapesti Gazdasági Egyetem rendhagyó szakirányú továbbképzéséről annak vezetőjével és egyik hallgatójával beszélgettünk.
KKV A K&H szerint az uniós pályázatok körüli zűrzavar nem ártott
Privátbankár.hu | 2023. május 24. 14:14
Az uniós pályázatok körüli bizonytalanság csak kismértékben vetette vissza a cégek bizakodását, mintegy felük továbbra is reálisnak tartja, hogy ilyen forráshoz juthat - közölte a K&H magyarországi mikro, kis- és középvállalkozások (kkv) bizalmi indexe első negyedévi eredménye alapján.
KKV Megnyitják a pénzcsapot a magyar cégeknek: milliárdokat érő bejelentést tett egy bank
Privátbankár.hu | 2023. május 10. 17:14
Jelentős beruházási hitelkeretről állapodott meg az UniCredit.
KKV Jó szakemberből gyenge vállalkozó lesz? – interjú
Natív tartalom | 2023. április 4. 12:02
Egerszegi Krisztián Jövőkép című könyvének megjelenése kapcsán készült interjúnk második részében beszélgetünk a vállalkozók 90 százalékáról, a magukat halálra hajszoló emberekről, és arról is, mit tanácsol a bölcs varázsló a gonosz sárkány legyőzéséhez.
KKV Jövőkép nélkül csak szenvedés lesz, nem sikercég – interjú
Natív tartalom | 2023. március 22. 10:07
Ami tíz évvel ezelőtt még működött a magyar cégek számára, az tíz év múlva egyáltalán nem lesz elegendő, avagy hamarosan megérkezik az üzleti regény arról, hogy miért kulcsfontosságú a hazai vállalkozók számára egy jól megformált jövőkép. Egerszegi Krisztiánnal, a MiniCRM cégvezetőjével és a Cégépítők alapítójával beszélgettünk Jövőkép című könyve megjelenése előtt.
KKV Csak a bizonytalanság biztos a kisvállalkozásoknál
Privátbankár.hu | 2023. február 3. 16:24
A kormány új hitelprogramról döntött a Baross Gábor újraiparosítási program keretében. Az elszálló kamatok mellett ez komoly segítséget jelenthet a kisvállalkozások számára, amelyek helyzete meglehetősen bizonytalan lett az utóbbi időben. Az ATV Start vendégeként Perlusz László, a VOSZ főtitkára és kollégánk, Király Béla beszélt a hazai vállalkozások helyzetéről.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG