Hirdetés
Hirdetés

Európai cégek: el lehet menni Magyarországra

2012. július 23., 12:00

Az Európai Unió Bírósága ítéletében megerősítette, hogy a cégeknek lehetőségük van az EU-n belül nemzetközi székhelyáthelyezésre a jogalanyiságuk megőrzése mellett. Egységes uniós jogi szabályozás hiányában azonban ennek jelenleg még számos tagállamban, így Magyarországon is, nemzeti jogi akadálya van.

Cégvezetők, pénzügyi döntéshozók, marketing & sales szakemberek, technológiai döntéshozók, figyelem!
2016. február 16-án először rendezik meg Magyarországon a Microsoft Future Decoded rendezvényét, amely felkészíti a résztvevőket egy olyan jövőre, amiről csak egy dolgot tudunk: nyomokban sem fog hasonlítani a mára! Vegyen részt Ön is az ingyenes rendezvényen!
Regisztráció >>

Az Európai Unió Bírósága egy kifejezetten magyar vonatkozású friss határozatában megerősítette, hogy az EU tagállamok nemzeti cégjogi szabályozásának általános jelleggel lehetővé kell tennie, hogy egy másik tagállamban létrehozott társaság a nemzeti jog szerinti társaságként újraalakuljon bármely uniós országban

dr. Tóth János, a Faludi Wolf Theiss Ügyvédi Iroda partnere elmondta: az ügy konkrét előzménye az volt, hogy egy eredetileg Olaszországban, az olasz jog alapján megalakult társaság elhatározta, Magyarországra helyezi át székhelyét, és ott magyar jog szerint működik tovább. Ennek itthoni cégbejegyzését a magyar bíróság megtagadta. Az indoklás szerint ugyanis a hatályos magyar cégjogi rendelkezések alapján egy külföldön létrejött, ott bejegyzett társaság nem helyezheti át a székhelyét Magyarországra úgy, hogy a külföldi társaság jogelődként szerepeljen a magyar cégjegyzékben.

A mobilitás jogát nem lehet megvonni

Az Európai Unió Bírósága korábban már többször, például az ugyancsak közvetlenül magyar vonatkozású Cartesio ügyben is megerősítette: egy tagállam ugyan meghatározhatja, milyen feltételekkel lehet egy társaságot a saját nemzeti joga alapján letelepedettnek tekinteni, de mindez nem tarthatja vissza indokolatlanul a társaságot a letelepedés szabadságának EU-n belüli gyakorlásától. A mostani határozat egy fontos tekintetben ezen továbblép. Rendelkezik ugyanis a cégek honosságának a jogalanyiság megőrzése mellett történő megváltoztatásával járó nemzetközi székhelyáthelyezésről is, azaz a nemzetközi átalakulásról.

Hirdetés


Tóth János kiemelte: az egységes európai szabályozás alapján évek óta van lehetőségük a társaságoknak, hogy székhelyük megtartása mellett más tagállamba helyezzék át a központi ügyintézésük helyét és ezzel adójogi illetősséget váltsanak.  A mobilitás másik szabályozott eszköze, ha a cégek határon átnyúló kontextusban más társasággal egyesülnek vagy egymásba olvadnak.  A jelen esetben viszont az igazi kérdés az volt, hogy lehetséges-e a társaságok határon átnyúló teljes jogérvényű mobilitása ilyen összetett, többlépcsős és ezért drága jogügyletek nélkül is.

A szakértő szerint a bíróság ítéletét követően a következő időszakban a szabályozásban ezen a téren komoly előrelépés várható, ugyanakkor véleménye szerint a cégek tömeges mozgására emiatt nem kell számítani sem Magyarországon, sem az Unió többi országát tekintve.

