Hirdetés

Velünk jobban pörgött volna a német gazdaság?

2012. július 21., 07:35

Nagy szükség volt a németországi munkavállalás korlátozására az Európai Unió (EU) 2004-es bővítését követő hét évben, és a felkészülés időszakát nemcsak Németország, hanem az érintett közép-kelet-európai országok is jól kihasználták - fejtette ki a német munkaügyi és szociális minisztérium parlamenti államtitkára pénteken a berlini magyar nagykövetség konferenciáján, amelyen a német munkaadói szervezetek szövetségének (BDA) képviselője ezzel ellentétes véleményt fogalmazott meg.

Hirdetés

A német munkaerőpiac liberalizációja - egy év után című konferencián Ralf Brauksiepe államtitkár, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) politikusa hangsúlyozta: a munkavállalás nem kereslet és kínálat "technokrata jellegű kérdése", hanem az alapvető szabadságjogokkal összefüggő ügy. Ugyanakkor az is igaz, hogy "nincs szabadság biztonság nélkül". A német vezetés ezt a két szempontot mérlegelte, amikor az EU-hoz 2004-ben csatlakozott nyolc kelet-közép-európai ország állampolgáraira vonatkozó átmeneti munkavállalási korlátozásokról döntött.

Alaptalan félelem?

Egyre több magyar megy külföldre
Az EU statisztikai hivatala új 2011-es adatsorokat tett közzé, amelyek hiányosak ugyan, de így is azt mutatják, hogy legalább kétszázezer magyar állampolgár lakik más EU-országokban, és számuk tavaly legalább 22 ezerrel nőtt.
Részletek >>>

Németország ragaszkodott a korlátozásokhoz, és a nyitás után egy évvel látható, hogy jól tette - hangsúlyozta. A korlátozások feloldása, 2011 májusa és 2011 vége között a társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettséget jelentő munkaviszonyban álló magyar állampolgárok csoportja nagyjából 9 ezer 400 fővel nőtt, így elérte a 29 ezer 500 főt. A növekedés nem teljes egészében a munkaerőpiac felszabadításának a hatása, nagyjából 800 ember már a nyitás előtt is Németországban élt, csak nem volt bejelentett állása.

Az adatok azt mutatják, hogy alaptalannak bizonyultak a félelmek a kelet-európai munkavállalók rohamától és a bérdömpingtől. Ehhez azonban szükség volt a hétéves átmeneti időszakra - tette hozzá.

Az államtitkár kiemelte: 2004 óta Németországban - ahol nincs kötelező minimálbér - bevezették az úgynevezett alsó bérhatár intézményét egy sor területen, egyebek mellett az ápolás-gondozás és a munkaerő-kölcsönzés területén, így sikerült biztosítani, hogy ne alakuljon ki verseny abban, ki hajlandó a legalacsonyabb bérért dolgozni.

A 7 évet mi is jól kihasználtuk?

E hét év alatt az új uniós tagoknál emelkedett az életszínvonal, előrehaladt a gazdasági felzárkózás és csökkentek a bérkülönbségek Nyugat-Európához képest, vagyis a kelet-közép-európai térség jól kihasználta az átmenetet, megelőzte a tömeges munkaerő-elvándorlást, amit megszenvedtek volna a régió országai - hangsúlyozta.

Hozzátette: Németországban a jövőben demográfiai okok miatt egyre növekvő munkaerőhiánnyal kell számolni, a problémát azonban mindenekelőtt a belső tartalékok mozgósításával próbálják majd megoldani, ugyanakkor több hiányszakmában - például orvos, mérnök, informatikus - minden jól képzett szakembert várnak.

Jobban jártak volna a nyitással?

Andre Müller, a BDA bértarifa-politikai osztályának munkatársa hangsúlyozta: a munkaadók üdvözölték volna, ha az uniós csatlakozással együtt a német munkaerőpiacot is megnyitják az új tagok előtt, mert annak nagy hasznát látta volna a német gazdaság. A politika azonban a korlátozás mellett döntött, így a leginkább mozgékony, képzett munkaerő más országokba, például Nagy-Britanniába vándorolt, a korlátozások feloldása után pedig beigazolódott, hogy hibás volt a döntés, hiszen a várt roham elmaradt, és annál is jóval kevesebb munkavállaló érkezett, mint amennyit a német piac fel tudna szívni.

nemet_munka


150 ezer magyar fizet a német nyugdíjkasszába

A konferencián előadást tartott Komáromi Róbert, a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat főigazgatója is.
A szakember egyebek között kiemelte, hogy a magyarok németországi munkavégzése szempontjából nemcsak a személyek szabad mozgása, hanem egy másik uniós alapelv, a szolgáltatások szabadsága is kiemelkedően fontos. E szabadság révén az úgynevezett kiküldöttek és munkaerő-kölcsönzési konstrukciókban Németországban dolgozó magyarok száma eléri a százezret.

Hozzátette: a Németországban nyugdíjjárulékot fizető magyar állampolgárok csoportja még ennél is jóval nagyobb, a német hivatalos adatok szerint összesen 150 ezer 803 magyar fizet rendszeresen nyugdíjjárulékot az országban, a magyarok így a lengyelek után a második legnagyobb csoportot alkotják a nyugdíjjárulékot fizető között.

Parragh László, a Kereskedelmi és Iparkamara elnöke egyebek között felhívta a figyelmet arra, hogy a magyar szakképzési rendszert modernizálják, és az új rendszer kialakítása során a duális német szakképzési modell példáját követik.

 

Értékeld a cikket
Jelenlegi értékelés
Hozzászólások : 0 db Hozzászólok »
Szóljon hozzá - számít a véleménye!
Hirdetés

Címlapon

Lehet számolgatni: a jegybank honlapján az összes devizahitel-elszámolási képlet!

2014. november 27., 14:30
Lehet számolgatni: a jegybank honlapján az összes devizahitel-elszámolási képlet!

Megjelent az összes devizahitel elszámolását lehetővé tevő képletgyűjtemény a Magyar Nemzeti Banknál. A rendeletgyűjtemény az első, a "rendben" lévő hitelekre vonatkozó szabályon is módosításokat eszközöl.

Hirdetés

Mi történt az elmúlt órákban?

Utánajártunk

Ajánlatunk

Hírlevél

Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:

Hirdetés

Facebook

Szavazás

Mennyi lesz a bankszámlánkon 1 év múlva, ha 100 ezer forintot 5 százalékos éves kamat mellett egy évre lekötünk?