Hirdetés
Hirdetés

Európai cégek: el lehet menni Magyarországra

2012. július 23., 12:00

Az Európai Unió Bírósága ítéletében megerősítette, hogy a cégeknek lehetőségük van az EU-n belül nemzetközi székhelyáthelyezésre a jogalanyiságuk megőrzése mellett. Egységes uniós jogi szabályozás hiányában azonban ennek jelenleg még számos tagállamban, így Magyarországon is, nemzeti jogi akadálya van.

Az Európai Unió Bírósága egy kifejezetten magyar vonatkozású friss határozatában megerősítette, hogy az EU tagállamok nemzeti cégjogi szabályozásának általános jelleggel lehetővé kell tennie, hogy egy másik tagállamban létrehozott társaság a nemzeti jog szerinti társaságként újraalakuljon bármely uniós országban

dr. Tóth János, a Faludi Wolf Theiss Ügyvédi Iroda partnere elmondta: az ügy konkrét előzménye az volt, hogy egy eredetileg Olaszországban, az olasz jog alapján megalakult társaság elhatározta, Magyarországra helyezi át székhelyét, és ott magyar jog szerint működik tovább. Ennek itthoni cégbejegyzését a magyar bíróság megtagadta. Az indoklás szerint ugyanis a hatályos magyar cégjogi rendelkezések alapján egy külföldön létrejött, ott bejegyzett társaság nem helyezheti át a székhelyét Magyarországra úgy, hogy a külföldi társaság jogelődként szerepeljen a magyar cégjegyzékben.

A mobilitás jogát nem lehet megvonni

Az Európai Unió Bírósága korábban már többször, például az ugyancsak közvetlenül magyar vonatkozású Cartesio ügyben is megerősítette: egy tagállam ugyan meghatározhatja, milyen feltételekkel lehet egy társaságot a saját nemzeti joga alapján letelepedettnek tekinteni, de mindez nem tarthatja vissza indokolatlanul a társaságot a letelepedés szabadságának EU-n belüli gyakorlásától. A mostani határozat egy fontos tekintetben ezen továbblép. Rendelkezik ugyanis a cégek honosságának a jogalanyiság megőrzése mellett történő megváltoztatásával járó nemzetközi székhelyáthelyezésről is, azaz a nemzetközi átalakulásról.

Hirdetés


Tóth János kiemelte: az egységes európai szabályozás alapján évek óta van lehetőségük a társaságoknak, hogy székhelyük megtartása mellett más tagállamba helyezzék át a központi ügyintézésük helyét és ezzel adójogi illetősséget váltsanak.  A mobilitás másik szabályozott eszköze, ha a cégek határon átnyúló kontextusban más társasággal egyesülnek vagy egymásba olvadnak.  A jelen esetben viszont az igazi kérdés az volt, hogy lehetséges-e a társaságok határon átnyúló teljes jogérvényű mobilitása ilyen összetett, többlépcsős és ezért drága jogügyletek nélkül is.

A szakértő szerint a bíróság ítéletét követően a következő időszakban a szabályozásban ezen a téren komoly előrelépés várható, ugyanakkor véleménye szerint a cégek tömeges mozgására emiatt nem kell számítani sem Magyarországon, sem az Unió többi országát tekintve.

 

Az új cégtörvény megoldást jelenthet

A magyar jognak most a bíróság által is kimondott hiányossága EU viszonylatban sem példa nélküli. A Wolf Theiss Ügyvédi Iroda által lefedett 12 közép- és délkelet-európai ország EU tagállamai között végzett gyors felmérés is ezt bizonyítja: egyedül a csehországi cégjogi törvény szabályozza kifejezetten ezt a lehetőséget. Habár néhány országban, például Ausztriában szintén napirenden van a kérdés törvényi szabályozása, a szűkebb regionális kép egyelőre nagyon vegyes. A legnagyobb európai országok, Németország vagy az Egyesült Királyság jogrendszere alapján pedig szintén nem lehetséges még a cégek határon átnyúló vándorlása formális végelszámolás és újraalakulás nélkül. Európában a magas költségek és az ügyintézés nehézségei még gyakran eltántorítják a feleket az ilyen határon átívelő ügyletektől.  

Tóth János kiemelte, hogy a nemrég az Országgyűlés elé terjesztett új Ptk. sok tekintetben meg fogja változtatni a hatályos hazai cégjogi szabályozást, és ezzel összefüggésben az új cégtörvény is el fog készülni. Véleménye szerint jelentős tőkevonzó és befektetésösztönző hatása lehetne annak, ha a magyar cégjog egyszerű és egyértelmű szabályozással rendelkezne ezen a téren, amely lehetővé tenné, hogy más EU tagállami cégek gyorsan és hatékonyan Magyarországra települjenek át. Ehhez azonban kívánatos lenne a jelenleg még hiányzó nemzeti szabályok megalkotása.

Értékeld a cikket
Jelenlegi értékelés

Címlapon

7+1 tipp arra az esetre, ha tele van a Gmail-ed

7+1 tipp arra az esetre, ha tele van a Gmail-ed

A legnagyobb láda is betelik egyszer, ha sohasem takarítanak benne, az e-mail meg már nélkülözhetetlen a modern élethez. Sokaknál ezer, sőt tízezer számra halmozódnak a levelek, teljes kitakarításuk szinte már reménytelen. De nincs minden veszve, egy hasznos Gmail gyorstisztítás akár percek alatt is végrehajtható.

Hirdetés
Hirdetés

Hirdetés
Hirdetés

Napi kommentár - videó

Utánajártunk

Hírlevél

Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:

  • BUX35599.51-0.5%
    DAX9823.5-2.77%
    EUR/HUF311.610%
    EUR/USD1.08340%
    Arany1118.150%

Heti várható események, adatok

  • június 19
    Export és import

    június 20
    MNB: Monetáris Tanács kamatdöntő ülése
    Euróövezet folyó fizetési mérleg
    Folyó fizetési mérleg
    június 21
    KSH: Keresetek (január-április)
    MNB: Negyedéves fizetési mérleg és külfölddel szembeni állományok
    NGM: Részletes tájékoztató az államháztartás központi alrendszerének május végi helyzetéről
    Jelzáloghitel igénylések
    Használtlakás értékesítések
    június 22
    Tartós és friss munkanélküli-segély kérelmek
    Bloomberg gazdasági várakozások és fogyasztói elégedettség
    Fogyasztói bizalom
    június 23
    KSH: Kiskereskedelem (második becslés, április)
    Feldolgozóipari BMI
    Szolgáltatóipari és feldolgozóipari BMI
    Szolgáltatóipari és feldolgozóipari BMI
    Feldolgozóipari BMI

Szavazás

Ön szerint hogyan kellene hívni a 2018-as költségvetést?