Hirdetés

Velünk jobban pörgött volna a német gazdaság?

2012. július 21., 07:35

Nagy szükség volt a németországi munkavállalás korlátozására az Európai Unió (EU) 2004-es bővítését követő hét évben, és a felkészülés időszakát nemcsak Németország, hanem az érintett közép-kelet-európai országok is jól kihasználták - fejtette ki a német munkaügyi és szociális minisztérium parlamenti államtitkára pénteken a berlini magyar nagykövetség konferenciáján, amelyen a német munkaadói szervezetek szövetségének (BDA) képviselője ezzel ellentétes véleményt fogalmazott meg.

A német munkaerőpiac liberalizációja - egy év után című konferencián Ralf Brauksiepe államtitkár, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) politikusa hangsúlyozta: a munkavállalás nem kereslet és kínálat "technokrata jellegű kérdése", hanem az alapvető szabadságjogokkal összefüggő ügy. Ugyanakkor az is igaz, hogy "nincs szabadság biztonság nélkül". A német vezetés ezt a két szempontot mérlegelte, amikor az EU-hoz 2004-ben csatlakozott nyolc kelet-közép-európai ország állampolgáraira vonatkozó átmeneti munkavállalási korlátozásokról döntött.

Alaptalan félelem?

Egyre több magyar megy külföldre
Az EU statisztikai hivatala új 2011-es adatsorokat tett közzé, amelyek hiányosak ugyan, de így is azt mutatják, hogy legalább kétszázezer magyar állampolgár lakik más EU-országokban, és számuk tavaly legalább 22 ezerrel nőtt.
Részletek >>>

Németország ragaszkodott a korlátozásokhoz, és a nyitás után egy évvel látható, hogy jól tette - hangsúlyozta. A korlátozások feloldása, 2011 májusa és 2011 vége között a társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettséget jelentő munkaviszonyban álló magyar állampolgárok csoportja nagyjából 9 ezer 400 fővel nőtt, így elérte a 29 ezer 500 főt. A növekedés nem teljes egészében a munkaerőpiac felszabadításának a hatása, nagyjából 800 ember már a nyitás előtt is Németországban élt, csak nem volt bejelentett állása.

Az adatok azt mutatják, hogy alaptalannak bizonyultak a félelmek a kelet-európai munkavállalók rohamától és a bérdömpingtől. Ehhez azonban szükség volt a hétéves átmeneti időszakra - tette hozzá.

Az államtitkár kiemelte: 2004 óta Németországban - ahol nincs kötelező minimálbér - bevezették az úgynevezett alsó bérhatár intézményét egy sor területen, egyebek mellett az ápolás-gondozás és a munkaerő-kölcsönzés területén, így sikerült biztosítani, hogy ne alakuljon ki verseny abban, ki hajlandó a legalacsonyabb bérért dolgozni.

A 7 évet mi is jól kihasználtuk?

E hét év alatt az új uniós tagoknál emelkedett az életszínvonal, előrehaladt a gazdasági felzárkózás és csökkentek a bérkülönbségek Nyugat-Európához képest, vagyis a kelet-közép-európai térség jól kihasználta az átmenetet, megelőzte a tömeges munkaerő-elvándorlást, amit megszenvedtek volna a régió országai - hangsúlyozta.

Hozzátette: Németországban a jövőben demográfiai okok miatt egyre növekvő munkaerőhiánnyal kell számolni, a problémát azonban mindenekelőtt a belső tartalékok mozgósításával próbálják majd megoldani, ugyanakkor több hiányszakmában - például orvos, mérnök, informatikus - minden jól képzett szakembert várnak.

Jobban jártak volna a nyitással?

