Hirdetés
Hirdetés

Szigorítanak a bankok, egyre nehezebb hitelt szerezni tőlük

2012. április 02., 18:17

Idén az első félévben kétszer annyi bank tervez további szigorítást a vállalati hitelezési feltételekben, mint ahányan tavaly ezt meglépték. A kamatfelár esetenként még a jó hitelképességű nagyvállalatok számára is növekszik, főképpen a nagyobb összegű, konzorciális hiteleknél. A jelenség nem csak minket érint, így a határon túli hitelfelvétel sem feltétlenül kedvezőbb.

Cégvezetők, pénzügyi döntéshozók, marketing & sales szakemberek, technológiai döntéshozók, figyelem!
2016. február 16-án először rendezik meg Magyarországon a Microsoft Future Decoded rendezvényét, amely felkészíti a résztvevőket egy olyan jövőre, amiről csak egy dolgot tudunk: nyomokban sem fog hasonlítani a mára! Vegyen részt Ön is az ingyenes rendezvényen!
Regisztráció >>

Rendezni kell a könyveket - csökken a hitelkínálat

Az ING Bank összeállítása szerint a devizaalapú hitelek végtörlesztése és a banki különadó éppen akkor tépázta meg a bankok tőkéjét, amikor a bázeli szabályok tovább szigorítják a tőkekövetelményeket. Az új előírások ugyan csak több év alatt fokozatosan lépnek életbe, de a bankoknak már készülniük kell a megfelelésre. Miután azonban többségüknél hiányzik a tőkefelhalmozáshoz szükséges profit, mérlegszerkezetük optimalizálásával igyekeznek javítani helyzetükön, ami a kisebb tőkeigényű szolgáltatások felé tereli a tevékenységet.

Hirdetés

Gyakorlatilag minden bank a nehéz külső és belső makrogazdasági tényezőket, a bankadót és a végtörlesztést emlegette 2011-es eredménybeszámolója bevezetőjében. Íme néhány eredmény (adózás utáni, kivéve MKB):

 

MKB Bank (-109,4 milliárd adózás előtt) >>

OTP (+83,6 milliárd) >>

Budapest Bank (+9,6 milliárd) >>

K&H (+1 milliárd) >>

UniCredit (+14,5 milliárd) >>

A folyamat következtében tehát csökken a hitelkínálat, ritkulnak a nagyvonalúan méretezett hitelkeret megállapodások, helyüket átveszik az ügyfél finanszírozási igényére pontosabban szabott hitelkeretek. A folyamat ellentétes a vállalati igényekkel: a makrogazdasági bizonytalanságok, és a hitelkínálati környezet kiszámíthatatlansága miatt ugyanis a cégek inkább kibővítenék bank kapcsolataik számát, emelnék meglévő hitelkereteiket, vagy áttérnének a finanszírozási kötelezettséget jelentő keretek felállításához.

Mi kell a vállalatoknak?

„A vállalatok jelenleg elsősorban működő tőkefinanszírozási igényüket akarják biztosítani, ezért kereslet is elsősorban a forgóeszközhitelek iránt tapasztalható, beruházási hitelre kevésbé van kereslet. Lényegében eltűntek a piacról a projekthitelek, helyettük a nagyvállalatok kisebb beruházásokra is általános vállalatfinanszírozási hitelt vesznek igénybe” - hangsúlyozta Cseresznye Andrea, az ING Bank igazgatója.

Elmondása szerint a fejlesztésekhez, felújításokhoz ma leginkább csak több fajta forrás igénybevételével lehet finanszírozást szerezni. Jellemző arány például a negyed-negyed részben uniós támogatásból és állami hozzájárulásból, továbbá 20 százalékban önrészből és 30 százalékban hitelből finanszírozott beruházás. A legkisebb kockázattal finanszírozható nagyvállalatok egyébként szerinte többek között a gyógyszeripar, az olaj és gázipar, az energia-, illetve a kiskereskedelem cégei. Vannak olyan ágazatok is, mint például a szállítmányozás, ahol a piaci konszolidáció eredményeként egy-egy nagyobb szereplő megerősödött az utóbbi időszakban, és így vált jól finanszírozhatóvá.

Lejárt az olcsó hitelek kora

„A hitelek kamatfelárai a legjobb hitelképességű vállalatok számára is felfelé araszolnak. Az utóbbi években a vállalati hitelpiacon hullámzott az ár, a válságot követő két évben, 2009-2010-ben a nagyvállalati körnek nyújtott finanszírozásnál is a korábbiaknál lényegesen magasabb szintre, jóval 100 bázispont fölé nőtt a kamatfelár, majd tavaly volt egy kis megnyugvás, idén viszont eddig áremelkedési trendet láttunk.

Az év további részében ismét kiszámíthatatlanná válhat a kamat környezet a nagyvállalati szektorban. Erre utal, hogy néhány tenderen az ajánlati árak széles skálájával, és időnként ésszerűtlennek tűnő ajánlatokkal is találkozunk” - tette hozzá Cseresznye Andrea. A hitel árát a jelen környezetben különösen növelheti az egyösszegű hiteligény mértéke; így például megdrágulnak a kimagaslóan nagy méretű konzorciális hitelek, amelyekhez több bankot kell bekapcsolni.

