Hirdetés
Hirdetés

Emiatt szenvednek a magyar cégek – a kormány semmit nem tesz?

2017. október 07., 16:20

Csökkent azoknak a kis-és középvállalkozásoknak a száma, amelyek javulást várnak a gazdaság általános helyzetében. A munkaerőhiány problémáját egyre jelentősebbnek érzik a cégvezetők, miközben negatívnak látják a kormány ezen területen nyújtott teljesítményét.

MTI Fotó: Szigetváry Zsolt
MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

Talán a növekvő munkaerőhiány által okozott gondok miatt is, de váratlanul csökkent a KKV index értéke, és az előző negyedévi 48,8 százalékról 47,8 százalékra módosult. Ha távlatosabban nézzük, akkor ez az érték továbbra is a 2015 vége óta mért 45-49 százalék közötti sávba illik, és messze van a 2014-es választások idején mért 57 százalékos csúcstól.

A kkv cégvezetők 38 százaléka (félévvel ezelőtt még 42 százalékuk) vár kisebb-nagyobb javulást a magyar gazdaságtól az elkövetkező félévben, míg csak 14 százaléka (félévvel ezelőtt 17 százalékuk) gondolja azt, hogy inkább zsugorodni fog a teljesítmény. Továbbra is érezhető egy bizonytalansági faktor is, amit az érzékeltet, hogy a cégvezetők 35 százaléka számít olyan nehézségre az elkövetkező évben, amely alapvetően megingathatja vállalkozásának helyzetét. Ez 5 százalékponttal kisebb érték ugyan, mint félévvel ezelőtt, de mindenképpen magasnak számít.

Hirdetés

Saját vállalkozásának helyzetét illetően a cégvezetők 40 százaléka azt gondolja, hogy javulhat a helyzet az elkövetkező időszakban, míg relatív többségük (43 százalékuk) inkább azt feltételezi, hogy nem lesz változás. Kedvező azonban, hogy kisebbségben vannak azok, akik szerint – 17 százalékuk válaszolta ezt – romlani fog vállalkozásának helyzete.

Munkaerőhiány: növekvő probléma

Fél évvel ezelőtt is megkérdezték a cégvezetőket, hogy mennyire érzik a saját ágazatukban a munkaerő hiányát. 55 százalékuk jelentős problémának tartotta, míg 22 százalékuk szerint mérsékelt gondokat okoz, hogy nem találnak elég munkaerőt. Mindössze a válaszadók 20 százaléka mondta, hogy nem jelent nehézséget a munkaerőhiány a saját területén (3 százalékuk nem tudta eldönteni).

A mostani adatok azonban romló hangulatot mutatnak. Jelenleg már kétharmaduk (67%) jelentős problémának érzékeli ezt a helyzetet, és mindössze 16 százalékuk látja már csak azt, hogy saját ágazatában nem probléma a munkaerőhiány. A cégvezetők 15 százaléka szerint pedig mérsékelt a gond (2 százalékuk nem tudott erre a kérdésre válaszolni).

Arra is kíváncsiak voltak a felmérés készítői, hogy a munkaerőhiány kezelésére folytatott gazdaságpolitikát milyennek ítélik meg a cégvezetők. Egy 1-5-ig terjedő skálán az átlagérték 2,1 lett, azaz nagyon negatív a kormányzati munkának az ezzel kapcsolatos megítélése. Jellemzi a cégvezetők helyzetértékelését, hogy 4-es vagy 5-ös értéket csak 7 százalékuk adott a gazdaságpolitika teljesítményére.

Elég a béremelésből?

A Policy Agenda egy kitér arra is, hogy a kormány 2016-ban kétéves minimálbér-megállapodást kötött a szakszervezetekkel és a munkaadókkal. Ennek eredményeképpen jelentős minimálbér és garantált bérminimum emelés történt 2017-ben és lesz további is 2018-ban.

Ez egyértelműen egy olyan lépés volt, amelynek egyúttal célja az elvándorlás lassítása, a munkaerőhiány kezelése is. Ugyanakkor ez csak egy kezdeti lépés, önmagában nem oldja meg a problémát - vélik. A cégvezetők is hasonlóan látják ezt. Arra a kérdésre ugyanis, hogy „a minimálbér emelése elégséges-e”, csupán 8 százalékuk válaszolt igennel, míg 83 százalékuk nemmel (9% nem tudta eldönteni).

Ehhez kapcsolódóan kérdezték azt, hogy a további béremelések fedezeteként mennyire tartanának szükségesnek az adócsökkentéseket, akár az egészségügyi, vagy oktatási kiadások csökkentése árán is. Miközben a cégvezetőknek rövid távú céljuk – azaz kevesebbe kerüljön a dolgozók foglalkoztatása, és a felszabaduló pénzeket béremelésre költhessék – egyértelműen lenne, mégsem ezt választották többen. 72 százalékuk nem venne el forrást az egészségügytől, vagy az oktatástól, még akkor sem, ha ezzel nem lenne fedezete az adók csökkentésének.

Értékeld a cikket
Jelenlegi értékelés

Címlapon

Ha nem akarsz milliókat kiszórni az ablakon, ne most fogj ingatlanvásárlásba!

Ha nem akarsz milliókat kiszórni az ablakon, ne most fogj ingatlanvásárlásba!

A szakértők azt tanácsolják: érdemes eltolni a nyaralóvásárlást jövő év elejére, az elmúlt évekhez hasonlóan várhatóan most is kissé visszaesnek majd az árak az erős őszi szezon után. Az átlag hirdetési ár a hétvégi házak esetén 19 millió forint, a balatoni települések azonban jóval drágábbak.

Hirdetés
Hirdetés

Hirdetés
Hirdetés

Napi kommentár - videó

Utánajártunk

Hírlevél

Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:

  • BUX38909.78-0.54%
    DAX9823.5-2.77%
    EUR/HUF311.610%
    EUR/USD1.08340%
    Arany1118.150%

Heti várható események, adatok

  • október 16
    Fogyasztói árindex (év/év) - szeptember
    Netflix - 2017 Q3
    október 17
    KSH: Építőipar - augusztus
    MNB: Havi fizetési mérleg -- augusztus
    ÁKK: 3 hónapos diszkont kincstárjegy aukció, 15 mrdFt
    ZEW index - október
    ZEW index - október
    Fogyasztói árindex (végleges) - szeptember
    Morgan Stanley - 2017 Q3
    Goldman Sachs - 2017 Q3
    IBM - 2017 Q3
    október 18
    Munkanélküli segélykérelmek számának változása - szeptember
    ILO munkanélküliségi ráta - augusztus
    Fed Bézs Könyv
    eBay - 2017 Q3
    American Express - 2017 Q3
    október 19
    KSH: Keresetek - január–augusztus
    NGM: Részletes tájékoztató az államháztartás központi alrendszerének 2017. szeptember végi helyzetéről
    GDP (év/év) - 2017 Q3
    GDP (negyedév/negyedév) - 2017 Q3
    SAP - 2017 Q3
    Philadelphiai Fed index - október
    Friss és tartós munkanélküli-segélykérelmek alakulása
    PayPal - 2017 Q3
    Philip Morris International - 2017 Q3
    Verizon Communications - 2017 Q3
    október 20
    Daimler - 2017 Q3
    General Electric - 2017 Q3

Szavazás

Ön szerint létezik globális felmelegedés?