|
| (Fotó: ENSZ, UNHCR) |
Bírósági ítéletek nyomán csak az önkormányzatok költségvetéséből 600 millió eurós többletkiadásra számít a német önkormányzatok szervezete, mivel a más EU-országokból érkezőknek viszonylag rövid ott tartózkodás után is megítélték a szociális segélyre (Harz IV) való jogosultságot. A Die Welt szerint a szervezet ügyvezetője, Gerd Landsberg költség-lavinától tart, mivel 130 ezer fő lett egy csapásra jogosult a segélyekre.
Pedig a Harz IV segélyek zömét az állam fizeti, de ezzel a kérelmezők egyéb önkormányzati segélyekre is jogosultakká váltak. Eközben a települések már a menekültkrízis miatt is siralmas helyzetben vannak anyagilag.
Már fél év után lehet kapni
Eredetileg, európai jogszabály alapján a Németországban munkát kereső, munkanélküli segélyt (Arbeitslosengeld II.) nem kapó, EU-országból jövő külföldiektől egy évig megvonható lenne az említett Harz IV-segély. A bíróság most úgy ítélte meg, hogy legfeljebb fél év után már jár a segély, amely a Die Welt megfogalmazásában magasabb, mint a legszegényebb EU-országokban egy ipari munkás szokásos bére.
Amint korábban írtuk, Magyarországon az EU-n belül a harmadik legalacsonyabb volt a nettó bér 2014-ban Bulgária és Románia után (vásárlóerő-paritáson), ha egy gyermektelen keresőről van szó, tehát nyugodtan sorolhatjuk magunkat a legszegényebbek közé.
Bemondásra kaphatnának segélyt
Emiatt attól tartanak, hogy az új helyzet nagyon nagy vonzerőt jelent majd a kelet-európaiak számára, hogy Németországba jöjjenek, és kihasználják a német rendszert. A jövedelemmel nem rendelkező kelet-európaiak odamehetnek egy önkormányzathoz, és állíthatják, hogy már fél éve keresnek munkát Németországban, a településeknek nem lesz arra kapacitásuk, hogy bizonyítsák az ellenkezőjét.
Andrea Nahles (SPD) munkaügyi miniszter nyitott a panaszokra, a britek által a bevándorlók szociális ellátásának megkurtítása érdekében kezdeményezett vitát ki szeretné használni a szabályok szigorítása érdekében – derül ki a cikkből. Azt szeretnék elérni, hogy a jövedelemmel nem rendelkező EU-s polgárok legalább egy évig ne támaszthassanak igényt szociális ellátásra.
Már évek óta gond ez
A Die Welt ábrája szerint 2014-ben a magyarok a hatodik legnagyobb bevándorló csoportot képezték Németországban – közvetlenül a szírek után. Közülünk 57 280 fő érkezett az országba, ugyanakkor 41 ezer magyar el is költözött, míg a szírek közül csak 2800. Az első négy helyen a lengyelek, románok, bolgárok és olaszok álltak.
A segélyprobléma nem új, már 2014 augusztusában is azt írta a Die Welt, hogy 2014 áprilisban először lépte át a másik EU-országokból érkező, a legszegényebbeknek kitalált szociális segélyt – úgynevezett Harz IV-et – kérő bevándorlók száma Németországban a 300 ezret. "Szegénységi bevándorlóknak" is nevezték őket. Már akkor különböző kemény lépéseket ígértek a visszaélések ellen, de a jelek szerint nem történt valódi előrelépés.
Segély mellett is dolgoznak?
Kárhoztatták a jövedelem-halmozókat is, akik elvileg egyéni vállalkozóknak vannak jelentve, de így is, a bevételek alacsony szintjére hivatkozva is kaphatnak segélyt. (A cikkek nem említik, de nem lennénk meglepődve, ha a kelet-európaiak jelentős része a segély mellett feketén dolgozna, akár odakint, akár idehaza.)
A német önkormányzatok szervezete egyébként már decemberben is nagyon hasonló megfogalmazásban próbálta hallatni a hangját, amiről be is számoltunk. De talán akkor, Karácsony előtt egy nappal erre kevesen figyeltek.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 1978,87 pontos, 2,94 százalékos csökkenéssel, 65 428,99 ponton zárt kedden. 