Bankok és ügyfelek - mindenki a legjobbat keresi

Forrásbőség idején a bankok számára kiemelkedő ügyfélnek számító legnagyobb cégek jó eséllyel tudtak alkudni a finanszírozás árából, most viszont ők is kénytelenek engedni. S bár jelenleg is folyik a harc a prémium ügyfelekért, ám még a legjobb vállalatok esetében is előfordulhat, hogy nem jutnak a kívánt áron finanszírozáshoz, vagy éppen a remélt hosszabb futamidő helyett egy rövidebb lejáratú megállapodásnál kötnek ki az előnyösebb kamatfelár miatt. A vállalati hitelezés az ING Bank tapasztalata szerint Európa-szerte drágul, az euróövezet bankjai ugyanis többek között a görög kitettség miatt kerültek nehéz helyzetbe.

A bank sem feltétlenül egy életbiztosítás

„Nemcsak a bankok válogatnak az ügyfelek között a szűkölő hitelpiacon, hanem a nagyvállalatok is jobban megnézik, mely bankkal létesítenek kapcsolatot. A sorozatos leminősítések miatt ugyanis egyre kevesebb a legjobb besorolású bank, és vannak köztük olyanok is, akik piaci kivonulást, vagy aktivitásuk visszafogását tervezik. Ez viszont nagyobb teret enged az olyan „A” besorolású, a magyar piacon hosszú távon gondolkodó pénzintézetek számára, mint az ING Bank" - mondta Cseresznye Andrea.

A bank rating a hazai multinacionális cégek számára korábban is fontos szempont volt a hitelintézeti partner kiválasztásnál - több esetben a hazai nagy tendereken előfeltétel, hogy a multinacionális vállalatok „A” besorolású banki partnertől vigyenek bankgaranciát -, de az elmúlt két évben egyre több magyar nagyvállalat számára is fontos tényezővé vált.

Online hirdetésszervező, értékesítés-támogató munkatársat keresünk - gyere és csatlakozz a Privátbankár.hu ambiciózus csapatához!

Értékeld a cikket
Jelenlegi értékelés

Címlapon

Nem hagyjuk, nem hagyjuk! Ilyen, amikor elkeseredett tanárok tüntetnek

Nem hagyjuk, nem hagyjuk! Ilyen, amikor elkeseredett tanárok tüntetnek

Míg a frissen kinevezett oktatási államtitkár szerint okafogyott volt a pedagógusok sztrájkbizottságának tüntetése, és mert Palkovics László szerint folytatni kell a szakmai egyeztetéseket, és a politikát nem célszerű bevinni az iskolákba, egyáltalán nem tűnt feleslegesnek az az embertömeg, ami megjelent szombat délelőtt a Parlament előtt. Színes esernyők alatt hatalmas kiábrándulás. Videóriport.

Hirdetés
Hirdetés

Napi kommentár - videó

Ajánlatunk

Ajánlatunk

Hirdetés

Utánajártunk

Hirdetés

Hírlevél

Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:

  • BUX22705.29+0.75%
    DAX9823.5+12.23%
    EUR/HUF311.610%
    EUR/USD1.08340%
    Arany1118.150%

Heti várható események, adatok

  • február 8
    KSH: Külkereskedelmi termékforgalom (első becslés) - 2015. december
    NGM: Gyorstájékoztató az államháztartás központi alrendszerének 2016. január havi helyzetéről
    február 9
    MNB: Monetáris Tanács kamatdöntő ülése
    ÁKK: 3 hónapos diszkont kincstárjegy aukció, 40 mrdFt
    Richter - 2015 Q3
    Ipari termelés - december
    Folyó fizetési mérleg - december
    Külkereskedelmi mérleg - december
    Külkereskedelmi egyenleg - december
    Coca-Cola Co. - 2015 Q4
    Fidelity - 2015 Q4
    február 10
    KSH: Kereskedelmi szálláshelyek forgalma - 2015. december
    MNB: Monetáris Tanács ülésének rövidített jegyzőkönyve
    ÁKK: 2024/B államkötvény csereaukció, 2017/A - 20 mrdFt; 2025/B államkötvény csereaukció, 2018/B - 20 mrdFt
    Heineken - 2015 Q4
    Time Warner - 2015 Q4
    Tesla - 2015 Q4
    Twitter - 2015 Q4
    február 11
    KSH: Fogyasztói árak - január
    MNB: Inflációs alapmutatók
    Nokia - 2015 Q4
    L'oreal - 2015 Q4
    Coca-Cola Enterprises - 2015 Q4
    PepsiCo - 2015 Q4
    február 12
    KSH: GDP (első becslés) - 2015. IV. negyedév
    KSH: Ipar (második becslés) - 2015. december
    KSH: Építőipar - 2015. december+2015. évi
    MNB: Az MNB statisztikai mérlege (előzetes) - január
    GDP év/év - 2015. IV. negyedév
    Ipari termelés - december
    Kiskereskedelmi forgalom - január

Szavazás

Ön szerint Magyarországnak nagyobb szerepet kell vállalnia a terrorizmus elleni harcban?