„Magyarország történelmi esélyt kapott, ám a pályázat és rendezés kérdésével a politikának egyelőre nincs dolga” – jelentette ki Borkai Zsolt, a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) elnöke azzal kapcsolatban, hogy a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) monacói rendkívüli ülésén elfogadott reformcsomagja, az Agenda 2020-nak a gazdaságos olimpiák rendezése mellett teszi le a voksot, így kisebb lélekszámú városoknak, illetve több ország együttes olimpia rendezése előtt nyitja meg az utat. A MOB elnöke rendkívüli közgyűlést hívott össze február 6-ára, amely arról hivatott dönteni, hogy pályázzon-e Budapest a 2024-es ötkarikás játékok megrendezésére.
A kisebb és olcsóbb olimpia, az országon belüli több helyszín, más országokkal közös rendezés, az elmúlt 10 év és a következő 10 év infrastrukturális fejlesztései és sportlétesítmény-beruházásai reális céllá tehetik a budapesti olimpia gondolatát – vélekedik az elnök. A lehetőség révén felértékelődnek a közelmúlt sportági fejlesztései is, így Budapest mellett a 2017-es Európai Ifjúsági Olimpiai Fesztivál megrendezésére készülő Győr, a számos új sportlétesítménnyel gazdagodó Debrecen és egyéb magyarországi városok (Veszprém, Szeged, Miskolc, Székesfehérvár) is beszállhatnának a rendezésbe.
Szlovákia már lényegében igent mondott
Borkai Zsolt szerint kandidálás esetén érdemes megfontolni az együttműködést a környező országokkal, ahol egyes sportágaknak nagyobb múltja és megfelelő sportlétesítmény-hálózata van. Így Magyarországon ezekre a versenyhelyszínek kialakítására nem kellene költeni. Borkai szerint Horvátországban a vitorlázást lehetne megrendezni (bár e tekintetben a Balaton legfeljebb szélmentessége miatt nem valós alternatíva), Szlovákiában a vadvízi evezés (kajak-kenu szlalom), Ausztriában a hegyikerékpározás versenyszámait lehetne megrendezni.
E tekintetben fontos érv lehet, hogy Frantisek Chmelár, a Szlovák Olimpiai Bizottság elnöke azonnal közölte, hogy nem zárkóznának el egy esetleges magyarországi együttműködéstől, ha Budapest úgy döntene, megpályázza a 2024-es nyári olimpiát. Pozsony-Dunacsúnban egy nemzetközi igénynek megfelelő kajak-kenu szlalompálya van, ráadásul a sportágnak nagy hagyománya van Szlovákiában – az ország sportólói között a nők két aranyat, a férfiak öt aranyat, két ezüstöt és egy bronzot nyertek eddig az olimpiákon. "Szlovákia egymagában biztosan nem fogja megpályázni az olimpiai rendezést, erre nincsenek meg a megfelelő gazdasági és anyagi feltételek. De ha valamelyik szomszédunk úgy dönt, és szeretné, hogy csatlakozzunk hozzá, el fogunk gondolkodni rajta.” - nyilatkozta a lapnak Frantisek Chmelár, aki ésszerűnek vélte, hogy a költséges új szlalompálya felépítése helyett az olimpiai versenyt lehetne a magyaroknak néhány kilométerre a határtól megrendezni. Szlovák lapok emlékeztetnek, hogy Szlovákia korábban már egyszer közre akart működni társrendezőként egy olimpián, a 2022-es téli játékokra Krakkóval közösen a Magas-Tátra is pályázott volna, de végül a helyi népszavazás sikertelensége miatt a lengyel város visszalépett.
Költségelemzés
Szinte mindenki a korábban a PwC által készített megvalósíthatósági tanulmány felfrissítését sürgeti. Az a koncepció még budapesti olimpia megrendezésével számol, ráadásul a Budapesti Olimpiáért Mozgalom (BOM) által 2006-ban megrendelt tanulmányban szereplő beruházások közül sok elkészült az elmúlt években, (a 4-es metro, a Liszt Ferenc repülőtér bővítése – igaz, immár nemzeti légitársaság nélkül -, az autópálya rendszer bővítése, a fővárosi úthálózat és tömegközlekedés korszerűsítése, a ferencvárosi és a debreceni stadion, a Tüskecsarnok, valamint az Audi és a Veszprém Aréna), melyek olcsóbbá teszik a szükséges infrastruktúra kiépítését. Budapest elnyerte a 2021-es úszó világbajnokság rendezési jogát, amely okán az olimpiai versenyek megrendezésére alkalmas, nagy nézőtérrel bíró uszodakomplexum is épül – legfeljebb a lelátókat nem bontják egyből vissza, mint az eredeti tervekben szerepel.
