Minimálbér=éhenhalás, de nem csak erről van vita

A szakszervezetek csomagban, többek között a korkedvezményes nyugdíjat és a Munka törvénykönyvét bevonva tárgyalnának a jövő évi bérekről, a kormány azonban csak utóbbiról hajlandó egyeztetni –  számolt be a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán (VKF) zajlott csütörtöki egyeztetésről az MTI-nek Pataky Péter, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MaSzSz) elnöke.

3-4 százalékos béremelést adnának

Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára azt mondta a tárgyalásokról: továbbra is nagyon messze állnak a munkaadói és a munkavállalói oldal álláspontjai. A munkaadói oldal a minimálbér és a garantált bérminimum egyaránt három százalékos emelését hagyná jóvá, az átlagkeresetet pedig 3-4 százalékkal javasolják emelni nemzetgazdasági szinten.

Pataky Péter jelezte, ez a szakszervezetek számára elfogadhatatlanul alacsony, és szeretnék azt is rögzíteni a majdani megállapodásban, hogy tárgyaljanak több "feszítő kérdésről". Ezek között említette a jövőre megszűnő korkedvezményes nyugdíjat, a Munka törvénykönyve, valamint a sztrájktörvény módosítását, illetve a cafeteriát.

Kéne valami a korkedvezményes nyugdíj helyett

A szakszervezetek tárgyalni szeretnének a korkedvezményes nyugdíjról. Azzal ők is egyetértenek, hogy nem kell megtartani a korábbi elavult rendszert, de helyette szerintük egy új szisztémát kellene kidolgozni, amelyben a valóban nehéz, egészségkárosító munkakörökben dolgozók előbb elmehetnének nyugdíjba.

Pataky Péter elfogadhatatlannak nevezte, hogy a kormány úgy szüntesse meg a korkedvezményes nyugdíjat, hogy azt nem váltja fel semmi. Eddig példátlan módon úgy ültek le a bérekről tárgyalni, hogy a jövő évi adótörvényeket már elfogadta az Országgyűlés. A csütörtöki tárgyaláson a munkaadók elmozdultak az 1,8 százalékos – inflációkövető – emelési javaslattól, de az általuk ajánlott három százalékos emelés nagyon alacsony, a szakszervezetek számára nem elfogadható.

(Fotó: 123rf.com)

Nincs felzárkózás, messze a létminimumtól

Pataky Péter ezt azzal indokolta, hogy ha 3-4 lépésben, vagyis 3-4 év alatt legalább azt szeretnék elérni, hogy a minimálbér nettója elérje a létminimum 80 százalékát (jelenleg annak 76 százaléka), akkor is 4-4,5 százalékkal kellene emelni a minimálbért 2015 és 2017 között minden évben. Vagyis egy jövő évi 3 százalékos emeléssel ez a minimum cél sem érhető el, nincs bérfelzárkózás – húzta alá az elnök.

Hozzátette, hogy a három százalékos emelés 1,2 százalékos reálkereset-növekedést jelentene, ami bruttó 2000, nettó 1300 forint a minimálbérnél.  A bruttó minimálbér jelenleg 101 500, a garantált bérminimum (szakmunkás minimálbér) 118 000 forint.

Mindenki kisemmizettnek érzi magát

Dávid Ferenc az MTI-nek elmondta: a parlament által korábban elfogadott törvények nagymértékben nehezítik a kereskedelmi vállalkozások bérpozícióit. Nagyon szeretnének megállapodni, de kész helyzet elé állították őket, mivel az elmúlt két évben a kormány semmilyen, a munkáltatókat és munkavállalókat élesben érintő törvénytervezetet, adót, költségvetést nem tárgyalt meg az érintettekkel.

"A munkaadók és a munkavállalók is kisemmizetteknek tartják magukat" – fogalmazott. Dávid Ferenc szerint ha december végéig nincs megállapodás, az az alapeset, hogy a kormány egyedül hirdeti ki a jövő évi minimálbért.