Hirdetés

Tudtad, valójában hány éves korban mennek a magyarok nyugdíjba?

2017. szeptember 06., 15:45

Nagyon nagy, közel 15 év a különbség a tényleges nyugdíjba menetel időpontja között a legfejlettebb 34 országban. Van, ahol már 58-59 évesen, másutt 72 év körüli életkorban mennek nyugdíjba az emberek. Mutatjuk, hogy hol, és hol áll Magyarország.

Nyugdíjas vagy ahhoz közel járó olvasóink közül sokakat felkavarta az, amikor tegnap a 70 éves nyugdíjkorhatárt emlegettük, pedig főleg Németországban folyik erről vita. Az biztos, hogy a várható életkor emelkedésével, a népességfogyással, a munkaképes korúak számának csökkenésével nagyon sok országban napirenden van a határ emelése. A legtöbb fejlett országban már elhatározták a korhatár fokozatos emelését 65-68 évre. A kérdés inkább a folytatás.

Nagyok azonban a különbségek azonban aközött, hogy hány év az elvi, elsődleges korhatár, és mikor mennek nyugdíjba az emberek valójában. Sok helyen lehetséges a korkedvezményes nyugdíj, nagyon különböző feltételekkel. Egészségügyi okokból, vagy csökkentett összegű nyugdíj mellett teljesen önként választva. Másutt esetleg az akar korábban nyugdíjba menni, aki valamilyen formában úgyis tovább dolgozik, mert így éri meg neki.

Hirdetés

Amint az iparilag fejlett OECD szervezet 34 országot bemutató adataiból kitűnik, néhány országban a tényleges nyugdíjba vonulás átlagosan már korán, 60 év alatt vagy akörül bekövetkezik. (Az adatok kicsit régiek, a 2009-2014-es időszakot ölelik fel.) Néhány országban viszont jóval később, 70 éves koruk környékén vagy afelett mentek nyugdíjba az emberek. (A cikk a grafikon után folytatódik.)

A korán nyugdíjba vonuló országok között elég sok az úgynevezett európai periféria, vagyis volt szocialista és válság által sújtott dél-európai ország, mint Szlovákia, Szlovénia, Lengyelország, Magyarország, Görögország, Spanyolország. Ennek oka lehet, hogy a magas munkanélküliség ellen nyugdíjba menekülni, a 2008-ban kitört pénzügyi válság utáni években sok helyütt ismerős fogalom volt.

Kakukktojásnak Belgium, Franciaország, talán Ausztria számít, amelyek fejlett országok, magas várható életkorral, és mégis korán mennek nyugdíjba az emberek. Franciaország többek között túlzottan nagyvonalú jóléti rendszeréről és ezzel kapcsolatos gazdasági problémáiról híres. Ausztria pedig arról, hogy az ottani nyugdíjakat még a németek is irigylik, de ez magasabb járulékfizetési kötelezettségekkel is együtt jár. (A cikk a grafikon után folytatódik.)

A lista másik végén, a későn nyugdíjba vonulóknál egyrészt olyan országokat látunk, amelyek népei híresen munkamániások, mint a japánok vagy koreaiak. A Wikipedia szerint a koreai nyugdíjrendszer három pilléren alapul (állami, vállalati és öngondoskodás), ám viszonylag fiatal, rövid múltra tekinthet vissza. Az állam szociális kiadásai alacsonyak, az idős korú szegénység nagyon magas, ez nyilván sokakat ösztönözhet késői nyugdíjba vonulásra.

Japánban az állam szerepe, szociális kiadása magasabb, a lakosság is nagy összegeket költ öngondoskodásra. Mégis sokáig dolgoznak az emberek.

Másrészt latin-amerikai országok vannak a lista szélén, mint Chile és Mexikó, ahol a nyugdíjbiztosítás teljesen az öngondoskodáson, nyugdíjpénztárakon keresztül, egyéni nyugdíjszámlák segítségével valósul meg. A dolgozók itt nagy szabadságot élveznek abban, hogy eldöntsék, mikor mennek nyugdíjba, nyugdíjszámlájukon levő megtakarításaikat nyomon követhetik. Ha tovább dolgoznak, nagyobb biztonságot élveznek, több nyugdíjcélú megtakarításuk halmozódik fel, ami további munkára ösztönzi őket.

(Magyarországon is volt hasonló magánnyugdíj-pénztári rendszer, de a Fidesz 2011-2012-ben megszüntette, a pénztárak vagyonát államosította, az ígért egyéni nyugdíjszámlákat nem hozta létre.)

Arról, hogy átlagosan hány egészséges évre, hány nyugdíjas évre számíthatnak még a magyar nyugdíjasok, itt írtunk.

Értékeld a cikket
Jelenlegi értékelés

Címlapon

6 dolog, amit biztosan nem tudsz a kötelező biztosításról

6 dolog, amit biztosan nem tudsz a kötelező biztosításról

Míg a 90-es évek elején kevesebb, mint 10 ezer forint volt a kötelező átlagdíj és mindössze 19 milliárd forintot fizettünk a mostani 140 milliárddal szemben. Azt is kevesen tudják, hogy nálunk a legolcsóbb a kötelező Európában. Már év közben is lehet biztosítót váltani, de mit fedez pontosan a biztosítás?

Hirdetés
Hirdetés

További cikkek

Hirdetés

Napi kommentár - videó

Hirdetés

Utánajártunk

Hírlevél

Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:

  • BUX39709.00-0.63%
    DAX9823.5-2.77%
    EUR/HUF311.610%
    EUR/USD1.08340%
    Arany1118.150%

Heti várható események, adatok

  • november 20
    Termelői árindex (év/év) - október
    Külkereskedelmi termékforgalom (import, export)
    november 21
    MNB: Monetáris Tanács kamatdöntő ülése
    NGM: Gyorstájékoztató az államháztartás központi alrendszerének 2017. január-októberig tartó helyzetéről
    ÁKK: 3 hónapos diszkont kincstárjegy aukció
    Chicagói Fed index (október)
    Hewlett-Packard 2017 Q4
    november 22
    KSH: Átlagos bruttó béremelések (év/év) - szeptember
    Fed jegyzőkönyv
    Friss és tartós munkanélküli-segély kérelmek
    Fogyasztói Bizalmi Index - előzetes, november
    november 23
    KSH - Kiskereskedelmi forgalom, második becslés
    GDP Q3 (év/év, munkanaphatástól kiigazított)
    Thyssenkrupp 2017 Q4
    Feldolgozó- és szolgáltatóipari beszerzési menedzser index - november
    {{uk}} GDP 2017 Q3 - előzetes
    Feldolgozó- és szolgáltatóipari beszerzési menedzser index - november
    november 24
    IFO-index - november
    Feldolgozóipari beszerzési menedzser index - november
    Feldolgozó- és szolgáltatóipari beszerzési menedzser index - november

Szavazás

Idén is 10 ezer forint értékű Erzsébet-utalványt kapnak karácsonyra a nyugdíjasok a kormánytól. Ön szerint kiknek járna még az utalvány?