Versenyrendezések terén is jól áll Magyarország: a korábbi évekhez képest számtalan világverseny rendezését nyertük már el – elég csak a anpokban zajló, Horvátországgal közös kézilabda Európa bajnokságra utalni. Emellett a már említett vizes világbajnokság és az ifjúsági olimpai fesztivál mellett nem felejthető, hogy Budapest elnyerte a 2020-as foci EB négy mérkőzésének a rendezési jogát, amelyhez felépül az új Puskás Ferenc Stadion.
Így is sokba fáj majd
Ugyanakkor kell számolni – vélekednek a szakértők. Nyúl Sándor, a BOM alapítótagja szerint a játékok megrendezése még így is 5000 milliárd forintot emésztene fel. A Napi Gazdaásgnak nyilatkozó Nyúl szerint jelenleg a sportlétesítményekben 60, az infrastrukturális fejlesztések terén pedig 40 százalékos a készültségünk. Bár a NOB a már említett monacói ülésén a "gazdaságos olimpia" rendezési elveit fektette le, de arról is döntött, hogy akár 28 sportágnál több lehet a nyári olimpiák versenyszámainak száma és a 10500 főben meghatározott sportolói létszám is ijesztően magas - főleg, ha a hozzájuk tartozó edzőket, sportvezetőket és az önmagában hasonló számú sajtómunkást tekintjük, akiknek elhelyezését biztosítani kell - a nézőkről már nem is szólva.
A BOM az olimpiát továbbra sem pusztán egy nemzetközi sporteseménynek tekinti, hanem sokkal inkább egy kormányzati ciklusokon átívelő nemzetgazdasági projektnek, mely hatással van az országos és fővárosi tömegközlekedés és úthálózat, valamint egyéb infrastrukturák fejlesztésre, a munkahelyteremtésre, a gazdasági növekedésre, a turizmusra és az országimázsra. Éppen ezért elengedhetetlennek tartják, hogy a budapesti olimpia ügye összpárti támogatással bírjon, fővárosi és parlamenti szinten egyaránt. Nincs bal- vagy jobboldali olimpia, csak a magyar nemzet olimpiájáról érdemes beszélni. (Korábban fővárosi határozat már támogatta az olimpiai rendezés ügyét.)
„Most az a legfontosabb, hogy a közgyűlés pozitív döntést hozzon” – közölte Borkai, aki elmondta, haladéktalanul felveszi a kapcsolatot Thomas Bach NOB-elnökkel, akit tájékoztat a budapesti előkészületekről, valamint a közgyűlés összehívásáról.
2028 a cél?
A hivatalos jelentkezés 2016-ban lesz esedékes, a 2024-es nyári játékok házigazdájáról pedig 2017-ben, Limában dönt a Nemzetközi Olimpiai Bizottság. A jelenlegi információk szerint 2024-ben Budapest mellett szállhat versenybe az Egyesült Államok négy nagyvárosa (Boston, Los Angeles, San Francisco, Washington), Németországból Berlin és Hamburg, továbbá Róma, Isztambul, Párizs, Doha, valamint a Dél-afrikai Köztársaságnak egy később kijelölendő városa is. A BOM tagjai szerint azért volna érdemes már 2024-et is megpróbálni, hogy a 2028-as rendezés valós esély legyen. „Sportági eredményeink alapján egyértelmű lenne, hogy Magyarország olimpiát rendezzen, hiszen ez a kis ország sportnagyhatalomnak számít, amit az olimpiai éremtáblázat mindennél jobban bizonyít” - mondta Gyárfás Tamás, a Magyar Úszó Szövetség elnöke, a Nemzetközi Úszó Szövetség alelnöke, akinek komoly érdeme volt abban, hogy az olimpiák és a labdarúgó világbajnokságok után a harmadik legnézettebbnek számító úszó világbajnokságot Budapest rendezhesse meg 2021-ben. A nyári játékok éremtáblázatán Magyarország a 8. 476 éremmel (még Kínát is megelőzzük), míg az összes olimpiai érmet tekintve 10. helyen állunk 482 érmünkkel.
Transzparens döntéshozatalt ígérnek
A rendező város kiválasztásában elsődleges szempont lesz az olimpia gazdasági, társadalmi és környezeti fenntarthatósága. A transzparenciát erősíti, hogy a sportági botrányok (mint például a katari foci vb szervezés kapcsán most zajló FIFA-botrány, illetve a hasonló okból vitatott dubaji atlétikai világbajnokság szervezés), illetve a korábbi olimpai helyszín-kijelölések kapcsán felvetődő bizalmatlanság (2000 Atlanta, 2014 Szocsi) okán a NOB úgy döntött, hogy nyilvánossá fogja tenni a rendező várossal kötendő szerződést, a szervezőbizottságnak nyújtandó anyagi hozzájárulásra vonatkozó részleteket.
Pedro Sánchez hétfőig átgondolja, hogy lemond-e posztjáról, miután bíróság vizsgálja felesége érintettségét egy korrupciós ügyben. 
