Az MNB április 24-én bejelentette, hogy kidolgozott egy programot, amelynek egyik része, hogy a piaci szereplőket nagyobb arányban ösztönözze a forint állampapírok vásárlására. (Mivel korlátozta a kéthetes jegybanki kötvény, illetve betét elérését – a szerk.) Az ÁKK feladata, hogy a lehető legnagyobb mértékben segítse ezt a programot, és ennek érdekében módosítsa az állampapír-kibocsátási tervet – mondta el Borbély László András, az ÁKK vezérigazgató-helyettese sajtótájékoztatóján. A jegybank és az államadósság-menedzserek érdekei e téren azonosak.
Ez is egy jó év eddig az állampapír-piacon
Az év egészében 2,8-szeres volt az állampapír-aukciók lefedettsége, és jelentős többletértékesítés történt a tervekhez képest, 358 milliárd forint értékben, az előző évi 482 milliárdot megközelítő összegben – hangzott el. A hozamok egy rövidebb átmeneti emelkedéstől eltekintve szinte folyamatosan csökkentek az idén.
|
| Borbély László András, az ÁKK vezérigazgató-helyettese |
A külföldi befektetők állampapír-állománya csökkent ugyan ebben az évben, de részletesebben megnézve az év eleji nagyobb visszaesést később lassú emelkedés, stagnálás követte. Tavaly az év egészében egyébként szintén 30 milliárdos csökkenés volt, de a belföldi kereslet bőven fel tudta szívni a nettó állampapír-kibocsátást (a lejáratok és az új kibocsátások közötti különbséget, a friss állampapír-állományt).
Már eddig is változott a kibocsátási naptár
Közel két év alatt 707 milliárd forintról 1985 milliárd forintra emelkedett a hazai lakossági befektetők állampapír-állománya, arányuk pedig megduplázódott a forintos állampapírokon belül. A külföldiek aránya viszont a 2012 végi 40 százalékról 32 százalékra süllyedt, forintban lényegében stagnál papírjaik értéke.
Az MNB lépése miatt bejelentettek már egy változást az állampapír-kibocsátási naptárban, változó kamatozású (kincstárjegyek hozamához kötött) kötvényből nem négyhetente, hanem kéthetente rendeznek aukciót. A kéthetes betétek korlátozásának bejelentése nyomán ugyanis ezen kötvények iránt erősen megnőtt a kereslet, amint az április végi aukció eredménye is mutatta.
Változott a program
A kormány korábban azt tervezte, hogy 985 milliárd forint lesz az éves hiány, amit meg kell finanszírozni, ám később kiderült, hogy a finanszírozási igény nőhet, elsősorban azért, mert „bizonyos vagyonelemeket meg kívánnak vásárolni” – mondta el Borbély László András. A jelenlegi kalkuláció szerint 1192 milliárd forint lesz a teljes nettó finanszírozási igény, 207 milliárddal több, mint a korábbi tervben. Lehívnak majd 224 milliárd forintnyi EIB-hitelt is.
Az új tervben emiatt minden egy kissé magasabb összeggel szerepel, összesen 300 milliárd forinttal nagyobb nettó állampapír-értékesítést irányoztak elő. (Az úgynevezett bruttó kibocsátás többlete 1018 milliárd forint, de ennek nagy része éven belül többször újra és újra kibocsátott diszkont kincstárjegy.)
Forintba terelik át a devizaadósságot
Devizából erősen csökkenő nettó kibocsátást terveznek, a jelenlegi terv szerint mínusz 641 milliárd forint lesz a nettó kibocsátás, ami azt jelenti, hogy a lejáró devizaadósság jelentős részét inkább forintban szeretnék megújítani. Ennek megfelelően forintban 2126 milliárddal több állampapírt szeretnének kibocsátani, mint amennyi lejár, ennyi lesz a nettó forintkibocsátás.
Összesen 941 milliárddal több lett a forintos állampapírokból az eladandó mennyiség, mint az év elején gondolták. Ezen belül főleg a több éves papírokból, az államkötvényekből terveznek többet piacra dobni, mint a januári terv szerint, ezekből 729 milliárddal több az elképzelés jelenleg, mint akkor volt. De nagyobb értékesítést terveznek a többi állampapír-fajtából is.
Több államkötvény lesz a bankokban
Június 1-től a banki hálózatokban is értékesíteni fogják a Prémium (inflációkövető) és Bónusz (kincstárjegyhozamoktól függő) változó kamatozású, főként a lakosságnak szóló államkötvényeket. A Raiffeisennel, az OTP-el és az Erste-vel már van aláírt szerződésük, hozzájuk nemsokára többen is csatlakozhatnak. Tárgyalnak ezen kötvények értékesítéséről a Postával is. (A lakossági állampapírokról is sokat beszélgettünk nemrég interjúnkban Borbély László Andrással.)
Az idén erősen megugrott államadóssággal kapcsolatban a vezérigazgató-helyettes elmondta, hogy az év végéig csökkenni fog, mert várhatóan 3,5 milliárd eurónyi adósságot törlesztenek majd nagy lejáratokon keresztül devizában, és egyéb kötvénylejáratok, visszaváltások is lesznek. Ezek mind csökkentik az adósságot, így az év egészében várhatóan 650 milliárd forint értékben csökkenni is fog majd az adósságráta.
Az Alteo rendkívüli osztalékot fizet.
