A résztvevőket a vizsgálat során négyóránként tesztelték, hogy megfigyeljék, miként hat a koncentrálóképességükre, ezáltal pedig a teljesítményükre az akut és a krónikus alváshiány különböző kombinációja. A kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy míg a legtöbb résztvevő bepótolta az akut alváshiányt tízórás egyhuzamban történő alvással, addig három nap sem elegendő, hogy kompenzálják a krónikus kialvatlanságot.
A kutatásokat irányító Daniel Cohen magyarázata szerint átlagosan napi nyolc óra alvás szükséges a szervezet regenerálódásához. Akut alváshiányról akkor beszélünk, ha az egyén 24 órán keresztül van ébren, krónikus kialvatlanságról pedig abban az esetben, amikor az érintett éjszakánként 4-7 órát alszik.
"A rendszeres kialvatlanság minden egyes ébren töltött órával gyorsítja a teljesítményromlás ütemét, különösen éjszaka" - ismertette az eredményeket Cohen. Mint rámutatott, az emberek sokszor nem is tudnak arról, hogy krónikus alváshiányban szenvednek, az "álomadósság" lassacskán, hetek alatt halmozódik fel.
"Úgy érezhetjük, hogy pótoltuk a kiesést, amikor másnap, egy hosszabb alvás után, látszólag frissen kelünk fel. Ám a krónikus kialvatlanságban szenvedőkre gyakrabban tör rá az álmosság, a dekoncentráltság, ami hibákhoz vagy akár balesetekhez is vezethet" - figyelmeztetett Cohen.
Drága és nem jut messzire a zöld autó - csak az állam segíthet
Diszkrét testszkennert fejlesztettek ki
Szívinfarktus megelőzésére érdemes iskolába járni
MTI
Egy végigaludt éjszaka nem kompenzálhatja a krónikus alváshiányt, amely halmozódik, és rontja az egyén teljesítményét
A védett ár természetesen még marad.

A magyar eszközök most immunisak a globális válságra – Klasszis Podcast
Uniós pénzek, hozamok és a hatékonyság csapdája – Klasszis Podcast
Így néz ki a kormány célkeresztjébe került bizalmi vagyonkezelői piac
Új korszak a magyar alternatív befektetéseknél, lebomlanak a falak a lakosság előtt – Klasszis Podcast
Vége a korlátoknak: Új korszak indul a magyar alternatív befektetéseknél




