A The Sunday Times című tekintélyes vasárnapi brit konzervatív lap a brit belügyminisztérium adatait idézve azt írta, hogy január és szeptember között 69 százalékkal több ilyen brit vízumot állítottak ki orosz kérelmezőknek, mint a tavalyi azonos időszakban. Az idei első kilenc hónapban 162 orosz pénzember költözött e különleges letelepedési engedéllyel Nagy-Britanniába, 2013 januárja és szeptembere között 96-an éltek a "milliomosvízumnak" is nevezett kedvezménnyel – írja az MTI. (A magyar számokról itt írtunk nemrég>>>>>>.)
Az adatok szerint különösen március után ugrott meg az orosz kérelmezők száma, amikor a Nyugat az első szankciókat érvénybe léptette Oroszország ellen az ukrajnai beavatkozás miatt. A brit kormány 2008 óta kínál tartós letelepülésre jogosító engedélyeket olyan kérelmezőknek, akik milliós nagy-britanniai befektetésekre vállalnak kötelezettséget.
A könnyített vízumszabályok értelmében azok a külföldiek, akik legalább kétmillió fontot (800 millió forintot) fektetnek be a brit gazdaságban, öt évig maradhatnak Nagy-Britanniában. Ha ezen időhatár után is fenntartják befektetéseiket, akkor már határozatlan idejű tartózkodásra kapnak engedélyt, a hatodik év után pedig brit állampolgárságért is folyamodhatnak.
Ötmillió font (kétmilliárd forint) értékű befektetés esetén már három év után, tízmillió font (négymilliárd forint) befektetéssel már két év után megkapható a határozatlan idejű tartózkodási engedély, és e két utóbbi esetben a brit állampolgársági folyamodvány benyújtásával sem kell még egy további évet várni – írja a kizárólagos magyar állami kézben levő hivatalos hírügynökség.
A magyar letelepedésért fizetendő összeget egyébként a napokban emelték meg 250 ezer euróról 300 ezer euróra (körülbelül 94 millió forintra, tehát a britekének a töredékére), állítólag ezzel együtt is az egyik legolcsóbbak vagyunk Európában. Ennek ellenére nem mondhatni, hogy ostromolnának bennünket a külföldiek, sőt, inkább azt mondhatjuk, hogy viszonylagosan messzire elkerülnek. (A statisztikai adatok szerint ugyanis nagyjából Magyarország lakosainak négy százaléka külföldi, ennek nagyjából a fele ráadásul határainkon túl született magyarokat jelent. Nyugat-Európa fejlett országaiban eközben a lakosság 12-15 százaléka is külföldi állampolgár.)
Az adatok értelmezéséhez azonban nem árt azt is figyelembe venni, mit kapnak ezért cserébe a külföldiek. Nyugat-Európában is az a tendencia, hogy csökkentik a jóléti juttatásokat a külföldieknek, Magyarországon azonban a szociális háló, a szociális ellátások majdnem teljes leépítése folyik. Ráadásul a hazai bérek csak egy töredékét teszik ki a nyugatiaknak.
„A milliomosvízum kérelmezőinek az előírások értelmében brit állampapírokba, vagy Nagy-Britanniában bejegyzett vállalatok részvényeibe kell befektetniük” – folytatja az MTI az egyik legnagyobb londoni ügyvédi iroda, az orosz nagybefektetők által állítólag előszeretettel használt Mishcon De Reya adataira hivatkozva. A cég orosz ügyfeleinek fele ötmillió fontnál nagyobb értékű befektetéseket vállal Nagy-Britanniában a tartózkodási vízum fejében.
A vízumkérelmek átlagos elbírálási ideje hat hét, de a cég egyik orosz kliense a magyar állam által fizetett hírügynökség szerint 24 óra alatt megkapta a brit letelepedési engedélyt. Az illető a vízum kiállításának másnapján 30 millió fontért (12 milliárd forintért) vásárolt magának egy házat Londonban. Az egyik legnagyobb londoni ingatlanközvetítő ügynökség, a Knight Frank adatai szerint az októberrel zárult hat hónapban a szuperprémium londoni ingatlankategóriában eladott lakások 21 százalékát orosz állampolgárok vették meg; ez az arány a megelőző hat hónapban még csak 13 százalék volt.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) reálkereset 9,9 százalékkal nőtt a fogyasztói árak előző év azonos időszakához mért, 3,7 százalékos növekedése mellett. 