 

Az új cégtörvény megoldást jelenthet

A magyar jognak most a bíróság által is kimondott hiányossága EU viszonylatban sem példa nélküli. A Wolf Theiss Ügyvédi Iroda által lefedett 12 közép- és délkelet-európai ország EU tagállamai között végzett gyors felmérés is ezt bizonyítja: egyedül a csehországi cégjogi törvény szabályozza kifejezetten ezt a lehetőséget. Habár néhány országban, például Ausztriában szintén napirenden van a kérdés törvényi szabályozása, a szűkebb regionális kép egyelőre nagyon vegyes. A legnagyobb európai országok, Németország vagy az Egyesült Királyság jogrendszere alapján pedig szintén nem lehetséges még a cégek határon átnyúló vándorlása formális végelszámolás és újraalakulás nélkül. Európában a magas költségek és az ügyintézés nehézségei még gyakran eltántorítják a feleket az ilyen határon átívelő ügyletektől.  

Tóth János kiemelte, hogy a nemrég az Országgyűlés elé terjesztett új Ptk. sok tekintetben meg fogja változtatni a hatályos hazai cégjogi szabályozást, és ezzel összefüggésben az új cégtörvény is el fog készülni. Véleménye szerint jelentős tőkevonzó és befektetésösztönző hatása lehetne annak, ha a magyar cégjog egyszerű és egyértelmű szabályozással rendelkezne ezen a téren, amely lehetővé tenné, hogy más EU tagállami cégek gyorsan és hatékonyan Magyarországra települjenek át. Ehhez azonban kívánatos lenne a jelenleg még hiányzó nemzeti szabályok megalkotása.

Online hirdetésszervező, értékesítés-támogató munkatársat keresünk - gyere és csatlakozz a Privátbankár.hu ambiciózus csapatához!

Értékeld a cikket
Jelenlegi értékelés

Címlapon

Mennyiért adnak egy csokos lakást? Ezért kellett enyhíteni a feltételeket

Mennyiért adnak egy csokos lakást? Ezért kellett enyhíteni a feltételeket

A kormány enyhítette a Családi Otthonteremtési Kedvezményének szabályait, ennek eredményeként eltűntek a regionális limitek, és egységessé vált a gyermekek után járó támogatás. Előrejelzések szerint a módosított csok-szabályok további élénkülést generálhatnak a használt lakások piacán.

Hirdetés
Hirdetés

Napi kommentár - videó

Ajánlatunk

Ajánlatunk

Hirdetés

Utánajártunk

Hirdetés

Hírlevél

Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:

  • BUX22536.03-1.54%
    DAX9823.5+8.94%
    EUR/HUF311.610%
    EUR/USD1.08340%
    Arany1118.150%

Heti várható események, adatok

  • február 8
    KSH: Külkereskedelmi termékforgalom (első becslés) - 2015. december
    NGM: Gyorstájékoztató az államháztartás központi alrendszerének 2016. január havi helyzetéről
    február 9
    MNB: Monetáris Tanács kamatdöntő ülése
    ÁKK: 3 hónapos diszkont kincstárjegy aukció, 40 mrdFt
    Richter - 2015 Q3
    Ipari termelés - december
    Folyó fizetési mérleg - december
    Külkereskedelmi mérleg - december
    Külkereskedelmi egyenleg - december
    Coca-Cola Co. - 2015 Q4
    Fidelity - 2015 Q4
    február 10
    KSH: Kereskedelmi szálláshelyek forgalma - 2015. december
    MNB: Monetáris Tanács ülésének rövidített jegyzőkönyve
    ÁKK: 2024/B államkötvény csereaukció, 2017/A - 20 mrdFt; 2025/B államkötvény csereaukció, 2018/B - 20 mrdFt
    Heineken - 2015 Q4
    Time Warner - 2015 Q4
    Tesla - 2015 Q4
    Twitter - 2015 Q4
    február 11
    KSH: Fogyasztói árak - január
    MNB: Inflációs alapmutatók
    Nokia - 2015 Q4
    L'oreal - 2015 Q4
    Coca-Cola Enterprises - 2015 Q4
    PepsiCo - 2015 Q4
    február 12
    KSH: GDP (első becslés) - 2015. IV. negyedév
    KSH: Ipar (második becslés) - 2015. december
    KSH: Építőipar - 2015. december+2015. évi
    MNB: Az MNB statisztikai mérlege (előzetes) - január
    GDP év/év - 2015. IV. negyedév
    Ipari termelés - december
    Kiskereskedelmi forgalom - január

Szavazás

Ön szerint Magyarországnak nagyobb szerepet kell vállalnia a terrorizmus elleni harcban?