Hirdetés

Tudtad, valójában hány éves korban mennek a magyarok nyugdíjba?

2017. szeptember 06., 15:45

Nagyon nagy, közel 15 év a különbség a tényleges nyugdíjba menetel időpontja között a legfejlettebb 34 országban. Van, ahol már 58-59 évesen, másutt 72 év körüli életkorban mennek nyugdíjba az emberek. Mutatjuk, hogy hol, és hol áll Magyarország.

Nyugdíjas vagy ahhoz közel járó olvasóink közül sokakat felkavarta az, amikor tegnap a 70 éves nyugdíjkorhatárt emlegettük, pedig főleg Németországban folyik erről vita. Az biztos, hogy a várható életkor emelkedésével, a népességfogyással, a munkaképes korúak számának csökkenésével nagyon sok országban napirenden van a határ emelése. A legtöbb fejlett országban már elhatározták a korhatár fokozatos emelését 65-68 évre. A kérdés inkább a folytatás.

Nagyok azonban a különbségek azonban aközött, hogy hány év az elvi, elsődleges korhatár, és mikor mennek nyugdíjba az emberek valójában. Sok helyen lehetséges a korkedvezményes nyugdíj, nagyon különböző feltételekkel. Egészségügyi okokból, vagy csökkentett összegű nyugdíj mellett teljesen önként választva. Másutt esetleg az akar korábban nyugdíjba menni, aki valamilyen formában úgyis tovább dolgozik, mert így éri meg neki.

Hirdetés

Amint az iparilag fejlett OECD szervezet 34 országot bemutató adataiból kitűnik, néhány országban a tényleges nyugdíjba vonulás átlagosan már korán, 60 év alatt vagy akörül bekövetkezik. (Az adatok kicsit régiek, a 2009-2014-es időszakot ölelik fel.) Néhány országban viszont jóval később, 70 éves koruk környékén vagy afelett mentek nyugdíjba az emberek. (A cikk a grafikon után folytatódik.)

A korán nyugdíjba vonuló országok között elég sok az úgynevezett európai periféria, vagyis volt szocialista és válság által sújtott dél-európai ország, mint Szlovákia, Szlovénia, Lengyelország, Magyarország, Görögország, Spanyolország. Ennek oka lehet, hogy a magas munkanélküliség ellen nyugdíjba menekülni, a 2008-ban kitört pénzügyi válság utáni években sok helyütt ismerős fogalom volt.

Kakukktojásnak Belgium, Franciaország, talán Ausztria számít, amelyek fejlett országok, magas várható életkorral, és mégis korán mennek nyugdíjba az emberek. Franciaország többek között túlzottan nagyvonalú jóléti rendszeréről és ezzel kapcsolatos gazdasági problémáiról híres. Ausztria pedig arról, hogy az ottani nyugdíjakat még a németek is irigylik, de ez magasabb járulékfizetési kötelezettségekkel is együtt jár. (A cikk a grafikon után folytatódik.)

A lista másik végén, a későn nyugdíjba vonulóknál egyrészt olyan országokat látunk, amelyek népei híresen munkamániások, mint a japánok vagy koreaiak. A Wikipedia szerint a koreai nyugdíjrendszer három pilléren alapul (állami, vállalati és öngondoskodás), ám viszonylag fiatal, rövid múltra tekinthet vissza. Az állam szociális kiadásai alacsonyak, az idős korú szegénység nagyon magas, ez nyilván sokakat ösztönözhet késői nyugdíjba vonulásra.

Japánban az állam szerepe, szociális kiadása magasabb, a lakosság is nagy összegeket költ öngondoskodásra. Mégis sokáig dolgoznak az emberek.

Másrészt latin-amerikai országok vannak a lista szélén, mint Chile és Mexikó, ahol a nyugdíjbiztosítás teljesen az öngondoskodáson, nyugdíjpénztárakon keresztül, egyéni nyugdíjszámlák segítségével valósul meg. A dolgozók itt nagy szabadságot élveznek abban, hogy eldöntsék, mikor mennek nyugdíjba, nyugdíjszámlájukon levő megtakarításaikat nyomon követhetik. Ha tovább dolgoznak, nagyobb biztonságot élveznek, több nyugdíjcélú megtakarításuk halmozódik fel, ami további munkára ösztönzi őket.

(Magyarországon is volt hasonló magánnyugdíj-pénztári rendszer, de a Fidesz 2011-2012-ben megszüntette, a pénztárak vagyonát államosította, az ígért egyéni nyugdíjszámlákat nem hozta létre.)

Arról, hogy átlagosan hány egészséges évre, hány nyugdíjas évre számíthatnak még a magyar nyugdíjasok, itt írtunk.

Értékeld a cikket
Jelenlegi értékelés

Címlapon

Eljött az ideje, hogy begyűjtsék a fedezetlenül kiszórt ezermilliárdokat

Eljött az ideje, hogy begyűjtsék a fedezetlenül kiszórt ezermilliárdokat

Ma összeül az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed nyíltpiaci bizottsága, és döntést hoz arról, hogy a hosszúra nyúlt válságkezelő politika ideje alatt a gazdaságba pumpált fedezetlen pénzt, összesen 4500 milliárd dollárt, vagy ennek egy részét, szép lassan visszavegyék. A sok fedezetlen pénz most már ugyanis csak arra jó, hogy ingatlanpiaci és tőzsdei lufit fújjanak, az pedig újabb válsághoz vezethetne.

Hirdetés
Hirdetés

További cikkek

Hirdetés

Napi kommentár - videó

Hirdetés

Utánajártunk

Hírlevél

Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:

  • BUX38078.26-0.26%
    DAX9823.5-2.77%
    EUR/HUF311.610%
    EUR/USD1.08340%
    Arany1118.150%

Heti várható események, adatok

  • szeptember 18
    Fogyasztói árindex (végleges) - augusztus
    szeptember 19
    Monetáris Tanács kamatdöntő ülése;
    ÁKK: 3 hónapos diszkont kincstárjegy aukció, 15 mrdFt
    ZEW index - szeptember
    ZEW index - szeptember
    Adobe - 2017 Q3
    FedEx - 2018 Q1
    szeptember 20
    KSH: Keresetek - január–július
    MNB: Negyedéves fizetési mérleg és külfölddel szembeni állományok - első közlés 2017. II. negyedév + revízió 2014.I.n.év - 2017.I.n.év
    ÁKK: 2022/A államkötvény csereaukció, 2019/C - 20 mrdFt; 2026/D államkötvény csereaukció, 2020/B - 20 mrdFt
    Fed kamatdöntő ülése
    Kiskereskedelmi forgalom (év/év) - augusztus
    Import (év/év) - augusztus
    Export (év/év) - augusztus
    szeptember 21
    Fogyasztói bizalom (előzetes) - szeptember
    Friss és tartós munkanélküli-segély kérelmek
    Philadelphiai Fed index - szeptember

    szeptember 22
    KSH: Kiskereskedelem - július
    Feldolgozóipari BMI (előzetes) - szeptember
    Szolgáltatóipari BMI (előzetes) - szeptember
    Feldolgozóipari BMI (előzetes) - szeptember
    Szolgáltatóipari BMI (előzetes) - szeptember

Szavazás

Ön szerint létezik globális felmelegedés?