Andre Müller, a BDA bértarifa-politikai osztályának munkatársa hangsúlyozta: a munkaadók üdvözölték volna, ha az uniós csatlakozással együtt a német munkaerőpiacot is megnyitják az új tagok előtt, mert annak nagy hasznát látta volna a német gazdaság. A politika azonban a korlátozás mellett döntött, így a leginkább mozgékony, képzett munkaerő más országokba, például Nagy-Britanniába vándorolt, a korlátozások feloldása után pedig beigazolódott, hogy hibás volt a döntés, hiszen a várt roham elmaradt, és annál is jóval kevesebb munkavállaló érkezett, mint amennyit a német piac fel tudna szívni.

nemet_munka


150 ezer magyar fizet a német nyugdíjkasszába

A konferencián előadást tartott Komáromi Róbert, a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat főigazgatója is.
A szakember egyebek között kiemelte, hogy a magyarok németországi munkavégzése szempontjából nemcsak a személyek szabad mozgása, hanem egy másik uniós alapelv, a szolgáltatások szabadsága is kiemelkedően fontos. E szabadság révén az úgynevezett kiküldöttek és munkaerő-kölcsönzési konstrukciókban Németországban dolgozó magyarok száma eléri a százezret.

Hozzátette: a Németországban nyugdíjjárulékot fizető magyar állampolgárok csoportja még ennél is jóval nagyobb, a német hivatalos adatok szerint összesen 150 ezer 803 magyar fizet rendszeresen nyugdíjjárulékot az országban, a magyarok így a lengyelek után a második legnagyobb csoportot alkotják a nyugdíjjárulékot fizető között.

Parragh László, a Kereskedelmi és Iparkamara elnöke egyebek között felhívta a figyelmet arra, hogy a magyar szakképzési rendszert modernizálják, és az új rendszer kialakítása során a duális német szakképzési modell példáját követik.

Hirdetés
Értékeld a cikket
Jelenlegi értékelés
Hozzászólások : 0 db Hozzászólok »
Szóljon hozzá - számít a véleménye!

Címlapon

Ne is reménykedjünk! A jövő hét is drágulást hoz a benzinkutakra

Ne is reménykedjünk! A jövő hét is drágulást hoz a benzinkutakra

A héten sokat drágult a benzin és a gázolaj is a mediterrán piacon, ezalatt a forint csak hajszállal erősödött, ezért a GKI Energiakutató most azzal számol, hogy az eheti áremelések után a következő héten is árat fog emelni a Mol, már csak az a kérdés, hogy mennyivel?

Hirdetés

További cikkek

Hirdetés

A nap kommentárja

Hirdetés

Utánajártunk

Ajánlatunk

  • Hova tegyem a pénzemet?

    Az elmúlt időszak eseményei rámutattak, mennyire fontos megbízható szolgáltatót választani megtakarításaink kezeléséhez. A tőzsdei és nem tőzsdei befektetésekről Barlai Róbertet, az OTP Bank regionális Treasury Igazgatóságának ügyvezető igazgatóját kérdeztük.

Hírlevél

Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:

Hirdetés

Facebook

Heti várható események, adatok

  • április 20
    április 21
    09:00 Keresetek, 2015. január–február (második becslés)
    11:30 3 hónapos diszkont kincstárjegy aukció
    14:00 MNB Monetáris Tanács kamatdöntő ülése

    11:00 ZEW német üzleti hangulatindex
    11:00 ZEW euróövezeti hangulatindex
    április 22
    11:30 államkötvény csereaukció
    01:50 Kereskedelmi mérleg
    11:00 ZEW svájci üzleti hangulatindex
    16:00 Fogyasztói bizalmi index
    16:00 Folyamatban lévő lakáseladások
    április 23
    16:00 NGM: tájékoztató az államháztartás központi alrendszerének márciusi helyzetéről (részletes adat)
    08:00 Feldolgozóipari BMI
    08:00 Feldolgozóipari BMI
    09:30 Feldolgozóipari BMI
    10:00 Feldolgozóipari BMI
    14:30 Munkanélküli-segély kérelmek
    15:45 Feldolgozóipari BMI
    16:00 Új lakásértékesítések száma
    április 24
    09:00 Kiskereskedelem, 2015. február (második becslés)
    Az euróövezeti országok pénzügyminisztereinek találkozója
    IFO hangulatindex
    14:30 Tartós fogyasztási cikkek havi rendelésállománya

Szavazás

Ön szerint hogyan fogják hívni a 2017-es költségvetést?