Hirdetés
Hirdetés

Kevesebb lesz az ingyenpénz - már nem is reménykednek a magyarok?

2016. január 09., 14:26

Itt az új év. Az IBS Nemzetközi Üzleti Főiskola és a Policy Agenda közös kutatásában készített KKV Konjunktúra Index értéke 49,3 pontra nőtt, amely az előző negyedévhez képest ugyan a cégek javuló gazdálkodási hangulatát mutatja, de a cégek többsége még mindig pesszimista.

A magyar cégvezetők körében végzett negyedéves felmérés adatai azt mutatják, hogy év végén mérséklődött a depresszió, de továbbra sincs „hurrá-optimizmus”.

A szeptemberi méréshez viszonyítva 2,3 százalékponttal javult az index értéke, de hiába éledezik a gazdaság, annak meghatározó szereplői a kis- és középvállalkozások vezetőinek mintegy fele még nem látja, hogy tartós lehet-e ez a növekedési pálya.

Nincs EU-s pénz, mi lesz most?

A KKV szektorban is - a 2016-os év külső gazdasági hatásait nem számítva - az lesz az egyik legnagyobb kérdés, hogy képes lesz-e a kormány mesterséges eszközökkel átlendíteni az országot az Európai Uniós források átmeneti szűkülésén, azaz a pályázati ciklus miatti visszaesés a beruházások területén hogyan lesz pótolható. Ez pedig nyilvánvalóan óvatosságra inti a vállalkozások vezetőit, még akkor is, ha nem elsősorban azokon a területeken működnek, amelyeket közvetlenül érintenek az EU-s pályázati források.

Hirdetés

Az előző negyedévi 28 százalékhoz képest most a vállalkozások vezetőinek 40 százaléka gondolja úgy, hogy javulni fog a magyar gazdaság teljesítménye az elkövetkező félévben, de az előző 20 százalék helyett most 23 százalék szerint romlik majd a helyzet (37 százalék a változatlanságot feltételezi). Ezek az adatok az elmúlt két évet nézve jónak látszanak.

Nem bízunk a saját cégeinkben

Ugyanakkor a saját vállalkozásuk lehetőségeit tekintve már nem ilyen kedvező a kép. Egy negyedévvel ezelőtt ugyanis még a vállalkozások vezetőinek 28 százaléka mondta, hogy javulni fog cégének helyzete az elkövetkező félévben, sőt 8 százalék kifejezetten jelentős javulásra számított. A mostani adatok szerint viszont saját cégének növekedési lehetőségeiben a vezetőknek csak 26 százaléka bízik, míg jelentős javulást egyáltalában nem remél egyetlen egy vállalkozás vezetője sem.

Egyre erősebb az a tendencia, hogy a cégvezetők jobban hisznek az ország általános gazdasági helyzetének javulásában, mint a saját vállalkozásuk fejlődésében, bővülésében. Ez pedig azért is lehet kifejezetten negatív folyamat, mert visszafogja a vállalkozások beruházási, létszámnövelési terveit és kedvét.

Likviditás, és növekedés

A cégvezetők 23 százaléka számít arra, hogy javul az elkövetkező hat hónapban cégének likviditási helyzete. További 68 százalék ebben a tekintetben nem vár változást, és csupán 9 százalék jelzi azt, hogy romlik e tekintetben cégének helyzete. Ezzel együtt csupán 33 százalék mondta azt, hogy számít olyan váratlan nehézségre, amely megingathatja vállalkozásának helyzetét. Ez kilenc százalékponttal jobb adat, mint egy negyedévvel korábban.

Ez utóbbi adat bár nagyon kedvező, de azért látni kell, hogy a magyar cégek helyzete egy jelentős kör esetében a „vékony jégen járás” esetére hasonlít. A váratlan gazdasági nehézségektől tartó vezetők 80 százaléka pedig még romló likviditási helyzetet is vizionál. Azaz számukra - a saját várakozásaikat tekintve - a túlélésről fog szólni az idei év (is).

A „kivárást” mutatja az is, hogy a magyar cégvezetők 73 százaléka nem tervez fejlesztést az elkövetkező félévben, sőt az 500 millió forint feletti árbevételű cégeknél 90 százalékban stagnálást jeleznek. Azaz továbbra sem látszik az erősödő magyar KKV szektorral megtámogatott, stabil gazdasági növekedés. Túlságosan rá vagyunk utalva az Európai Unióból érkező pénzekből generált beruházásokra, és az idetelepült multinacionális vállalatok fejlődésére. A stabilitáshoz szükség lenne erősebb magyar vállalkozói rétegre, de ez az elmúlt néhány évben sem teremtődött meg.

Értékeld a cikket
Jelenlegi értékelés

Címlapon

Kötelező pozitív adóslista: ettől lehetnek olcsóbbak a hitelek

Kötelező pozitív adóslista: ettől lehetnek olcsóbbak a hitelek

Az elmúlt években a magyarországi új lakossági hitelek kamatfelára régiós összehasonlításban magas volt. Ha viszont a hitelt nyújtó bankok számára lehetővé tesszük, hogy a Központi Hitelinformációs Rendszer lakossági adatait teljes körűen megismerhessék, csökkenni fog a bizonytalanságból eredő kockázatuk, erősödik a verseny, és csökkenni fognak a lakossági kamatfelárak.

Hirdetés
Hirdetés

Hirdetés
Hirdetés

Napi kommentár - videó

Utánajártunk

Hírlevél

Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:

  • BUX30464.80-0.54%
    DAX9823.5-2.77%
    EUR/HUF311.610%
    EUR/USD1.08340%
    Arany1118.150%

Heti várható események, adatok

  • december 5
    KSH: Kiskereskedelem (első becslés, október)
    Szolgáltatóipari BMI
    Kiskereskedelem
    Beszerzési menedzser index
    Szolgáltatóipari BMI
    december 6
    KSH: GDP -- III. negyedév;
    KSH: Ipar (első becslés, október)
    ÁKK: 3 hónapos diszkont kincstárjegy aukció (20 mrdFt)
    Ipari rendelésállomány
    GDP (év/év)
    Külkereskedelmi mérleg
    Tartós cikkek rendelésállománya
    Ipari rendelésállomány
    Ipari termelés (év/év)
    december 7
    MNB: Nemzetközi tartalékok (november/október)
    Monetáris Tanács ülésének rövidített jegyzőkönyve
    NGM: Gyorstájékoztató az államháztartás központi alrendszerének november végi helyzetéről
    Ipari termelés
    Jelzáloghitel igénylések
    december 8
    KSH: Fogyasztói árak (november)
    KSH: Külkereskedelmi termékforgalom (első becslés, október)
    KSH: MNB: Inflációs alapmutatók
    GDP (évesített negyedév/negyedév)
    Európai Központi Bank kamatdöntés
    Tartós és friss munkanélküli-segély kérelmek
    december 9
    KSH: A mezőgazdaság teljesítménye (első becslés, 2016)
    Folyó fizetési mérleg
    Külkereskedelmi mérleg és egyenleg
    Michigani Egyetem fogyasztói BMI

Szavazás

Donald Trump lesz az USA következő elnöke - Ön szerint javul ettől a magyar-amerikai viszony?