Az éghajlatváltozás következtében akár 40 százalékkal is csökkenhet a következő évtizedekben a folyók nyári lefolyása Európa nagy részében, így Magyarországon is

Az éghajlatváltozás következtében akár 40 százalékkal is csökkenhet a következő évtizedekben a folyók nyári lefolyása Európa nagy részében, így Magyarországon is - mondta Nováky Béla hidrológus mérnök, a műszaki tudomány kandidátusa a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) műszaki osztályának szerdai ülésén.

Nováky Béla ugyanakkor hangsúlyozta: ezzel párhuzamosan várhatóan gyakoribbak és intenzívebbek lesznek Magyarországon a potenciálisan heves árvizeket okozó "nagycsapadékok" különösen Borsod térségében.

Amennyiben a globális szintű felmelegedés folytatódik, Magyarországon a hőmérséklet évtizedenként 0,2-0,3 fokkal emelkedhet; de körülbelül ugyanerre jutnánk, ha önmagában a hazai trendből jeleznénk előre - fejtette ki a kutató, aki a 2007-ben Nobel-békedíjjal kitüntetett IPCC tagja. Magyarországon egyébként már körülbelül 1500 óta folyamatosan és jelentősen növekszik az ariditás, azaz a melegedés és a kevés csapadék kombinációja - hangsúlyozta.

Nováky Béla szerint a csapadék alakulásának előrejelzése bizonytalanabb a hőmérsékleténél. Egyes forgatókönyvek szerint ugyanakkor a Dunántúl csapadékviszonyai a dél-alföldéhez válhatnak hasonlóvá.

A hét kérdése: A Fidesz az iskolába járáshoz kötné a családi pótlékot. Önnek mi a véleménye?

Mint mondta, az éghajlatváltozás hatása fokozottan érvényesül a vizeknél. Közel felére csökkenhet az európai folyók nyári lefolyása, heves árhullámok várhatók, és a tavak vízháztartása is várhatóan romlik majd. Feltehetően nőni fog az aszályok gyakorisága, a az aszályok egyre inkább átterjedhetnek a Dunántúlra is.

Nováky Béla úgy vélte, azonnali, nagyléptékű óvintézkedések nem szükségesek ugyan Magyarországon, de a nagy költségű, hosszútávú beruházásoknál már figyelembe kell venni a klímaváltozás vizekre gyakorolt kedvezőtlen hatását. Az alkalmazkodásban fontos szerepe lehet többek között a csapadékvízzel való gazdálkodásnak, a víztakarékosságnak is.

Józsa János, az MTA doktora, a műszaki egyetem Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszékének tanszékvezető professzora az árvízi modellezésről szólva a numerikus modellek hasznosságát hangsúlyozta, hiszen, mint mondta, ezekkel megspórolható számos költséges helyszíni vizsgálat. A műegyetem most gondolkodik egy szuperszámítógép beszerzésén, mely jelentősen gyorsítaná a hidrológiai modellezést - tette hozzá.

MTI